Üzlettulajdonosként elengedhetetlen, hogy nyomon kövesse a készleteket, és biztosítsa, hogy elegendő készlettel rendelkezzen az ügyfelek igényeinek kielégítésére. Ehhez pontosan ki kell számolnia árujának egyenlegét. Az áruk egyenlegének kiszámítása segít abban, hogy tudja, hány darab van készleten egy adott időpontban, és hogy szükség van-e a készletek feltöltésére vagy sem. Ebben a cikkben megnézzük, hogyan kell kiszámítani az áruk egyenlegét.
Az áruegyenleg kiszámításának első lépése, hogy fizikailag megszámolja a raktáron lévő tételeket. Ez azt jelenti, hogy el kell mennie a raktárába vagy raktárterületére, és meg kell számolnia a polcain lévő tételek számát. Győződjön meg róla, hogy minden tételt megszámol, és pontosan rögzíti a számot. Ez lesz a kiindulópontja az áruk egyenlegének kiszámításához.
A következő lépés az, hogy hozzáadja a legutóbbi leltárszámlálás óta beérkezett tételek számát. Ez azt jelenti, hogy meg kell néznie a beszerzési rendeléseit és a számláit, hogy megállapítsa, hány tételt kapott az utolsó számlálás óta. Ezt a számot pontosan rögzítse.
Miután összeadta a beérkezett tételek számát, a következő lépés az, hogy levonja a legutóbbi leltárszámlálás óta eladott tételek számát. Ez azt jelenti, hogy meg kell néznie az értékesítési nyilvántartását, és meg kell határoznia az eladott tételek számát. Ezt a számot vonja le a készleten lévő tételek teljes számából.
Az utolsó lépés az áruk egyenlegének kiszámítása. Ehhez ki kell vonnia az eladott tételek számát a készleten lévő tételek teljes számából. Az így kapott szám az áruk egyenlege. Ez a szám megmondja, hogy hány tétel van még a készleten, és hogy szükség van-e a készletek feltöltésére vagy sem.
Összefoglalva, az áruegyenleg kiszámítása olyan alapvető feladat, amelyet minden vállalkozónak rendszeresen el kell végeznie. A készlet fizikai számbavételével, a beérkezett tételek számának összeadásával és az eladott tételek számának levonásával pontosan kiszámíthatja az árualapot. Ez az információ segít megalapozott döntéseket hozni a készletfeltöltéssel kapcsolatban, és biztosítja, hogy mindig legyen elegendő készlete a vásárlói igények kielégítésére.
A reklám és a marketing összefüggésében az árumérleg kifejezés egy adott termék vagy szolgáltatás kereslete és kínálata közötti kapcsolatra utal egy adott piacon. Lényegében ez az az egyensúlyi pont, ahol a termelt és eladott áruk mennyisége megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet a fogyasztók hajlandóak és képesek megvásárolni.
Ha az áruk egyensúlya megvalósul, az azt jelenti, hogy a piac hatékonyan és eredményesen működik, nincs sem túlkínálat, sem túlkereslet. Ennek megértése fontos a vállalkozások számára, mert hatással lehet az árképzésre, a termelésre és az általános nyereségességre.
Ha túlkínálat van (azaz több terméket állítanak elő, mint amennyire kereslet van), a vállalkozásoknak esetleg csökkenteniük kell az árakat, hogy a fogyasztókat vásárlásra ösztönözzék. Másrészt, ha túlkereslet van (azaz több fogyasztó szeretne vásárolni egy terméket, mint amennyi termék rendelkezésre áll), a vállalkozásoknak növelniük kell a termelést, hogy kielégítsék a keresletet, és elkerüljék a potenciális eladások elvesztését.
Összességében az áruk egyensúlyának elérése kulcsfontosságú a vállalkozások számára, hogy biztosítsák a fogyasztói igények kielégítését, ugyanakkor maximalizálják saját nyereségességüket.
Az áru- és szolgáltatási egyenleg, más néven kereskedelmi mérleg, egy ország nemzetközi kereskedelmének mérőszáma. Egy ország áru- és szolgáltatásexportjának és -importjának értéke közötti különbséget jelenti. Ha egy ország több árut és szolgáltatást exportál, mint amennyit importál, akkor kereskedelmi többlete van, ami azt jelenti, hogy több devizát keres, mint amennyit elkölt. Másrészt, ha egy ország több árut és szolgáltatást importál, mint amennyit exportál, akkor kereskedelmi deficitje van, ami azt jelenti, hogy több devizát költ, mint amennyit keres.
Az áruk és szolgáltatások egyenlege fontos gazdasági mutató, mivel tükrözi egy ország versenyképességét a világpiacon. A kereskedelmi többlet azt jelezheti, hogy egy ország olyan árukat és szolgáltatásokat állít elő, amelyek iránt nagy a kereslet más országokban, vagy hogy bizonyos iparágakban versenyelőnnyel rendelkezik. A külkereskedelmi mérleg hiánya viszont azt jelezheti, hogy egy ország nagymértékben importra támaszkodik, aminek negatív következményei lehetnek a gazdaságára nézve, például a valuta gyengülése vagy az adósság növekedése.
A reklám és a marketing szempontjából az áruk és szolgáltatások egyensúlya hatással lehet egy vállalat nemzetközi értékesítésére és jövedelmezőségére. Egy olyan vállalat, amely exportálja termékeit, profitálhat a kereskedelmi többletből azokban az országokban, ahol működik, mivel több bevételre tehet szert külföldi valutában. Ha azonban a vállalat olyan országban működik, ahol kereskedelmi deficit van, akkor a gyengébb gazdaság és az alacsonyabb fogyasztói kiadások miatt kihívásokkal szembesülhet. Ezért a különböző országok áru- és szolgáltatási egyenlegének megértése fontos a vállalatok számára, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak arról, hogy hol fektessenek be és hol terjeszkedjenek.
A késztermékek kezdeti egyenlegének kiszámításához információt kell gyűjtenie az előző időszak végi készletszintekről. Ez az információ jellemzően a vállalat pénzügyi nyilvántartásaiban vagy a készletgazdálkodási rendszerben található.
Ha már rendelkezik ezekkel az információkkal, a következő képlet segítségével kiszámíthatja a késztermékek kezdeti egyenlegét:
A késztermékek kezdeti egyenlege = az előző időszak késztermékeinek záró egyenlege + az adott időszakban előállított késztermékek – az adott időszakban eladott késztermékek
Az előző időszak késztermékeinek záró egyenlege az előző beszámolási időszak végén megmaradt készlet mennyisége. Ez tartalmazza az adott időszakban gyártott, de el nem adott késztermékeket.
A tárgyidőszakban előállított késztermékek a beszámolási időszakban gyártott vagy összeszerelt késztermékek teljes száma, beleértve a legyártott, de még el nem adott késztermékeket is.
Végül, a tárgyidőszakban értékesített késztermékek azon késztermékek száma, amelyeket a beszámolási időszakban értékesítettek vagy más módon kivontak a készletből.
Az eladott késztermékek kivonásával az összes előállított késztermékből és az előző időszak késztermékek záró egyenlegének hozzáadásával meg lehet határozni a késztermékek kezdő egyenlegét az aktuális jelentési időszakra.