A kereslet és kínálat folyamata a közgazdaságtan egyik alapvető fogalma. A kereslet konkrétan egy bizonyos áru vagy szolgáltatás azon mennyiségére utal, amelyet a fogyasztók hajlandóak és képesek megvásárolni egy adott áron. A kereslet törvénye kimondja, hogy egy áru vagy szolgáltatás árának növekedésével csökken a keresett mennyiség, és fordítva, egy áru vagy szolgáltatás árának csökkenésével nő a keresett mennyiség. Az egyéni keresleti görbék és az áruk piaci keresleti görbéje közötti kapcsolat a közgazdaságtan egyik alapvető fogalma, amely segít meghatározni egy termék vagy szolgáltatás iránti keresletet.
Az egyéni keresleti görbe egy áru vagy szolgáltatás ára és az egyetlen fogyasztó által keresett mennyiség közötti kapcsolatot szemlélteti. A görbe lefelé lejt, ami azt jelzi, hogy ahogy nő egy áru vagy szolgáltatás ára, úgy csökken a fogyasztó kereslete iránta. Az egyéni keresleti görbét számos tényező befolyásolja, többek között a fogyasztói preferenciák, a jövedelem és a kapcsolódó áruk vagy szolgáltatások árai.
A piaci keresleti görbe egy adott árura vagy szolgáltatásra vonatkozó összes egyéni keresleti görbe összegét jelenti. Egy áru vagy szolgáltatás ára és a piacon lévő összes fogyasztó által keresett teljes mennyiség közötti kapcsolatot szemlélteti. A piaci keresleti görbe szintén lefelé meredek, ami azt jelzi, hogy az áru vagy szolgáltatás árának növekedésével a piacon lévő összes fogyasztó által keresett teljes mennyiség csökken.
Az egyéni keresleti görbe és a piaci keresleti görbe összefügg egymással. A piaci keresleti görbe egyszerűen az összes egyéni keresleti görbe vízszintes összegzése. Az egyes fogyasztók által az egyes árpontokon keresett mennyiségek összeadásával kapjuk. A piaci keresleti görbét ugyanazok a tényezők befolyásolják, mint az egyéni keresleti görbéket, beleértve a fogyasztói preferenciákat, a jövedelmet és a kapcsolódó áruk vagy szolgáltatások árait.
Összefoglalva, az egyéni keresleti görbék és a piaci keresleti görbék egymással összefüggő fogalmak a közgazdaságtanban. A piaci keresleti görbe az összes egyéni keresleti görbe összegét jelenti, és egy áru vagy szolgáltatás ára és a piacon lévő összes fogyasztó által keresett teljes mennyiség közötti kapcsolatot mutatja. Az egyéni és a piaci kereslet közötti kapcsolat megértése döntő fontosságú egy termék vagy szolgáltatás iránti kereslet meghatározásában, és segíthet a vállalkozásoknak abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az árképzési és marketingstratégiákról.
Igen, az egyéni keresleti görbék hatással vannak a piaci keresleti görbére. A piaci keresleti görbe az adott piacon a fogyasztók összes egyéni keresleti görbéjének összege. Ezért az egyéni keresleti görbékben bekövetkező bármilyen változás hatással van a piaci keresleti görbére.
Például, ha egy termék ára emelkedik, az egyes fogyasztók úgy dönthetnek, hogy kevesebbet vásárolnak az adott termékből, ami egyéni keresletük csökkenését eredményezi. Az egyéni kereslet csökkenése csökkenti a termék iránti teljes piaci keresletet, ami a piaci keresleti görbét balra tolja el.
Ezzel szemben, ha egy termék ára csökken, az egyes fogyasztók úgy dönthetnek, hogy többet vásárolnak a termékből, ami egyéni keresletük növekedését eredményezi. Az egyéni kereslet növekedése növeli a termék iránti teljes piaci keresletet, ami a piaci keresleti görbét jobbra tolja.
Más tényezők, mint például a fogyasztói preferenciák, a jövedelmi szintek és a helyettesítő termékek elérhetősége, szintén hatással lehetnek az egyéni keresleti görbékre, és ezen keresztül a piaci keresleti görbére. Ezért fontos, hogy a vállalkozások megértsék a célfogyasztók egyéni keresleti görbéit annak érdekében, hogy termékeiket hatékonyan tudják értékesíteni és árazni a teljes kereslet maximalizálása érdekében.
A közgazdaságtanban a piaci és az egyéni keresleti görbék úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a piaci keresleti görbe egy adott termék vagy szolgáltatás összes egyéni keresleti görbéjének összege. Az egyéni keresleti görbe egy termék vagy szolgáltatás azon mennyiségét mutatja, amelyet egy adott fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni egy adott áron. Ha ezeket az egyéni keresleti görbéket összesítjük, akkor ezek alkotják a piaci keresleti görbét, amely a termék vagy szolgáltatás teljes mennyiségét jelenti, amelyet a piacon az összes fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni egy adott áron.
A piaci keresleti görbét tehát az egyes árszinteken az egyedi keresleti görbék összege határozza meg. Ahogy egy termék vagy szolgáltatás ára csökken, a fogyasztók által keresett mennyiség jellemzően nő, ami egy lefelé meredek keresleti görbét eredményez. A piaci keresleti görbe alakját számos tényező befolyásolja, többek között a fogyasztói preferenciák, a jövedelemszint és a helyettesítő termékek vagy szolgáltatások elérhetősége.
Összefoglalva, a piaci keresleti görbe egy adott termék vagy szolgáltatás egyedi keresleti görbéinek összege, és a termék vagy szolgáltatás ára és a piacon lévő összes fogyasztó által keresett mennyiség közötti kapcsolatot mutatja.
Az egyéni keresleti görbe és a piaci keresleti görbe közötti fő különbség a Quizleten az, hogy az egyéni keresleti görbe egy terméknek azt a mennyiségét mutatja, amelyet egyetlen fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni különböző árakon, míg a piaci keresleti görbe egy terméknek azt a teljes mennyiségét mutatja, amelyet az összes fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni különböző árakon.
Más szóval, az egyéni keresleti görbe az ár és a keresett mennyiség közötti kapcsolatot mutatja egy fogyasztó számára, míg a piaci keresleti görbe az ár és a keresett mennyiség közötti kapcsolatot mutatja egy adott piacon az összes fogyasztó számára.
Az egyéni keresleti görbe a fogyasztó preferenciáiból, jövedelméből és a vásárlási döntését befolyásoló egyéb tényezőkből származik. Másrészt a piaci keresleti görbe a piacon lévő összes fogyasztó egyéni keresleti görbéinek összeadásával jön létre.
Ezenkívül az egyéni keresleti görbe meredeksége a fogyasztó árérzékenységét tükrözi, míg a piaci keresleti görbe meredeksége a piac összes fogyasztójának általános árérzékenységét.