A jó menedzsment a különböző tényezők és erőforrások kiegyensúlyozásáról szól a kívánt eredmények elérése érdekében. A termelés- és műveletirányítás világában ez az egyensúly az összesített tervezés folyamatán keresztül érhető el. Az összesített tervezés magában foglalja egy hatékony termelési, készlet- és munkaerő-gazdálkodási terv kidolgozását az áruk vagy szolgáltatások iránti kereslet kielégítése érdekében, a költségek minimalizálása és a minimális készletszint fenntartása mellett. Ebben a cikkben a hatékony összesített tervezés néhány példájába fogunk belemerülni, amelyek segítettek a szervezeteknek a készletszintek csökkentésében és az eredményesség javításában.
A minimális készletet biztosító összesített tervezés egyik hatékony példája a Just-In-Time (JIT) megközelítés. A JIT egy olyan termelési stratégia, amelynek célja, hogy a termékeket a vevői igényeknek megfelelő időben állítsák elő és szállítsák le. Ez a megközelítés segít a szervezeteknek elkerülni a felesleges készletek tartásával járó költségeket, például a raktározás, a romlás és az elavulás költségeit. A készletszintek minimális szinten tartásával a JIT segíthet a szervezeteknek a pénzforgalom javításában, a raktározási költségek csökkentésében és az általános hatékonyság javításában.
Egy másik példa a minimális leltárral történő hatékony összesített tervezésre a rugalmas gyártási rendszerek (FMS) alkalmazása. Az FMS olyan termelési rendszer, amely számítógép-vezérelt gépeket használ a termékek széles körének előállítására. Ez a megközelítés lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy gyorsan és hatékonyan állítsanak elő kis terméktételeket, csökkentve ezzel a felesleges készletek szükségességét. Az FMS használatával a szervezetek növelhetik termelési rugalmasságukat és csökkenthetik készletszintjeiket, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
Harmadszor, a szervezetek előrejelzési technikák segítségével hatékony összesített tervezési stratégiát dolgozhatnak ki, amely minimalizálja a készletszinteket. Az előrejelzés magában foglalja a múltbeli adatok és statisztikai modellek felhasználását az áruk vagy szolgáltatások iránti jövőbeli kereslet előrejelzésére. A kereslet pontos előrejelzésével a szervezetek hatékonyabban tervezhetik meg termelésüket és készletszintjeiket, csökkentve ezzel a felesleges készletek szükségességét. Ez a megközelítés segíthet a szervezeteknek csökkenteni készletezési költségeiket, javítani készpénzforgalmukat és növelni általános hatékonyságukat.
Végül a szervezetek az együttműködő tervezést, előrejelzést és feltöltést (CPFR) használhatják a hatékony összesített tervezési stratégia kialakításához. A CPFR magában foglalja az ellátási lánc különböző feleinek, például a beszállítóknak, gyártóknak és kiskereskedőknek az együttműködését, hogy közös előrejelzést és tervet dolgozzanak ki a termelés és a készletgazdálkodás számára. Ez a megközelítés segíthet a szervezeteknek a készletszintek csökkentésében azáltal, hogy javítja a kereslet előrejelzésének pontosságát és csökkenti a biztonsági készlet szükségességét. A CPFR javíthatja az ellátási lánc általános hatékonyságát és reagálóképességét is.
Összefoglalva, a hatékony összesített tervezés kulcsfontosságú a szervezetek számára a vevői kereslet kielégítéséhez, a költségek minimalizálása és a minimális készletszint fenntartása mellett. Az olyan megközelítések, mint a JIT, az FMS, az előrejelzés és a CPFR használatával a szervezetek hatékony összesített tervezési stratégiát alakíthatnak ki, amely segíti őket céljaik elérésében. Ezek a megközelítések segíthetnek a szervezeteknek a készletszintek csökkentésében, a pénzforgalom javításában, a termelés rugalmasságának növelésében és az általános hatékonyság javításában.
Az összesített tervezés olyan folyamat, amely magában foglalja a kereslet előrejelzését, a termelési szintek meghatározását és az erőforrások elosztását a vállalkozás termelési céljainak elérése érdekében. Az összesített tervezés fő célja az áruk vagy szolgáltatások iránti általános kereslet és a rendelkezésre álló erőforrások közötti egyensúly megteremtése a termelési folyamat optimalizálása és a költségek minimalizálása érdekében.
Az összesített tervezés példái az üzleti életben a következők:
1. Termeléstervezés: Ez magában foglalja az előállítandó áruk vagy szolgáltatások mennyiségének és a kereslet kielégítéséhez szükséges erőforrásoknak a meghatározását. A termelési terv kidolgozható egy adott időszakra, például egy hétre, hónapra vagy negyedévre.
2. Munkaerő-tervezés: Ez magában foglalja a vállalkozás termelési céljainak eléréséhez szükséges alkalmazottak számának előrejelzését. A munkaerő-tervezés figyelembe veszi az olyan tényezőket, mint az alkalmazottak fluktuációja, a hiányzások és a szezonális kereslet.
3. Készlettervezés: Ez magában foglalja az áruk vagy szolgáltatások iránti kereslet kielégítéséhez szükséges készlet mennyiségének meghatározását. A készlettervezés olyan tényezőket vesz figyelembe, mint az átfutási idő, a rendelési mennyiségek és a biztonsági készletszintek.
4. Kapacitástervezés: Ez magában foglalja a vállalkozás termelési céljainak eléréséhez szükséges kapacitás mennyiségének meghatározását. A kapacitástervezés olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a gépek rendelkezésre állása, a karbantartási ütemtervek és a termelési ciklusok.
5. Értékesítési és operatív tervezés: Ez magában foglalja egy olyan átfogó terv kidolgozását, amely integrálja az üzlet minden aspektusát, beleértve a termelést, az értékesítést, a marketinget és a pénzügyeket. Az értékesítési és működési terv arra szolgál, hogy a vállalkozás erőforrásait összehangolja az általános célokkal és célkitűzésekkel.
A készletszámítás lényeges része az összesített tervezésnek, amely egy hosszú távú terv kidolgozásának folyamata egy vállalkozás számára az értékesítési és termelési célok elérése érdekében. A készlet kiszámításához az összesített tervezésben az alábbi lépéseket kell követnie:
1. Határozza meg az összesített keresletet: Az összesített kereslet egy termék iránti teljes kereslet egy adott időszakban. Ezt úgy számítják ki, hogy összeadják a termékcsalád minden egyes termékének keresletét.
2. Határozza meg a termelési rátát: A termelési ráta az a termékmennyiség, amelyet egy vállalkozás egy adott időszakban elő tud állítani. Ezt úgy számítják ki, hogy a teljes termelési kapacitást elosztják az adott időszak munkanapjainak számával.
3. Számítsa ki a zárókészletet: A zárókészlet az a termékmennyiség, amelyet a vállalkozás egy adott időszak végén készleten tart. Ezt úgy számítják ki, hogy az összesített keresletet kivonják a teljes termelési kapacitásból.
4. Számítsa ki a kezdeti készletet: A kezdeti készlet a vállalkozásnak az adott időszak elején készleten lévő termékmennyisége. Ezt úgy számítják ki, hogy a végkészletet kivonják a teljes termelési kapacitásból.
5. Számítsa ki az átlagos készletet: Az átlagos készlet az a termékmennyiség, amelyet egy vállalkozás egy adott időszakban átlagosan raktáron tart. Ezt úgy számítják ki, hogy összeadják a kezdő és a záró készletet, majd elosztják kettővel.
E lépések követésével a vállalkozás az összesített tervezési folyamat részeként kiszámíthatja a készletét. Ez az információ segíthet a vállalkozásnak meghatározni, hogy mennyi terméket kell előállítania a kereslet kielégítéséhez, valamint azt, hogy mennyi készletet kell fenntartania ahhoz, hogy a jövőben is ki tudja elégíteni a keresletet.