Az üzleti partnerség létrehozása izgalmas és hasznos vállalkozás lehet. A félreértések és nézeteltérések elkerülése érdekében azonban fontos, hogy egyértelmű partnerségi megállapodást kössön. A partnerségi megállapodásokban gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyik üzleti partner eladhat-e eszközöket vagy hozhat-e döntéseket a másik partner beleegyezése nélkül.
A válasz erre a kérdésre a partnerségi megállapodásban foglalt feltételektől függ. Ha a megállapodás kifejezetten kimondja, hogy mindkét partnernek meg kell állapodnia minden üzleti döntésről és ügyletről, akkor az egyik partner nem adhat el eszközöket, illetve nem hozhat döntéseket a másik partner beleegyezése nélkül. Ha azonban a megállapodás lehetővé teszi, hogy az egyik partner a másik beleegyezése nélkül hozzon döntéseket, akkor előfordulhat, hogy a partnerek önállóan is eladhatnak eszközöket vagy hozhatnak döntéseket.
A lehetséges konfliktusok elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy a partnerségi megállapodásban egyértelmű iránymutatásokat határozzanak meg. Mindkét partnernek tisztában kell lennie a szerepükkel és felelősségi körükkel, valamint a döntéshozatali folyamattal. Ez magában foglalhatja a döntések meghozatalának módját, valamint azt, hogy milyen típusú döntésekhez szükséges mindkét partner beleegyezése.
A partnerségi megállapodásnak a döntéshozatali folyamatok felvázolásán túlmenően foglalkoznia kell a vagyontárgyak értékesítésének kérdésével is. Ha az egyik partner vagyontárgyakat kíván értékesíteni, először konzultálnia kell a másik partnerrel, és be kell szereznie a beleegyezését. Ez biztosítja, hogy mindkét partner tisztában legyen a vállalkozásban bekövetkező változásokkal, és megalapozott döntéseket tudjon hozni.
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az egyik partner a másik beleegyezése nélkül próbálja meg értékesíteni a vagyontárgyakat. Ha ez megtörténik, az jogi vitákhoz vezethet, és károsíthatja a partnerség kapcsolatát. Ennek megelőzése érdekében fontos, hogy egyértelmű partnerségi megállapodást hozzanak létre, és azt rendszeresen felülvizsgálják és szükség szerint frissítsék.
Összefoglalva, az, hogy az egyik üzleti partner eladhat-e vagyontárgyakat vagy hozhat-e döntéseket a másik beleegyezése nélkül, a partnerségi megállapodásban foglalt feltételektől függ. A lehetséges konfliktusok elkerülése és a produktív partnerség fenntartása érdekében elengedhetetlen az egyértelmű irányelvek és döntéshozatali folyamatok kialakítása. A partnerségi megállapodás rendszeres felülvizsgálatával és frissítésével mindkét partner biztosíthatja a vállalkozás zökkenőmentes és sikeres működését.
Az, hogy az üzleti partnere az Ön beleegyezése nélkül kiveheti-e a pénzeszközöket, a vállalkozás jogi struktúrájától és a partnerségi megállapodás feltételeitől függ.
Ha Ön és üzleti partnere közkereseti társaságként működik, akkor partnere egyenlő jogkörrel rendelkezik a döntések meghozatalában és a pénzeszközöknek az üzletből való kivonásában. Ez azt jelenti, hogy az Ön beleegyezése nélkül is kivehet pénzeszközöket, és Önt felelősségre vonhatják a partnere által vállalt adósságokért vagy kötelezettségekért.
Másrészt, ha Ön betéti társaságot alapított, partnere korlátozott jogkörrel rendelkezhet a döntések meghozatalában és a pénzeszközök visszavonásában az Ön beleegyezése nélkül.
Ha társaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (LLC) alapított, akkor a társaság alapszabálya vagy működési megállapodása tartalmazza a pénzeszközök visszavonására vonatkozó szabályokat. Általában a társaságból vagy a kft-ből történő pénzkivonáshoz az igazgatótanács, illetve a tagok szavazására van szükség. Ebben az esetben az üzleti partnere nem tudna pénzeszközöket kivenni a többi tag vagy igazgató jóváhagyása nélkül.
Fontos megjegyezni, hogy még ha az üzleti partnere jogosult is az Ön beleegyezése nélkül pénzeszközöket kivenni, akkor is jogi kötelezettsége, hogy a vállalkozás érdekében járjon el, és ne használja a cég pénzeszközeit személyes haszonszerzésre. Ha azt gyanítja, hogy partnere visszaél a vállalati pénzeszközökkel vagy megszegi a vagyonkezelési kötelezettségét, konzultáljon ügyvéddel, hogy megvédje az érdekeit.
Nem, az egyik partner nem kötelezheti a másikat üzleti ügyletre a beleegyezése nélkül. Egy társas vállalkozásban minden partner egyenlő jogokkal rendelkezik a döntések meghozatalában, és egyenlő beleszólásuk van az üzlet irányába. Minden fontosabb döntést, például egy üzleti ügylet megkötését, az összes partnernek közösen kell meghoznia, miután alaposan megfontolták és konzultáltak egymással. Ha az egyik partner megpróbálja a másikat a beleegyezése nélkül elkötelezni egy üzleti ügyletre, az a partnerségi megállapodás megszegésének minősülhet, és jogi problémákhoz vezethet. Ezért fontos, hogy minden partner nyílt kommunikációt tartson fenn, és együtt dolgozzon az üzlet érdekeit szolgáló döntések meghozatalán.
Általában a partner nem kényszeríthető arra, hogy eladja a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedését, kivéve, ha a társasági szerződés vagy az állami törvények ezt lehetővé tevő rendelkezést tartalmaznak.
Ha a társasági szerződés tartalmaz kivásárlási rendelkezést vagy olyan záradékot, amely lehetővé teszi a partner üzletrészének kényszerértékesítését, akkor a fennmaradó partnerek bizonyos feltételek teljesülése esetén kikényszeríthetik az eladást.
Például a társasági szerződés előírhatja, hogy a partnerek egy bizonyos százalékának bele kell egyeznie az eladásba, vagy előírhatja, hogy az eladásra kényszerített partner az üzletrészéért tisztességes piaci értéket kapjon.
Ha a társasági szerződésben nincs olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a kényszerértékesítést, akkor a partner nem kényszeríthető a részesedésének eladására. A partnerek azonban tárgyalhatnak a kivásárlásról, vagy közös megegyezésre juthatnak arról, hogy a partner önként adja el a részesedését.
Az üzlettulajdonosok számára fontos, hogy jól megírt társasági szerződéssel rendelkezzenek, amely világosan meghatározza az egyes partnerek jogait és kötelezettségeit, beleértve a tulajdonrészek átruházására vonatkozó rendelkezéseket is.