Az egyesülések és felvásárlások mindennaposak az üzleti világban, és különböző okokból történnek, a piaci részesedés bővítésétől a termelési folyamatok optimalizálásáig. Azonban nem minden fúzió egyforma, és az érintett vállalatok típusa és az elérni kívánt célok alapján különböznek egymástól. Az egyesülések két gyakori típusa a horizontális és a vertikális fúzió. A kettő közötti különbség megértése segíthet a befektetőknek, elemzőknek és más érdekelteknek abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak befektetéseikről.
A horizontális fúzió olyan típusú fúzió, amely két, azonos iparágban működő, hasonló termékeket vagy szolgáltatásokat előállító vállalat között jön létre. A horizontális fúzió célja a piaci részesedés növelése, a verseny csökkentése és méretgazdaságossági előnyök elérése. Például 2019-ben két óriási autógyár, a Fiat Chrysler és a Peugeot egyesülésével a világ negyedik legnagyobb autógyártója jött létre, amely akár 4,1 milliárd dollár éves költségmegtakarítást is eredményezhet.
A horizontális fúziók azonban trösztellenes aggályokat is felvethetnek, különösen akkor, ha monopóliumokat vagy oligopóliumokat eredményeznek, amelyek korlátozhatják a versenyt, növelhetik az árakat és csökkenthetik az innovációt. Például az Exxon és a Mobil 1998-as fúziója a világ legnagyobb olajvállalatát hozta létre, ami aggályokat vetett fel a piaci erőfölénnyel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban.
A vertikális fúzió olyan típusú fúzió, amely két olyan vállalat között jön létre, amelyek az ellátási lánc vagy a termelési folyamat különböző szakaszaiban működnek. A vertikális fúzió célja a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése, valamint az ellátási lánc feletti koordináció és ellenőrzés javítása. Például 2018-ban a CVS Health és az Aetna, két egészségügyi vállalat fúziójának célja a gyógyszertári és biztosítási szolgáltatások integrálása volt, hogy átfogóbb és megfizethetőbb egészségügyi megoldásokat kínáljanak.
A vertikális fúziók trösztellenes aggályokat is felvethetnek, különösen akkor, ha olyan vertikális integrációt eredményeznek, amely korlátozhatja a versenyt, diszkriminálhatja a beszállítókat vagy a vevőket, vagy csökkentheti az innovációt. Például az AT&T és a Time Warner 2018-as fúziója aggályokat vetett fel a tartalom és a terjesztési csatornák ellenőrzése miatt a médiaiparban.
Összefoglalva, a horizontális és a vertikális összefonódások céljaik, kockázataik és szabályozási következményeik tekintetében különböznek egymástól. A horizontális fúziók célja a piaci erő és a méretgazdaságosság növelése, míg a vertikális fúziók célja a hatékonyság és a koordináció növelése az ellátási láncban. Mindkét típusú összefonódásnak lehetnek előnyei és hátrányai, és alapvető fontosságú a versenyre, az innovációra és a fogyasztói jólétre gyakorolt lehetséges hatásuk elemzése. Ezért a befektetőknek, az elemzőknek és a politikai döntéshozóknak gondosan értékelniük kell az összefonódások indokoltságát, következményeit és megfelelőségét, mielőtt jóváhagyják vagy ellenzik azokat.
A horizontális fúzió olyan típusú fúzióra utal, amikor két olyan vállalat egyesül, amelyek ugyanabban az iparágban tevékenykednek és a termelési folyamat ugyanazon szintjén működnek. Az ilyen típusú fúzióra gyakran olyan vállalatok törekszenek, amelyek piaci részesedésük növelésére, a verseny csökkentésére és méretgazdaságossági előnyök elérésére törekszenek.
A horizontális fúzióra példa a két autógyártó közötti fúzió, mint például a Fiat Chrysler Automobiles és a Peugeot S.A. közötti fúzió. Ez a fúzió lehetővé tette mindkét vállalat számára az erőforrások megosztását, a termelési költségek csökkentését és a globális autópiacon való nagyobb jelenlétet. Egy másik példa a két technológiai vállalat közötti fúzió, mint például a Dell és az EMC Corporation közötti fúzió. Ez az egyesülés lehetővé tette mindkét vállalat számára, hogy egyesítsék szakértelmüket és erőforrásaikat, hogy jobban kiszolgálják ügyfeleiket a technológiai iparban.
A horizontális fúziók előnyösek lehetnek a vállalatok számára, mivel nagyobb hatékonyságot, költségmegtakarítást és nagyobb piaci részesedést eredményezhetnek. Ugyanakkor trösztellenes aggályokhoz és a piaci verseny csökkenéséhez is vezethetnek, ami hátrányos lehet a fogyasztók számára. Ezért a horizontális összefonódásokat szabályozási ellenőrzésnek vetik alá annak biztosítása érdekében, hogy ne károsítsák a versenyt és a fogyasztókat.
A vertikális fúzió olyan típusú fúzió, amely az ellátási lánc különböző szakaszaiban működő két vállalat között jön létre, amikor a felvásárló vállalat átveszi egyik beszállítóját vagy vevőjét. Az ilyen típusú egyesülés célja a hatékonyság javítása, a költségek csökkentése és a nyereségesség növelése a termelési folyamatok integrálásával és az ellátási lánc racionalizálásával.
Például egy olyan vállalat, amely nyersanyagokat állít elő a gyártáshoz, egyesülhet egy olyan vállalattal, amely ezeket a nyersanyagokat késztermékek előállításához használja fel. Ez a fajta fúzió lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a teljes gyártási folyamatot ellenőrizzék, a nyersanyagoktól a késztermékekig, ami jobb koordinációt és költségmegtakarítást eredményez.
A vertikális fúziók lehetőséget nyújtanak a piaci erő és a versenyelőnyök növelésére is. Az ellátási lánc integrálásával a vállalatok kiküszöbölhetik a közvetítőket és csökkenthetik a közvetítőkkel kapcsolatos költségeket. Ez a fogyasztók számára alacsonyabb árakat, az egyesült vállalat számára pedig nagyobb nyereséget eredményezhet. A vertikális fúziók azonban trösztellenes aggályokat is felvethetnek, különösen akkor, ha erőfölényt teremtenek a piacon, ami a verseny csökkenéséhez és a fogyasztók számára esetlegesen magasabb árakhoz vezet.
Az üzleti és vállalati stratégiával összefüggésben a vertikális és a fúzió két különböző fogalom, amelyek jelentése eltérő.
A vertikális integráció olyan stratégia, amelynek során egy vállalat kiterjeszti tevékenységét az ellátási lánc mentén. Ez azt jelenti, hogy a vállalat vagy felvásárolja a beszállítóit vagy forgalmazóit, vagy egyesül velük, hogy a teljes termelési folyamatot ellenőrzése alá vonja. Például egy autógyártó felvásárolhat egy gumiabroncsgyártó vállalatot, hogy biztosítsa járművei számára a gumiabroncsok folyamatos ellátását. A vertikális integráció révén a vállalat csökkentheti a költségeket, növelheti a hatékonyságot, és jobban ellenőrizheti termékei vagy szolgáltatásai minőségét.
Másrészt az egyesülés két vagy több vállalat egyetlen egységgé történő egyesülése. Az egyesülés során két vállalat megegyezik abban, hogy egyesítik erőiket és egy egységgé válnak, általában azzal a céllal, hogy növeljék piaci részesedésüket, csökkentsék a versenyt, vagy új piacokhoz jussanak. Az egyesülések lehetnek horizontálisak, amikor két, ugyanabban az iparágban működő vállalat egyesül, vagy vertikálisak, amikor két, az ellátási lánc különböző szintjein működő vállalat egyesül.
A fő különbség a vertikális integráció és az egyesülés között az, hogy a vertikális integráció egy vállalat tevékenységének az ellátási lánc mentén történő bővítésére utal, míg az egyesülés két vagy több vállalat egyetlen egységgé történő egyesülésére utal. Bár mindkét stratégia segítheti a vállalatokat üzleti céljaik elérésében, mégis különböznek egymástól, és a vállalat konkrét körülményei és célkitűzései alapján kell értékelni őket.