Az elhatárolások a számvitel fontos fogalma, amelyet a felmerült vagy megkeresett, de még ki nem fizetett vagy be nem folyt tranzakciók nyilvántartására használnak. Ezt a fogalmat annak biztosítására használják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi helyzetét, valamint egy adott időszak teljesítményét.
Az elhatárolásokat a számvitel két fő területén használják: a bevételek és a kiadások elszámolásában. A bevételek elszámolásánál az időbeli elhatárolásokat a már megszerzett, de még be nem folyt bevételek nyilvántartására használják. Például, ha egy vállalat szolgáltatást nyújtott egy ügyfélnek, de még nem kapott fizetést, az ebből a tranzakcióból származó bevételt elhatárolásként kell elszámolni. Ez biztosítja, hogy a vállalat pénzügyi kimutatásai pontosan tükrözzék a megszerzett bevétel összegét, még akkor is, ha az még nem érkezett meg.
A költségek elszámolásánál az elhatárolásokat a felmerült, de még ki nem fizetett költségek elszámolására használják. Például, ha egy vállalat kapott egy számlát a nyújtott szolgáltatásokról, de még nem fizette ki a számlát, akkor az ilyen szolgáltatások költségét elhatárolásként kell elszámolni. Ez biztosítja, hogy a vállalat pénzügyi kimutatásai pontosan tükrözzék a felmerült ráfordítások összegét, még akkor is, ha azt még nem fizették ki.
Az elhatárolások azért fontosak a számvitelben, mert segítenek biztosítani, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét és teljesítményét. Elhatárolások nélkül a pénzügyi kimutatások nem feltétlenül tükrözik pontosan a vállalat tényleges pénzügyi helyzetét, ami a befektetők, hitelezők és más érdekelt felek helytelen döntéshozatalához vezethet.
Összefoglalva, az elhatárolások koncepciója egy fontos fogalom a számvitelben, amelyet a felmerült vagy megkeresett, de még ki nem fizetett vagy meg nem kapott tranzakciók nyilvántartására használnak. Ezt a koncepciót annak biztosítására használják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét és teljesítményét, és alapvető fontosságú a befektetéssel, hitelezéssel és egyéb üzleti tevékenységekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
Az eredményszemléletű feltevés egy olyan számviteli módszer, amely a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolja el, amikor azok keletkeznek vagy felmerülnek, függetlenül attól, hogy a készpénz mikor érkezik meg vagy mikor kerül kifizetésre. Ez azt jelenti, hogy a bevételt akkor könyvelik, amikor az megtermelésre került, még akkor is, ha a vevő még nem fizetett érte, és a kiadásokat akkor könyvelik, amikor felmerültek, még akkor is, ha a szállítót még nem fizették ki. Az eredményszemlélet azért fontos, mert pontosabb képet ad a vállalat pénzügyi teljesítményéről azáltal, hogy a bevételeket és a ráfordításokat ahhoz az időszakhoz rendeli, amelyben azok keletkeztek vagy felmerültek, nem pedig ahhoz, amikor a pénzeszközöket megkapták vagy kifizették.
Az elhatárolások olyan típusú számviteli kiigazítások, amelyeket olyan bevételek vagy kiadások elszámolására végeznek, amelyeket már megtermeltek vagy felmerültek, de még nem kerültek a pénzügyi kimutatásokban rögzítésre. Az elhatárolásokat annak biztosítására használják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi teljesítményét és helyzetét.
Íme néhány példa az elhatárolásokra:
1. Elhatárolt bevételek: Ez olyan bevétel, amelyet már megszereztek, de még nem számláztak ki vagy nem kaptak meg. Például egy tanácsadó cég decemberben szolgáltatást nyújt egy ügyfélnek, de csak januárban számlázza ki az ügyfélnek. A decemberben megszerzett bevétel elhatároltnak minősül.
2. Elhatárolt kiadások: Ezek olyan kiadások, amelyek már felmerültek, de még nem kerültek kifizetésre. Például egy vállalat decemberben kaphat egy közüzemi számlát, de csak januárban fizeti ki. A decemberben felmerült költségek elhatároltak lennének.
3. Meg nem szerzett bevételek: Ez olyan bevétel, amelyet már megkaptak, de még nem dolgoztak fel. Például egy edzőterem januárban eladhat egy éves tagságot, de a bevétel csak az év végéig keletkezik. A januárban kapott bevétel mindaddig meg nem szerzett bevétel, amíg az év folyamán meg nem térül.
4. Előre fizetett költségek: Ezek olyan kiadások, amelyeket előre kifizettek, de még nem merültek fel. Például egy vállalat januárban kifizetheti az egész évre szóló biztosítási fedezetet, de a fedezet az év folyamán felmerülne. A januárban kifizetett költségek mindaddig előre fizetett kiadások lennének, amíg azok az év folyamán nem merülnek fel.
Az elhatárolások azért fontosak, mert biztosítják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi teljesítményét és helyzetét. Passzív időbeli elhatárolások nélkül a pénzügyi kimutatások nem adnak pontos képet a vállalkozás pénzügyi helyzetéről.
Mit jelent az elhatárolások fogalma, mondjon két példát! Az elhatárolási koncepció egy olyan számviteli alapelv, amely kimondja, hogy a bevételeket és a ráfordításokat akkor kell elszámolni a pénzügyi kimutatásokban, amikor azok keletkeznek vagy felmerülnek, függetlenül attól, hogy a pénzeszköz mikor érkezik vagy mikor kerül kifizetésre. Más szóval, az eredményszemlélet megköveteli a vállalatoktól, hogy a tranzakciókat akkor rögzítsék, amikor azok megtörténnek, ahelyett, hogy megvárnák, amíg a készpénz beérkezik vagy kifizetésre kerül.
Íme két példa arra, hogyan működik az elhatárolási koncepció a gyakorlatban:
1. Elhatárolt bevételek: Tegyük fel, hogy egy vállalat decemberben szolgáltatást nyújt egy ügyfélnek, de az ügyfél csak januárban fizet. Az elhatárolási koncepció szerint a társaság a bevételt decemberben, a szolgáltatás nyújtásakor számolná el, még akkor is, ha a készpénz csak januárban érkezik meg.
2. Elhatárolt költségek: Előfordulhat, hogy egy vállalat decemberben kap egy közüzemi számláról szóló számlát, de csak januárban fizeti ki azt. Az elhatárolási koncepció szerint a társaság a ráfordítást decemberben, a számla kézhezvételekor számolná el, még akkor is, ha a készpénzt csak januárban fizették ki.
Összességében az elhatárolási koncepció segít pontosabb képet adni a vállalat pénzügyi teljesítményéről, mivel figyelembe veszi az összes bevételt és ráfordítást, amely megtermelt vagy felmerült, függetlenül attól, hogy a készpénz ténylegesen mikor érkezett meg vagy mikor került kifizetésre.