Az elhatárolt bérszámfejtési adók fontos részét képezik a vállalat pénzügyi kimutatásainak. Ezek az adók az alkalmazottak által megkeresett, de a vállalat által még ki nem fizetett összegek. A vállalat mérlegében kötelezettségként szerepelnek, és az általánosan elfogadott számviteli elveknek (GAAP) megfelelően kell elhatárolni őket.
Az elhatárolt bérjárulékok normál egyenlegével kapcsolatban fontos megérteni, hogy minden kötelezettségnek van hitelegyenlege. Ez azt jelenti, hogy az elhatárolt bérjellegű adóknak normál hitelegyenlege van, ami összhangban van más kötelezettségekkel, mint például a kötelezettségek vagy a fizetendő adók.
Amikor a vállalat elhatárolja a béradót, lényegében egy olyan kiadást könyvel el, amelyet még nem fizettek ki. A ráfordítás összege az eredménykimutatásban terhelésként, míg a megfelelő kötelezettség a mérlegben jóváírásként jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy az elhatárolt bérjárulékok teljes összege növeli a vállalat kötelezettségeit, ami hatással lehet a vállalat pénzügyi egészségére és hitelképességére.
Fontos, hogy a vállalatok pontosan rögzítsék elhatárolt béradójukat, mivel ennek elmulasztása büntetéseket és kamatokat vonhat maga után a kormányzat részéről. Emellett a pontatlan számviteli gyakorlat hibás pénzügyi kimutatásokat eredményezhet, ami negatív hatással lehet a befektetőkre, hitelezőkre és más érdekelt felekre.
Összefoglalva, az elhatárolt bérjellegű adóknak rendes hitelegyenlege van, mivel kötelezettségként szerepelnek a vállalat mérlegében. A pontos számviteli gyakorlat döntő fontosságú annak biztosításában, hogy ezeket a kötelezettségeket megfelelően rögzítsék, ami hatással lehet a vállalat pénzügyi egészségére és hitelképességére.
A béradót jellemzően terhelésként könyvelik a vállalat főkönyvi számláin. Ez azért van így, mert a bérszámfejtési adó olyan kiadást jelent, amely a vállalatnak akkor keletkezik, amikor a munkavállalóit kifizeti. Amikor a vállalat fizetéseket állít ki a munkavállalóinak, bizonyos adókat is vissza kell tartania ezekből a kifizetésekből, például szövetségi és állami jövedelemadót, társadalombiztosítási adót és Medicare-adót. Ezeket az összegeket a vállalat főkönyvében a bérszámfejtési adóráfordítás számla terhére könyvelik.
A bérszámfejtési adóráfordításon kívül a vállalatoknak a bérszámfejtési adókat különböző kormányzati szerveknek is el kell utalniuk. Ezeket a befizetéseket általában a társaság főkönyvi számláján egy kötelezettségszámla jóváírásaként könyvelik. Ez azért van így, mert a vállalat tartozik ezekkel az összegekkel a kormánynak, és végül ki kell fizetnie azokat. Amikor a vállalat ténylegesen teljesíti a kifizetéseket, a kötelezettségszámla jóváírása ennek megfelelően csökken.
Összességében a bérjárulékok terhelésként vagy hitelként történő könyvelése attól függ, hogy a vállalat a felmerülő kiadást vagy a tartozását könyveli. Általában azonban a béradót a vállalat főkönyvi számláin terhelésként könyvelik.
Az elhatárolt bérszámfejtési adók azokat az adókat jelentik, amelyekkel a vállalat tartozik a kormánynak, de még nem fizette meg őket. Az elhatárolt bérszámfejtési adók könyveléséhez az alábbi lépéseket kell követnie:
1. Azonosítsa az elhatárolt bérszámfejtési adókat: A vállalatok által elhatárolt leggyakoribb bérszámfejtési adók közé tartozik a társadalombiztosítási adó, a Medicare adó, a szövetségi jövedelemadó és az állami jövedelemadó.
2. Számítsa ki az elhatárolt bérszámfejtési adók összegét: Az elhatárolt bérszámfejtési adók összegének kiszámításához meg kell szoroznia az alkalmazottaknak kifizetett bérek összegét az alkalmazandó adókulcsokkal.
3. Hozzon létre naplóbejegyzést: Az elhatárolt bérjellegű adók rögzítéséhez hozzon létre egy naplóbejegyzést, amely megterheli a bérjellegű adók költségszámlát és jóváírja az elhatárolt bérjellegű adók kötelezettségszámlát.
4. Könyvelje a naplóbejegyzést: Miután elkészítette a naplóbejegyzést, könyvelje azt a főkönyvbe. Ezzel frissíti a bérszámfejtési adó ráfordítás és az elhatárolt bérszámfejtési adó kötelezettség számlákat.
5. Egyeztesse az elhatárolt béradót: Végül minden elszámolási időszak végén egyeztetnie kell az elhatárolt béradótartozás számlát, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az egyenleg pontos. Ha bármilyen eltérés van, meg kell vizsgálnia és el kell végeznie a szükséges kiigazításokat.
Összefoglalva, az elhatárolt bérszámfejtési adók könyvelése magában foglalja az elhatárolt adók azonosítását, a fizetendő adók összegének kiszámítását, egy naplóbejegyzés létrehozását, a bejegyzés főkönyvi könyvelését és az elhatárolt bérszámfejtési adó kötelezettség számla egyeztetését.
Igen, a bérszámfejtési adó elhatárolt kiadásnak minősül. Az elhatárolt kiadás olyan kiadás, amely már felmerült, de még nem került kifizetésre. A bérszámfejtési adó olyan adó, amelyet a munkáltatók kötelesek visszatartani a munkavállalók fizetéséből, és a munkavállalók nevében befizetni a kormánynak. Ezek az adók közé tartozik többek között a társadalombiztosítási adó, a Medicare adó, valamint a szövetségi és állami jövedelemadó.
A munkáltatóknak a bérszámfejtési adókat a pénzügyi nyilvántartásaikban azonnal el kell számolniuk, amint a béreket megszerezték, még akkor is, ha az adófizetés csak később válik esedékessé. Ez azt jelenti, hogy a költséget abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amikor az felmerült, függetlenül attól, hogy a tényleges kifizetés mikor történik.
Az elhatárolt béradót kötelezettségként tartják nyilván a vállalat mérlegében, amíg meg nem fizetik. Amint az adófizetés megtörtént, a társaság csökkenti a kötelezettséget a befizetett összeggel, és a ráfordítást az eredménykimutatásában rögzíti.
Összefoglalva, a bérszámfejtési adó elhatárolt kiadásnak minősül, mivel ez egy olyan kiadás, amely már felmerült, de még nem került kifizetésre, és a kifizetés teljesítéséig kötelezettségként jelenik meg a mérlegben.