Az elhatárolt bevétel, más néven követelés vagy ARO, egy fontos fogalom a számvitelben, amely a már megszerzett, de még meg nem kapott bevételre utal. Ez akkor fordulhat elő, ha egy vállalat szolgáltatást nyújtott vagy árut szállított egy ügyfélnek, de még nem fizettek érte.
Az elhatárolt bevételek a vállalat mérlegében forgóeszközként szerepelnek, mivel várhatóan egy éven belül vagy annál rövidebb időn belül beérkeznek. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a bevételt elszámolja és szerepeltesse a pénzügyi kimutatásaiban, még akkor is, ha a fizetés még nem érkezett meg.
Például, ha egy vállalat decemberben tanácsadási szolgáltatást nyújt egy ügyfélnek, de csak januárban kapja meg a fizetést, a decemberben megszerzett bevételt az adott hónap elhatárolt bevételeként kell elszámolni. Ez biztosítja, hogy a vállalat pénzügyi kimutatásai pontosan tükrözzék a megszerzett bevételeket és a birtokában lévő eszközöket.
Az elhatárolt bevételek az eredményszemléletű elszámolás módszerét alkalmazó vállalkozások számára is fontosak, mivel lehetővé teszik számukra, hogy a bevételeket és a kiadásokat ugyanabban az elszámolási időszakban egyeztessék. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalatnak decemberben felmerülnek kiadásai, de csak januárban kapja meg a kifizetést az elvégzett szolgáltatásokért, akkor is rögzítheti a decemberben megszerzett bevételt, és összevetheti azt az adott időszak megfelelő kiadásaival.
Összefoglalva, az elhatárolt bevétel egy fontos fogalom a számvitelben, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy pontosan rögzítsék az általuk elért bevételeket, és szerepeltessék azokat a pénzügyi kimutatásokban, még akkor is, ha a fizetés még nem érkezett meg. Ez az eredményszemléletű számviteli módszer kulcsfontosságú eleme, és a vállalat mérlegében forgóeszközként szerepel. Az elhatárolt bevételek megértése alapvető fontosságú mindazok számára, akik a számvitelben vagy a pénzügyi beszámolásban részt vesznek.
Az ARO az Asset Retirement Obligation (eszköz-visszavonási kötelezettség) rövidítése, amely egy vállalat jogi kötelezettsége arra, hogy egy hosszú élettartamú eszközt, például egy épületet vagy egy berendezést, annak hasznos élettartama végén kivonjon vagy kivonjon a forgalomból.
A számviteli standardok szerint a vállalatoknak akkor kell elszámolniuk az ARO-t, amikor jogi kötelezettségük keletkezik egy eszköz kivonására, és a kötelezettség összege ésszerűen megbecsülhető. A kötelezettség keletkezhet különböző forrásokból, például törvényekből és rendeletekből, szerződéses megállapodásokból vagy a társaság politikájából.
A kötelem megjelenítését követően a társaságnak az ARO-t annak jelenértékén kell értékelnie, ami a kivonás becsült költségét jelenti, a pénz időértékét tükröző diszkontrátával diszkontálva annak jelenértékére. A jelenérték kiszámítása olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a nyugdíjazás várható időpontja, az infláció és egyéb bizonytalansági tényezők.
Az ARO-t kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben, és a megfelelő eszközt ennek megfelelően kell módosítani. A kötelezettséget idővel halmozni kell, hogy tükrözze a jelenértékének az idő múlása miatti növekedését.
Fontos, hogy a vállalatok pontosan és időben rögzítsék ARO-jukat, hogy elkerüljék kötelezettségeik alulértékelését és eszközeik túlértékelését, ami negatív hatással lehet pénzügyi kimutatásaikra és hitelképességükre.
Az ARO az Asset Retirement Obligation (eszköz-visszavonási kötelezettség) rövidítése. Egy vállalat azon jogi kötelezettségére utal, hogy egy hosszú élettartamú eszközt, például egy épületet, üzemet vagy bányát a hasznos élettartam végén kivonjon a forgalomból. Az ARO példái a következők:
1. Környezetvédelmi tisztítási költségek: Az olyan iparágakban működő vállalatok, mint az olaj- és gázipar, a bányászat vagy a vegyipar, kötelesek lehetnek a működésük által okozott környezeti károkat megtisztítani. Az ilyen tisztítási költségek ARO-nak minősülnek.
2. Leszerelési költségek: Az olyan iparágakban működő vállalatok, mint az atomenergia, a távközlés vagy a szállítás, kötelesek lehetnek leszerelni és eltávolítani egy eszközt annak hasznos élettartama végén. Az ilyen leszerelés költségei ARO-nak minősülnek.
3. Helyreállítási költségek: Az olyan iparágakban működő vállalatoknak, mint az erdészet, a mezőgazdaság vagy az ingatlanügyletek, az eszköz kivonása után a földterület eredeti állapotának helyreállítására lehet szükségük. Az ilyen helyreállítás költségei ARO-nak minősülnek.
4. Eszközkivonási költségek: A társaságoknál felmerülhetnek az eszköz kivonásával kapcsolatos költségek, mint például a berendezések eltávolítása, az eszközök elszállítása vagy a veszélyes anyagok ártalmatlanítása. Ezek a költségek szintén ARO-nak minősülnek.
Fontos, hogy a vállalatok megbecsüljék az ARO-k költségeit, és azokat kötelezettségként szerepeltessék a mérlegükben. Ez segít biztosítani, hogy a vállalat elegendő pénzeszközzel rendelkezzen eszközeinek nyugdíjazásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez.
Az ARO az Asset Retirement Obligation (eszköz-visszavonási kötelezettség) rövidítése, és egy olyan kötelezettség, amelyet egy vállalat akkor vállal, amikor jogi kötelezettsége van egy hosszú élettartamú eszköz, például egy épület, üzem vagy berendezés visszavonására. Az ARO eszközszámla az ARO kötelezettségszámla megfelelő ellentételezéseként jön létre, hogy a hosszú élettartamú eszköz kivonásának becsült költségét annak hasznos élettartama alatt rögzítsék.
Az ARO-eszköz azért létezik, mert a vállalatoknak a hosszú élettartamú eszköz kivonásának költségét abban az időszakban kell ráfordításként elszámolniuk, amikor az felmerült, nem pedig akkor, amikor az eszközt ténylegesen kivonják. Ez biztosítja, hogy az eszköz kivezetésének költségei eloszlanak az eszköz hasznos élettartama alatt, csökkentve ezzel az eredménykimutatásra gyakorolt hatást bármelyik időszakban.
Az ARO eszköz elszámolásával a vállalat el tudja osztani az eszköz kivezetésének költségeit annak hasznos élettartama alatt, ami segít elkerülni, hogy egy adott időszakban jelentős kiadás merüljön fel. Az ARO eszköz számla hasznos az eszköz halmozott értékcsökkenésének és a kivezetés becsült költségének nyomon követésére is.
Összefoglalva, az ARO eszköz azért létezik, hogy segítse a vállalatokat abban, hogy a hosszú élettartamú eszközök kivonásának költségét a hasznos élettartamuk alatt, és ne abban az időszakban mutassák ki ráfordításként, amikor az eszközt kivonják. Ez segít csökkenteni az eredménykimutatásra gyakorolt hatást bármelyik időszakban, és pontosabb képet ad a vállalat pénzügyi helyzetéről.