Az autóipart forradalmasította a különböző ellátási lánc stratégiák bevezetése, amelyek célja a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése. A két legelterjedtebb megközelítés a vertikális integráció és a kiszervezés. Bár mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai, fontos megérteni, hogy miben különböznek, és melyik a legmegfelelőbb egy adott vállalat számára.
A vertikális integráció olyan ellátási lánc-stratégia, amelyben a vállalat a gyártási folyamat több szakaszát ellenőrzi a nyersanyagoktól a végtermékig. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy jobban ellenőrizze a termék minőségét, alacsonyabb termelési költségeket és jobb koordinációt biztosít az ellátási lánc különböző szakaszai között. A vertikális integráció példája az autóiparban a Ford Motor Company. A Fordnak saját acélművei és gumiültetvényei vannak, amelyek a járműveikhez szükséges nyersanyagokat biztosítják. Saját összeszerelő üzemeik is vannak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a gyártási folyamatot az elejétől a végéig irányítsák.
Másrészt a kiszervezés egy olyan ellátási lánc-stratégia, amikor egy vállalat a gyártási folyamat bizonyos szakaszait más vállalatoknak adja ki. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy az alapvető kompetenciáira összpontosítson, és más vállalatok szakértelmének kihasználásával csökkentse a költségeket. A kiszervezésre az autóiparban a General Motors a példa. A General Motors bizonyos alkatrészek, például motorok és sebességváltók gyártását kiszervezi más, ezekre a területekre szakosodott vállalatoknak.
Bár mind a vertikális integrációnak, mind a kiszervezésnek megvannak az előnyei, hátrányaik is vannak. A vertikális integráció költséges és időigényes lehet, mivel jelentős beruházást igényel az infrastruktúrába és az erőforrásokba. Emellett magas szintű koordinációt igényel az ellátási lánc különböző szakaszai között, ami nehezen megvalósítható. Másrészt a kiszervezés minőségellenőrzési problémákhoz és a gyártási folyamat feletti ellenőrzés hiányához vezethet. Ez késedelmeket és megnövekedett költségeket eredményezhet, ha a kiszervező vállalat nem felel meg az előírt szabványoknak.
Összefoglalva, a vertikális integráció vagy a kiszervezés alkalmazása az autóiparban a vállalat egyedi igényeitől és céljaitól függ. Bár a vertikális integráció nagyobb ellenőrzést és alacsonyabb költségeket biztosíthat, jelentős beruházást és magas szintű koordinációt igényel. A kiszervezés csökkentheti a költségeket, és lehetővé teszi a vállalat számára, hogy az alapvető kompetenciáira összpontosítson, de gondos irányítást és minőségellenőrzést is igényel. Végső soron a kulcs a vertikális integráció és a kiszervezés közötti egyensúly megtalálása a hatékony, költséghatékony és a vállalat igényeihez igazodó ellátási lánc stratégia kialakítása érdekében.
A vertikális integráció olyan üzleti stratégia, amikor egy vállalat az ellátási lánc vagy az értékesítési csatornák részét képező vállalkozások felvásárlásával vagy egyesülésével bővíti tevékenységét. Ez megvalósítható akár visszafelé, akár előre irányuló integrációval.
A visszafelé irányuló integráció során a vállalat olyan vállalkozásokat vásárol fel, amelyek árukat vagy szolgáltatásokat szállítanak a vállalatnak. Például egy autógyártó felvásárolhat egy gumiabroncsokat gyártó vállalatot, hogy biztosítsa a termeléséhez szükséges folyamatos gumiabroncs-ellátást.
Az előremenő integráció során a vállalat olyan vállalkozásokat vásárol fel, amelyek a termékeit forgalmazzák vagy értékesítik. Például egy ruhagyártó felvásárolhat kiskereskedelmi üzleteket, hogy termékeit közvetlenül a fogyasztóknak értékesítse, ahelyett, hogy harmadik fél kiskereskedőkre támaszkodna.
Íme néhány további példa a vertikális integrációra:
– Az Amazon, egy nagy online kiskereskedő, visszafelé integrálódott azáltal, hogy raktárakat, szállítmányozó cégeket és szállítási szolgáltatásokat vásárolt fel, hogy biztosítsa termékeinek időben történő eljuttatását a vásárlókhoz.
– A Disney, egy médiavállalat, előrefelé integrálódott azáltal, hogy vidámparkok, mozik és televíziós csatornák tulajdonosa lett a filmjei és tévéműsorai népszerűsítése és terjesztése érdekében.
– Az Apple, egy technológiai vállalat, előre integrált azáltal, hogy saját kiskereskedelmi üzleteket nyitott termékei értékesítésére és ügyfélszolgálat biztosítására.
– A McDonald’s, egy gyorsétteremlánc, hátrafelé integrálódott azáltal, hogy húsfeldolgozó üzemeket birtokol, hogy biztosítsa éttermei számára a hús folyamatos ellátását.
– Az ExxonMobil, egy olaj- és gázipari vállalat, visszafelé integrálódott azáltal, hogy olajfinomítókkal rendelkezik az általa kitermelt nyersolaj feldolgozására, és előre azáltal, hogy benzinkutakkal rendelkezik, hogy termékeit közvetlenül a fogyasztókhoz juttassa el.
Igen, a McDonald’s a vertikális integráció példája. A vertikális integráció olyan helyzetre utal, amikor egy vállalat ellenőrzi vagy birtokolja termékeinek vagy szolgáltatásainak teljes ellátási láncát. A McDonald’s esetében a vállalat birtokolja termékei teljes ellátási láncát, a nyersanyagok előállításától a termékek végső kiszállításáig.
A McDonald’s például saját farmokkal rendelkezik, ahol a sült krumpli előállításához szükséges burgonyát termeszti, és saját feldolgozóüzemekkel rendelkezik a húskészítmények előállításához. Emellett a vállalat saját elosztóhálózattal rendelkezik, hogy az élelmiszertermékeket a beszállítóktól az éttermekbe szállítsa. A teljes ellátási lánc tulajdonlásával a McDonald’s nagyobb ellenőrzést gyakorolhat termékei minősége és konzisztenciája felett, valamint a közvetítők kiküszöbölésével csökkentheti a költségeket.
Összefoglalva, a McDonald’s a vertikális integráció példája, mivel birtokolja és ellenőrzi termékeinek teljes ellátási láncát, a nyersanyaggyártástól a fogyasztókhoz történő végső kiszállításig.