Amikor egy vállalat finanszírozásáról van szó, különböző lehetőségek állnak rendelkezésre. A két legnépszerűbb lehetőség az elsőbbségi részvény és a hosszú lejáratú adósság. Bár ez a kettő első pillantásra különbözőnek tűnhet, valójában számos hasonlóság van közöttük.
Először is, mind az elsőbbségi részvények, mind a hosszú lejáratú adósságok olyan finanszírozási formák, amelyek fix hozamot biztosítanak a befektetőknek. Az elsőbbségi részvények esetében a befektetők fix osztalékfizetést kapnak, míg a hosszú lejáratú adósság esetében a befektetők fix kamatlábat kapnak. Ez egyfajta biztonságot nyújt a befektetőknek, mivel pontosan tudják, hogy mennyit fognak keresni a befektetésükkel.
Egy másik hasonlóság az elsőbbségi részvények és a hosszú lejáratú adósságok között, hogy mindkettő elsőbbségi követeléssel rendelkezik a vállalat eszközeire. Csőd vagy felszámolás esetén mind az elsőbbségi részvényesek, mind a hosszú lejáratú adósságok tulajdonosai előbb kapnak kifizetést, mint a törzsrészvényesek. Ez azt jelenti, hogy az elsőbbségi részvények és a hosszú lejáratú adósságok biztonságosabb befektetéseknek számítanak, mint a törzsrészvények.
Továbbá mind az elsőbbségi részvényeket, mind a hosszú lejáratú adósságokat jellemzően meghatározott időre bocsátják ki. Az elsőbbségi részvények általában örökösek, ami azt jelenti, hogy nincs lejárati dátumuk, de a vállalat bármikor visszaválthatja őket. Ezzel szemben a hosszú lejáratú adósságnak fix lejárati dátuma van, amely után a tőkét vissza kell fizetni a befektetőknek.
Végül, mind az elsőbbségi részvények, mind a hosszú lejáratú adósságok felhasználhatók különböző projektek, például új berendezések vagy bővítési tervek finanszírozására. Mindkettő olyan tőkeforrást biztosít, amely a vállalat növekedésének és fejlődésének finanszírozására használható.
Összefoglalva, bár az elsőbbségi részvények és a hosszú lejáratú adósságok különbözőnek tűnhetnek, valójában számos hasonlóságot mutatnak. Mindkettő fix hozamot biztosít a befektetőknek, elsőbbségi követeléssel rendelkeznek a vállalat eszközeire, meghatározott időre bocsátják ki őket, és különböző projektek finanszírozására használhatók. E hasonlóságok megértése segítheti a befektetőket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak egy vállalat finanszírozása során.
Az elsőbbségi részvény egy olyan értékpapírtípus, amely az adósság és a saját tőke jellemzőivel egyaránt rendelkezik. Az adóssághoz hasonlóan az elsőbbségi részvény is fix osztalékot fizet a tulajdonosainak, ami azt jelenti, hogy az osztalékfizetés a vállalat kötelezettsége. Ezáltal hasonlít az adóssághoz, mivel mindkettő olyan kötelezettség, amelyet a vállalatnak ki kell fizetnie a befektetők felé.
Másrészt az elsőbbségi részvények a saját tőke jellemzőivel is rendelkeznek. A hitelviszonytól eltérően az elsőbbségi részvényeknek nincs lejárata, és a vállalatnak nem kell visszafizetnie a tőkeösszeget. Ezenkívül az elsőbbségi részvényesek nagyobb követeléssel rendelkeznek a vállalat eszközei iránt, mint a törzsrészvényesek, így a tulajdonjog tekintetében a részvények a saját tőkéhez hasonlóak.
Összességében az elsőbbségi részvény egy olyan hibrid értékpapír, amely az adósság és a saját tőke elemeivel egyaránt rendelkezik. Hasonlít az adóssághoz, mivel fix osztalékot fizet, de hasonlít a saját tőkéhez, mivel nincs lejárata, és tulajdonosi jogokat biztosít.
Nem, az elsőbbségi részvényeket nem kezelik úgy, mint az adósságot. Az elsőbbségi részvény egy olyan típusú tőkebefektetés egy vállalatban, amely jogot biztosít a befektetőknek arra, hogy a törzsrészvényesek előtt részesüljenek osztalékfizetésben. Az adósságtól eltérően azonban az elsőbbségi részvényeknek nincs lejárati ideje, és a vállalat nem köteles visszafizetni az eredeti befektetést. Ezenkívül az elsőbbségi részvényesek nem rendelkeznek szavazati joggal a vállalatnál. Bár az elsőbbségi részvények rendelkeznek néhány, az adóssághoz hasonló jellemzővel, például fix osztalékrátával, mégis tőkebefektetésnek minősülnek, és nem kezelik ugyanúgy, mint az adósságot.
Az elsőbbségi részvény olyan befektetéstípus, amely az adósság és a saját tőke jellemzőivel egyaránt rendelkezik. Bár a részvények egyik típusának minősül, mégis van némi hasonlósága az adóssággal, mivel fix osztalékot fizet a részvényeseknek, ami hasonló a kötvények után fizetett kamathoz.
A részvényekhez hasonlóan az elsőbbségi részvények is tulajdonrészt képviselnek egy vállalatban, ami a részvényeseknek szavazati jogot biztosít bizonyos kérdésekben, és potenciálisan részesedést kapnak a vállalat nyereségéből. Az elsőbbségi részvényesek azonban általában kevesebb szavazati joggal rendelkeznek, mint a törzsrészvényesek.
Ezenkívül az elsőbbségi részvényekkel ugyanúgy lehet tőzsdén kereskedni, mint a törzsrészvényekkel, és árukat a piaci kereslet és kínálat, valamint a kibocsátó vállalat pénzügyi teljesítménye befolyásolhatja. Ebben az értelemben hasonlít a részvényekhez, mivel tőkefelértékelődést és osztalékból származó jövedelmet is biztosíthat.
Összességében, bár az elsőbbségi részvények hasonlítanak mind a hitelviszonyt megtestesítő, mind a saját tőkéhez, tulajdonosi struktúrája és a tőkenövekedés lehetősége miatt általában inkább a saját tőkéhez hasonlónak tekintik.
Az elsőbbségi részvények és a kötvények jellemzői és tulajdonságai között van néhány hasonlóság. Íme néhány dolog, amiben az elsőbbségi részvények hasonlítanak a kötvényekhez:
1. Rögzített jövedelem: Mind az elsőbbségi részvények, mind a kötvények fix jövedelmet biztosítanak a befektetőknek. Az elsőbbségi részvények fix osztalékot fizetnek a részvényeseknek, amely általában magasabb, mint a törzsrészvényeseknek fizetett osztalék. A kötvények fix kamatot fizetnek a kötvénytulajdonosoknak.
2. Fizetési elsőbbség: Mind az elsőbbségi részvények, mind a kötvények fizetési elsőbbséget élveznek a törzsrészvényekkel szemben. Csőd vagy felszámolás esetén az elsőbbségi részvényesek és a kötvénytulajdonosok előbb kapnak fizetést, mint a törzsrészvényesek.
3. Alacsonyabb kockázat: Az elsőbbségi részvények és a kötvények kevésbé kockázatosak, mint a törzsrészvények. Az elsőbbségi részvényesek és a kötvénytulajdonosok fix követeléssel rendelkeznek a vállalat eszközei és bevételei tekintetében, míg a törzsrészvényesek viselik a legtöbb kockázatot a vállalatban.
4. Lehívható: Mind az elsőbbségi részvények, mind a kötvények lehívhatók, ami azt jelenti, hogy a kibocsátónak joga van a lejárat előtt visszavásárolni őket. A lehívható értékpapírok magasabb hozamot kínálhatnak a befektetőknek, de az újrabefektetési kockázatnak is ki vannak téve.
5. Piacon forgalmazott: Mind az elsőbbségi részvényekkel, mind a kötvényekkel a piacon kereskednek, ami azt jelenti, hogy értékük a piaci feltételek és a kamatlábak változásai alapján ingadozhat.
Összefoglalva, az elsőbbségi részvények és a kötvények némi hasonlóságot mutatnak a fix jövedelem, a fizetési elsőbbség, az alacsonyabb kockázat, a lehívhatóság és a piaci kereskedés tekintetében. Ugyanakkor van néhány különbség is, például az, hogy az elsőbbségi részvények részvényjellegű értékpapírok, a kötvények pedig hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.