Amikor egy vállalkozás működik, különböző kiadások merülnek fel és bevételek keletkeznek. Ezeket a tevékenységeket az eredménykimutatásban rögzítik, amely a vállalat jövedelmezőségét mutatja. Sokan azonban azon tűnődnek, hogy a nyereségeket és veszteségeket el kell-e számolni, mielőtt megjelennének az eredménykimutatásban. A válasz igen. A nyereségek és veszteségek elszámolása elengedhetetlen a vállalat pénzügyi helyzetének pontos bemutatásához.
A nyereségek és veszteségek olyan események, amelyek befolyásolják a vállalat pénzügyi helyzetét, és ezeket az eredménykimutatásban meg kell jeleníteni. A nyereség egy eszköz vagy kötelezettség értékének növekedése, míg a veszteség egy eszköz vagy kötelezettség értékének csökkenése. Például egy vállalat eladhat egy berendezést a könyv szerinti értékénél magasabb áron. Az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbség nyereség. Másrészt, ha a vállalat a berendezést a könyv szerinti értékénél alacsonyabb áron adja el, a különbözet veszteséget jelent.
A nyereségek és veszteségek kimutatása azért fontos, mert segít a befektetőknek és a hitelezőknek, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a vállalatról. Ezek az események jelentős hatással lehetnek a vállalat pénzügyi helyzetére és nyereségességére. Ha egy vállalat elmulasztja a nyereségek és veszteségek elszámolását, az félrevezetheti a befektetőket és a hitelezőket a vállalat valós pénzügyi helyzetével kapcsolatban.
Ezen túlmenően a nyereségek és veszteségek elszámolása adózási szempontból is lényeges. Az Internal Revenue Service (IRS) megköveteli a vállalatoktól, hogy nyereségüket és veszteségüket adóbevallásukban jelentse. Ha egy vállalat elmulasztja a nyereségek és veszteségek kimutatását, az IRS büntetésekkel és bírságokkal szembesülhet.
Összefoglalva, a nyereségek és veszteségek kimutatása kritikus szempont a vállalat pénzügyi helyzetének pontos bemutatásában. A nyereségek és veszteségek jelentős hatást gyakorolhatnak a társaság nyereségességére és pénzügyi helyzetére, és ezek el nem ismerése félrevezetheti a befektetőket és a hitelezőket. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok minden nyereséget és veszteséget elszámoljanak az eredménykimutatásukban annak biztosítása érdekében, hogy pénzügyi helyzetüket pontosan mutassák be.
Az eredménykimutatás egy olyan pénzügyi dokumentum, amely a vállalat bevételeiről, ráfordításairól és nettó nyereségéről (vagy nettó veszteségéről) számol be egy adott időszakban. Az eredménykimutatás célja, hogy pillanatképet adjon a vállalat pénzügyi teljesítményéről, lehetővé téve az érdekeltek számára, hogy értékeljék a vállalat jövedelmezőségét és általános pénzügyi helyzetét. Vannak azonban olyan tételek, amelyeket nem szabad szerepeltetni az eredménykimutatásban, mert nem tükrözik a vállalat működési teljesítményét. Ezek a tételek a következők:
1. Tőketranzakciók: A tőketranzakciókat, mint például egy eszköz eladása vagy részvénykibocsátás, nem szabad szerepeltetni az eredménykimutatásban. Ehelyett ezeket a tranzakciókat a mérlegben az eszközök, a kötelezettségek vagy a saját tőke változásaként kell elszámolni.
2. Rendkívüli tételek: A rendkívüli tételek olyan ritka és szokatlan események, amelyek nem tükrözik a vállalat szokásos működését, mint például egy természeti katasztrófa vagy egy jelentős peres ügy rendezése. Ezeket a tételeket gyakran kizárják az eredménykimutatásból, hogy világosabb képet adjanak a vállalat folyamatos működéséről.
3. Változások a számviteli politikában: Amikor egy vállalat megváltoztatja számviteli politikáját, például áttér a LIFO-ról a FIFO készletelszámolásra, a változás hatásait nem szabad szerepeltetni az eredménykimutatásban. Ehelyett azokat a pénzügyi kimutatások lábjegyzeteiben kell közzétenni.
4. Nem működési bevételek és ráfordítások: A nem működési bevételeket és ráfordításokat, mint például a befektetésekből származó nyereséget vagy veszteséget vagy a kamatbevételt, nem szabad az eredménykimutatásban szerepeltetni. Ezeket a tételeket gyakran külön, a vállalat átfogó jövedelmének részeként mutatják ki.
Összefoglalva, az eredménykimutatásnak csak olyan tételeket kell tartalmaznia, amelyek a vállalat folyamatban lévő tevékenységét tükrözik, és ki kell zárnia azokat a tételeket, amelyek nem tükrözik. Ez segít az érdekelteknek megérteni a vállalat jövedelmezőségét és általános pénzügyi helyzetét.
A realizált nyereségek és veszteségek jellemzően az „Egyéb bevételek” vagy az „Egyéb ráfordítások” címszó alatt jelennek meg az eredménykimutatásban, attól függően, hogy a nyereség vagy veszteség pozitív, illetve negatív. Ennek oka, hogy a realizált nyereségek és veszteségek a beszámolási időszak alatt értékesített vagy más módon elidegenített eszközök értékében bekövetkezett változásokat jelentik, és ezért nem kapcsolódnak közvetlenül az üzleti tevékenység szokásos működési tevékenységeihez. Fontos megjegyezni, hogy a realizált nyereségek és veszteségek különböznek a nem realizált nyereségektől és veszteségektől, amelyek a még el nem adott vagy el nem idegenített eszközök értékében bekövetkezett változásokat jelentik, és jellemzően nem szerepelnek az eredménykimutatásban. Ehelyett a nem realizált nyereségeket és veszteségeket általában a mérlegben az eszköz valós értékének összetevőjeként tartják nyilván.
A nyereségek és veszteségek a nyereség vagy veszteség jellegétől függően működési vagy nem működési tételként szerepelhetnek az eredménykimutatásban. Működési tételek azok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vállalat elsődleges üzleti tevékenységéhez, mint például az árbevétel, az eladott áruk költsége és a működési költségek. Ezzel szemben a nem működési tételek jellemzően nem kapcsolódnak közvetlenül a vállalat elsődleges üzleti tevékenységéhez, és tartalmazhatják a befektetésekből származó nyereséget vagy veszteséget, a kamatbevételt és egyéb különféle tételeket.
Például, ha egy vállalat elad egy olyan berendezést, amelyre már nincs szüksége, az értékesítésből származó nyereség vagy veszteség jellemzően nem működési tételként jelenik meg az eredménykimutatásban. Ha azonban egy társaság veszteséget szenved el egy természeti katasztrófa miatt, amely érinti az elsődleges üzleti tevékenységét, akkor ezt a veszteséget működési tételként lehet kimutatni az eredménykimutatásban.
Végső soron a nyereségek és veszteségek működési vagy nem működési tételként való besorolása az egyes ügyletek egyedi körülményeitől, valamint a vállalat vezetésének és számviteli csapatának megítélésétől függ.