Az eredménytartalék a vállalat nyereségének azt a részét jelenti, amelyet a vállalat megtart, és nem osztalékként oszt ki a részvényeseknek. Ez egy vállalkozás pénzügyi egészségének fontos szempontja, de sokan elgondolkodnak azon, hogy az eredménytartalék megjelenik-e a mérlegben. A válasz igen, de ez nem mindig egyértelmű.
A felhalmozott eredmény a saját tőke egyik összetevője, amely a mérlegben szerepel. A mérleg egy olyan pénzügyi kimutatás, amely a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét mutatja egy adott időpontban. Az eredménytartalék számla a mérleg saját tőke részében szerepel, más számlákkal együtt, mint például a törzsrészvények és a pótlólagos befizetett tőke.
A mérleg egyenlete: eszközök = kötelezettségek + saját tőke, és ennek az egyenletnek mindig egyensúlyban kell lennie. Az eredménytartalék számla a vállalat felhalmozott nyereségét jelenti, csökkentve a részvényeseknek kifizetett osztalékkal. Ezt a számlát minden elszámolási időszak végén kiigazítják, hogy tükrözze a vállalat nyereségében vagy veszteségében bekövetkezett változásokat. Az adott időszak nettó nyeresége vagy vesztesége hozzáadódik az eredménytartalék számla kezdeti egyenlegéhez, illetve levonódik abból.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredménytartalék nem mindig látható a mérlegben. Bizonyos esetekben az eredménytartalék számla kombinálható más saját tőke számlákkal, mint például a törzsrészvények vagy a pótlólagos befizetett tőke, hogy létrehozzanak egy „saját tőke” nevű sort. Ez a megközelítés a bonyolultabb pénzügyi kimutatásokkal rendelkező nagyobb vállalatoknál gyakori.
Összefoglalva, a felhalmozott eredmény megjelenik a mérlegben, de bemutatása a vállalat méretétől és beszámolási gyakorlatától függően változhat. Fontos megérteni, hogy a felhalmozott eredmény hogyan jelenik meg a mérlegben, mivel az a vállalat pénzügyi teljesítményének és hosszú távú fenntarthatóságának kulcsfontosságú mutatója. Az eredménytartalék számla elemzésével a befektetők és az elemzők jobban megérthetik a vállalat jövedelmezőségét és növekedési potenciálját.
Az eredménytartalék egy vállalat mérlegében található. Jellemzően külön soron szerepel a mérleg saját tőke része alatt. Az eredménytartalék a vállalat nettó nyereségének azt a részét jelenti, amelyet nem osztalékként osztanak szét a részvényesek között. Ehelyett a vállalat megtartja, és hozzáadja a felhalmozott eredményéhez, amely az eredménytartalék egyenlegében jelenik meg. Az eredménytartalék kezdeti egyenlege az eredménytartalék összege az időszak elején, míg a záró eredménytartalék egyenlege az eredménytartalék összege az időszak végén, miután bármilyen kiigazítás vagy felosztás megtörtént.
Az eredménytartalék záró egyenlege a nettó nyereség azon összegét jelenti, amelyet a vállalat úgy dönt, hogy megtart vagy újra befektet a vállalkozásba, ahelyett, hogy osztalékként osztaná szét a részvényeseknek. Ezt úgy számítják ki, hogy az eredménytartalék kezdeti egyenlegéből kivonják a részvényeseknek kifizetett összes osztalékot, és hozzáadják a folyó időszak nettó nyereségét. Az így kapott szám a vállalat által az idők során felhalmozott és visszatartott nyereség összegét mutatja. A visszatartott nyereség fontos pénzügyi mérőszám, mivel felhasználható a jövőbeli növekedési kezdeményezések finanszírozására, az adósság visszafizetésére vagy osztalékfizetésre a részvényesek között. Az eredménytartalék záró egyenlege megtalálható a vállalat mérlegében, amely egy olyan pénzügyi kimutatás, amely a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét mutatja egy adott időpontban.
A mérleg egy olyan pénzügyi kimutatás, amely pillanatfelvételt nyújt a vállalat pénzügyi helyzetéről egy adott időpontban. Három részből áll: eszközök, kötelezettségek és saját tőke. Bár a mérleg átfogó képet nyújt a vállalat pénzügyi helyzetéről, vannak olyan tételek, amelyek nem szerepelnek benne.
Íme néhány példa a mérlegben nem szereplő tételekre:
1. A munkavállalók képességei és tudása: A munkavállalók készségei és tudása értékes eszköz a vállalat számára, de a mérlegben nem szerepelnek.
2. A vállalat hírneve: A vállalat hírneve olyan immateriális eszköz, amely nem mérhető és nem mutatható ki a mérlegben.
3. Kutatás és fejlesztés: A kutatási és fejlesztési költségeket az eredménykimutatásban költségként számolják el, és nem jelennek meg a mérlegben.
4. Goodwill: A goodwill egy olyan immateriális eszköz, amely a vállalat márkájának, hírnevének és a vevőkkel való kapcsolatainak értékét képviseli. Csak akkor jelenik meg a mérlegben, ha üzleti kombináció során szerezték meg.
5. Függőleges kötelezettségek: A függő kötelezettségek olyan potenciális kötelezettségek, amelyek a jövőben keletkezhetnek, mint például perek vagy garanciális igények. A mérlegben csak akkor szerepelnek, ha valószínűsíthetőek, és az összegük megbecsülhető.
6. Operatív lízingek: Az operatív lízingek nem szerepelnek a mérlegben, kivéve, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak az új lízingelszámolási standardok szerint. Korábban a vállalatok az operatív lízingeket a mérlegen kívül tarthatták, de ez már nem így van.
Összefoglalva, bár a mérleg átfogó képet ad a vállalat pénzügyi helyzetéről, nem tartalmaz bizonyos tételeket, mint például a munkavállalók képzettségét, a vállalat hírnevét, a kutatási és fejlesztési költségeket, a goodwillt, a függő kötelezettségeket és az operatív lízingeket (kivéve, ha azok megfelelnek bizonyos kritériumoknak az új lízingelszámolási standardok szerint).