Kohlberg erkölcsi fejlődési szakaszai egy elméleti keretrendszer, amely leírja az egyének erkölcsi gondolkodásának fejlődését. A keretrendszer hat különböző szakaszra oszlik, amelyek mindegyike az előzőre épül, és végül az erkölcsi gondolkodás legmagasabb szintjéhez vezet. A Kohlberg-féle szakaszok alkalmazása az üzleti életben nagy érdeklődésre tart számot, mivel a szervezetektől manapság elvárják, hogy a legmagasabb szintű etikai és erkölcsi normák szerint működjenek.
A Kohlberg-féle keretrendszer első szakasza a prekonvencionális szakasz, ahol az egyének önérdeken és személyes haszonszerzésen alapuló döntéseket hoznak. Az üzleti világban ezt a szakaszt olyan szervezetek jellemzik, amelyek a profitmaximalizálást helyezik előtérbe az etikai megfontolásokkal szemben. Bár rövid távon előnyös lehet, ez a megközelítés hosszú távú következményekkel járhat, például a hírnév és az ügyfelek lojalitásának elvesztésével.
A következő szakasz a hagyományos szakasz, ahol az egyének a társadalmi normák és elvárások alapján hoznak döntéseket. Az üzleti világban ezt a szakaszt azok a szervezetek jellemzik, amelyek megfelelnek a jogi és szabályozási követelményeknek, de nem feltétlenül lépik túl az előírt minimumkövetelményeket. Ez a megközelítés az innováció és a kreativitás hiányát eredményezheti, mivel a hangsúly a status quo fenntartására helyeződik a határok feszegetése helyett.
A posztkonvencionális szakaszban az egyének a társadalmi normáktól és elvárásoktól függetlenül egyetemes etikai elvek alapján hoznak döntéseket. Az üzleti világban ezt a szakaszt olyan szervezetek jellemzik, amelyek a társadalmi felelősségvállalást és az etikai megfontolásokat helyezik előtérbe a profitmaximalizálással szemben. Ez a megközelítés versenyelőnyhöz vezethet, mivel az ügyfelek, a befektetők és az alkalmazottak vonzódnak a céltudatosan és értékek mentén működő szervezetekhez.
A Kohlberg-féle keretrendszerben az erkölcsi gondolkodás legmagasabb fokozata az integrált szakasz, ahol az egyéneknek van egy internalizált egyetemes etikai alapelvkészlete, amely a döntéshozatali folyamatukat irányítja. Az üzleti világban ezt a szakaszt azok a szervezetek jellemzik, amelyek erős etikai kultúrával rendelkeznek, ahol az alkalmazottak felhatalmazást kapnak arra, hogy közös értékek és elvek alapján hozzanak döntéseket. Ez a megközelítés rendkívül elkötelezett és motivált munkaerőhöz vezethet, mivel az alkalmazottak céltudatosnak és összetartozónak érzik magukat.
Összefoglalva, Kohlberg erkölcsi fejlődési szakaszainak alkalmazása az üzleti világban segíthet a szervezeteknek az etikai dilemmákban való eligazodásban és az értékeikkel és elveikkel összhangban lévő döntések meghozatalában. A társadalmi felelősségvállalás és az etikai megfontolások előtérbe helyezésével a szervezetek nemcsak a társadalom javát szolgálhatják, hanem hosszú távon versenyelőnyre is szert tehetnek. Mivel az érdekelt felek elvárásai folyamatosan fejlődnek, azok a szervezetek, amelyek erős céltudatossággal és értékrenddel működnek, jobb helyzetben lesznek a sikerhez.