Az értékcsökkenés egy gyakori számviteli fogalom, amelyet egy eszköz költségének hasznos élettartamra történő felosztására használnak. Ahogy egy eszköz öregszik, az értéke csökken, és ezt a csökkenést értékcsökkenésnek nevezzük. Az értékcsökkenés kiszámítása minden vállalkozó számára fontos feladat, mivel segít pontosan meghatározni az eszközök értékét és a vállalkozás általános pénzügyi helyzetét. Az értékcsökkenés kiszámításának egyik fontos szempontja a maradványszázalékok kiszámítása. Ebben a cikkben azt tárgyaljuk, hogyan kell kiszámítani a maradványszázalékokat az értékcsökkenésnél.
Az értékcsökkenés kiszámításának első lépése az eszköz eredeti bekerülési értékének meghatározása. Ez magában foglalja az eszköz beszerzési árát, valamint az eszköz használatba vételének előkészítésével kapcsolatban felmerült további költségeket, például a telepítési vagy szállítási díjakat. Például, ha egy vállalat 10 000 dollárért vásárol egy gépet, és további 1 000 dollárt költ az üzembe helyezésre, akkor az eszköz eredeti bekerülési értéke 11 000 dollár.
A következő lépés az eszköz hasznos élettartamának meghatározása. Ez azt az időtartamot jelenti, amely alatt az eszköz várhatóan hasznos lesz a vállalkozás számára. Például, ha egy vállalat olyan gépet vásárol, amely várhatóan 10 évig tart, akkor az eszköz hasznos élettartama 10 év.
Az eszköz értékmentési értéke az eszköz becsült értéke a hasznos élettartam végén. Ezt maradványértéknek is nevezik. Például, ha egy vállalat 10 000 dollárért vásárol egy gépet, és 10 éves hasznos élettartamra számít, akkor a hasznos élettartam végén a gép értékét 1000 dollárra becsülheti.
Miután meghatározták az eszköz eredeti bekerülési értékét, hasznos élettartamát és mentési értékét, a következő lépés az éves értékcsökkenési költség kiszámítása. Ez többféle értékcsökkenési módszerrel is elvégezhető, például lineáris vagy degresszív értékcsökkenéssel. Például, ha egy vállalat lineáris értékcsökkenést alkalmaz, és az eszköz eredeti bekerülési értéke 11 000 USD, hasznos élettartama 10 év, a mentési érték pedig 1000 USD, akkor az éves értékcsökkenési költség 1000 USD ((11 000 USD – 1000 USD) / 10).
A maradványszázalék kiszámításához egyszerűen ossza el a mentési értéket az eszköz eredeti bekerülési értékével, és szorozza meg 100-zal. A fenti példát használva a maradványszázalék 9,09% ($1,000 / $11,000 x 100).
Összefoglalva, az értékcsökkenési leírás maradványszázalékának kiszámítása fontos feladat minden vállalkozó számára. A fent vázolt lépések követésével pontosan kiszámíthatja eszközei értékcsökkenését és meghatározhatja a maradványszázalékokat. Ez az információ felhasználható arra, hogy megalapozott döntéseket hozzon arról, hogy mikor kell lecserélni az eszközöket, és hogyan kell elosztani az erőforrásokat a vállalkozáson belül.
A maradványérték, más néven mentési érték vagy selejtezési érték egy eszköz becsült értéke a hasznos élettartam végén. Más szóval, ez az az összeg, amelyet egy eszköz várhatóan érni fog, amikor már nem hasznosul, és meg kell semmisíteni.
Az értékcsökkenéssel összefüggésben a maradványérték fontos tényező, amely befolyásolja az évente elszámolt értékcsökkenési leírás összegét. Minél magasabb a maradványérték, annál alacsonyabb az évente elszámolandó értékcsökkenés összege.
Tegyük fel például, hogy egy vállalat 50 000 $-ért vásárol egy kiszállító teherautót, és 5 éves hasznos élettartamra számít. A vállalat becslése szerint a teherautó maradványértéke az 5 év végén 10 000 dollár lesz.
Az értékcsökkenés lineáris módszerét alkalmazva a vállalat évente 8.000 $ értékcsökkenési költséget számolna el (50.000 $ – 10.000 $ / 5 év). Ha azonban a vállalat a maradványértéket 10 000 dollár helyett 15 000 dollárra becsülné, az éves értékcsökkenési leírás költsége alacsonyabb, 7 000 dollár lenne évente (50 000 dollár – 15 000 dollár / 5 év).
Összefoglalva, a maradványérték az eszköz becsült értéke a hasznos élettartam végén, és ez befolyásolja az évente elszámolt értékcsökkenési leírás összegét.
A maradványérték, más néven maradványbevétel egy pénzügyi mérőszám, amelyet egy befektetés vagy üzleti vállalkozás jövedelmezőségének mérésére használnak. Azt a jövedelmet vagy nyereséget jelenti, amely a befektetés várható vagy előírt megtérülésén túl keletkezik. A reziduális jövedelem kiszámításának képlete a következő:
Maradvány = nettó működési bevétel – (minimálisan szükséges hozam x összes eszköz)
ahol a nettó működési bevétel (NOI) a befektetés vagy üzleti vállalkozás által a működési költségek levonása után termelt bevétel, az összes eszköz pedig a vállalkozásba befektetett tőke teljes összegét jelenti.
A minimálisan előírt hozam az a minimális hozam, amelyet a befektetők vagy az érdekeltek a befektetéstől vagy üzleti vállalkozástól elvárnak. Ezt általában a befektetéssel kapcsolatos kockázat, az inflációs ráták és egyéb piaci tényezők alapján számítják ki.
A maradvány kiszámításával a befektetők és az érdekeltek meghatározhatják, hogy egy befektetés vagy üzleti vállalkozás elegendő nyereséget termel-e ahhoz, hogy igazolja kockázatait és költségeit. A pozitív reziduum azt jelzi, hogy a befektetés a szükségesnél több jövedelmet termel, míg a negatív reziduum azt jelzi, hogy a befektetés nem termel elegendő jövedelmet a minimálisan elvárt hozam eléréséhez.