A munkahelyi lelki bántalmazás komoly probléma, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak. A fizikai bántalmazással ellentétben az érzelmi bántalmazás nem mindig látható, de mély és tartós sebeket hagyhat az ember pszichéjén.
A munkahelyi érzelmi bántalmazásnak számos formája lehet. Lehet verbális bántalmazás, például lekicsinylő vagy sértő megjegyzések, vagy lehet nem verbális bántalmazás, például a személy figyelmen kívül hagyása vagy elszigetelése. Megfélemlítés, fenyegetés vagy szabotázs formájában is megnyilvánulhat. Bármilyen formában is történik, az érzelmi bántalmazás pusztító hatással lehet egy személy mentális egészségére.
A munkahelyi érzelmi bántalmazás egyik leg alattomosabb aspektusa, hogy nehéz lehet felismerni. Lehet, hogy látszólag ártalmatlan megjegyzésekkel vagy cselekedetekkel kezdődik, de idővel olyan viselkedésmintává fokozódhat, amely mélyen káros. Az érzelmi bántalmazás áldozatai úgy érezhetik, mintha tojáshéjon járnának, és folyamatosan próbálnák elkerülni, hogy kiváltsák a bántalmazó dühét vagy ellenségességét. Szorongóvá, depresszióssá válhatnak, vagy akár poszttraumás stressz zavar (PTSD) is kialakulhat náluk.
A munkáltatók felelőssége, hogy biztonságos és egészséges munkahelyet teremtsenek alkalmazottaik számára, és ez magában foglalja az érzelmi bántalmazás elleni védelmet is. Fontos, hogy a munkáltatók világos irányelveket és eljárásokat dolgozzanak ki a munkahelyi érzelmi visszaélések bejelentésére és kezelésére. Emellett képzést kell biztosítaniuk a vezetők és a munkavállalók számára arról, hogyan ismerjék fel és előzzék meg az érzelmi bántalmazást.
Ha Ön érzelmi bántalmazást tapasztal a munkahelyén, fontos, hogy segítséget kérjen. Beszéljen egy megbízható barátjával vagy családtagjával, vagy kérjen segítséget mentálhigiénés szakembertől. Azt is megfontolhatja, hogy beszéljen a munkáltatójával vagy a HR-osztályával az aggodalmairól.
Összefoglalva, a munkahelyi érzelmi bántalmazás komoly probléma, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Pusztító hatással lehet egy személy mentális egészségére és jólétére. A munkáltatók felelőssége, hogy biztonságos és egészséges munkahelyet teremtsenek, és ebbe beletartozik az is, hogy megvédjék alkalmazottaikat az érzelmi bántalmazástól. Ha Ön érzelmi bántalmazást tapasztal a munkahelyén, fontos, hogy segítséget kérjen, és beszéljen aggodalmairól.
A lelki bántalmazás, más néven érzelmi bántalmazás a rossz bánásmód olyan formája, amikor egy személy szavakkal, tettekkel vagy a tettek hiányával manipulálja, irányítja vagy elszigeteli a másik személyt. Íme három példa a mentális bántalmazásra:
1. Gázfényben tartás: Ez az érzelmi bántalmazás egyik formája, amikor egy személy arra készteti az áldozatot, hogy kételkedjen saját valóságérzékelésében. A bántalmazó tagadhatja, hogy mondott vagy tett valamit, amit tett, vagy kiforgatja az áldozat szavait, és azt az érzést kelti benne, hogy megőrül.
2. Elszigeteltség: A mentális bántalmazás ezen típusa magában foglalja a személy barátaihoz, családjához és más támogató rendszerekhez való hozzáférésének korlátozását. A bántalmazó bűntudatot ébreszthet az áldozatban, amiért másokkal tölti az idejét, vagy megakadályozhatja, hogy kimozduljon, vagy bármilyen módon kommunikáljon másokkal.
3. Érzelmi visszatartás: Ez az érzelmi bántalmazás egyik formája, amikor a bántalmazó a szeretet, a ragaszkodás vagy a figyelem visszatartása a kontroll egy formája. Előfordulhat, hogy elhallgatja az áldozatot, megtagadja az érzései elismerését, vagy azt az érzést kelti benne, hogy nem elég jó. Ez az áldozatban az értéktelenség és az alacsony önbecsülés érzését keltheti.
A munkahelyi érzelmi támadás a munkahelyi zaklatás vagy zaklatás olyan formájára utal, amely a munkavállaló érzelmi jólétét veszi célba. Ez magában foglalja egy kolléga, felettes vagy vezető ismételt viselkedését vagy cselekedeteit, amelyek szándékosan vagy akaratlanul érzelmi sérülést okoznak egy másik munkavállalónak. Ide tartozhat a szóbeli bántalmazás, lekicsinylés, megfélemlítés, kirekesztés vagy bármilyen más olyan viselkedés, amely ellenséges vagy bántalmazó munkahelyi környezetet teremt.
Az érzelmi bántalmazásnak súlyos következményei lehetnek az áldozatra nézve, beleértve a szorongást, a depressziót, az alacsony önbecsülést és a csökkent munkateljesítményt. Fokozott távolléthez, fluktuációhoz és a munkáltatóval szembeni jogi lépésekhez is vezethet.
A munkáltatók felelőssége, hogy olyan biztonságos és egészséges munkakörnyezetet teremtsenek, amely elősegíti a munkavállalók jólétét és megakadályozza az érzelmi bántalmazást. Ezt olyan irányelvekkel és eljárásokkal lehet elérni, amelyek tiltják a munkahelyi zaklatást, és lehetőséget biztosítanak az ilyen viselkedés bejelentésére és kezelésére. A munkáltatóknak képzést is kell nyújtaniuk a munkavállalók és a vezetők számára arról, hogyan ismerjék fel és előzzék meg a munkahelyi érzelmi bántalmazást.
A lelki bántalmazás, más néven érzelmi bántalmazás minden olyan viselkedés vagy cselekedet, amely érzelmi sérülést vagy stresszt okoz az egyénnek. Ez a lelki bántalmazás egyik formája, amely bármilyen környezetben előfordulhat, beleértve a munkahelyet is. A lelki bántalmazásnak számos formája lehet, beleértve a szóbeli bántalmazást, a fenyegetést, a megalázást, az elszigetelést és a manipulációt.
A munkahelyen a lelki bántalmazás különböző módokon nyilvánulhat meg, például amikor a vezető vagy a felettes lekicsinylő szavakkal vagy sértésekkel becsmérli a munkavállalót, fenyegetésekkel vagy ultimátumokkal igyekszik irányítani a viselkedését, vagy elszigeteli a munkatársaitól vagy támogató hálózatától. A lelki bántalmazás történhet a gázfényeztetés alkalmazásával is, ami a manipuláció egy olyan formája, amely arra készteti az áldozatot, hogy megkérdőjelezze saját épelméjűségét, emlékezetét vagy valóságát.
Fontos, hogy a munkáltatók megértsék, mi minősül mentális bántalmazásnak, és lépéseket tegyenek annak megakadályozására, hogy ez a munkahelyen előforduljon. Ez magában foglalhatja a tiszteletteljes és támogató munkahelyi kultúrát elősegítő politikák és eljárások bevezetését, a vezetők és a munkavállalók képzését a mentális bántalmazás felismeréséről és megelőzéséről, valamint egyértelmű jelentési mechanizmusok kialakítását azon munkavállalók számára, akik mentális bántalmazást tapasztalnak vagy annak tanúi. Ezen túlmenően a munkáltatók forrásokat és támogatást nyújthatnak a mentális bántalmazást átélt munkavállalók számára, például tanácsadási szolgáltatásokat vagy munkavállalói segítségnyújtási programokat.