Az eszközök és kötelezettségek aránya egy olyan pénzügyi mutató, amely azt méri, hogy egy vállalatnak mennyi eszköze van a kötelezettségeihez képest. A mutatót úgy számítják ki, hogy a vállalat összes eszközét elosztják az összes kötelezettséggel. Ezt a mutatót a befektetők és az elemzők általában arra használják, hogy értékeljék egy vállalat pénzügyi egészségi állapotát és azt, hogy képes-e teljesíteni adósságkötelezettségeit. Van azonban egy másik arányszám is, amely ugyanolyan fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyják – az eszközök és a nettó érték aránya.
Az Eszközök és nettó vagyon aránya egy olyan pénzügyi mutató, amely a vállalat összes eszköze és nettó vagyona közötti kapcsolatot méri. A nettó érték a vállalat eszközeinek értéke mínusz a kötelezettségei. Ezt a mutatót úgy számítják ki, hogy a vállalat összes eszközét elosztják a nettó értékével. Az eszközök és a nettó vagyon aránya fontos mutatója egy vállalat pénzügyi erejének és pénzügyi sokkokkal szembeni ellenálló képességének.
A magas eszközök nettó értékhez viszonyított arány azt jelzi, hogy a vállalatnak a nettó értékéhez képest nagy mennyiségű eszköze van. Ez jó jel lehet, mert azt jelenti, hogy a vállalat erős pénzügyi helyzetben van, és kisebb valószínűséggel nem teljesíti adósságkötelezettségeit. A nagyon magas arány azonban azt is jelezheti, hogy a vállalat túlzottan függ az adósságfinanszírozástól, és pénzügyi kockázatoknak lehet kitéve.
Másfelől az alacsony eszköz/eszköz arány azt jelzi, hogy a vállalatnak a nettó értékéhez képest kevés eszköze van. Ez aggodalomra adhat okot, mert azt jelenti, hogy a vállalatnak nehézséget okozhat adósságkötelezettségeinek teljesítése, ha pénzügyi helyzete romlik. Az alacsony arány azonban azt is jelezheti, hogy a vállalat konzervatívan finanszírozott, és alacsony a kockázata annak, hogy nem teljesíti adósságkötelezettségeit.
Az eszközök nettó értékhez viszonyított arányt számos tényező befolyásolhatja, beleértve a vállalat eszközeinek és kötelezettségeinek értékében bekövetkező változásokat, a kamatlábak változását és az általános gazdasági környezet változását. Például, ha egy vállalat eszközeinek értéke növekszik, akkor az eszközök és a nettó vagyon aránya nő, ami erősebb pénzügyi helyzetet jelez. Ezzel szemben, ha a vállalat kötelezettségei növekednek, az eszköz/eszköz arány csökken, ami gyengébb pénzügyi helyzetet jelez.
Az eszközök és a nettó vagyon aránya egy fontos pénzügyi mutató, amely a vállalat összes eszköze és nettó vagyona közötti kapcsolatot méri. Fontos mutatója a vállalat pénzügyi erejének és pénzügyi sokkokkal szembeni ellenálló képességének. A magas arány erős pénzügyi helyzetet, míg az alacsony arány gyengébb pénzügyi helyzetet jelez. Ennek a mutatónak az értelmezésekor azonban fontos figyelembe venni más tényezőket is, például a kamatlábak és az általános gazdasági környezet változását.
A mérlegfőösszeg mutató egy olyan pénzügyi mutatószám, amely egy vállalat azon képességének mérésére szolgál, hogy rövid távon képes-e törleszteni adósságait. Ezt úgy számítják ki, hogy a vállalkozás összes forgóeszközét elosztják az összes rövid lejáratú kötelezettséggel. Az így kapott arányszám azt mutatja meg, hogy a vállalat forgóeszközei hányszor képesek fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket.
A magas mérlegfőösszeg mutató azt jelzi, hogy a vállalat elegendő likvid eszközzel rendelkezik rövid távú kötelezettségeinek teljesítéséhez. Másfelől egy alacsony arány arra utalhat, hogy a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd, és rövid távon nehezen tudja törleszteni tartozásait.
Fontos megjegyezni, hogy a mérlegfőösszeg mutatót nem szabad elszigetelten használni a vállalat pénzügyi helyzetének értékeléséhez. Más pénzügyi mutatókat is figyelembe kell venni, mint például a nettó működőtőke arány, a készpénzhányad és a gyorsasági mutató. Ezenkívül a mutatót össze kell hasonlítani az iparági referenciaértékekkel és a múltbeli tendenciákkal, hogy jobban megértsük a vállalat pénzügyi helyzetét.
Az eszközök saját tőkéhez viszonyított aránya egy olyan pénzügyi mutatószám, amelyet a vállalat pénzügyi tőkeáttételének mérésére használnak. Ezt úgy számítják ki, hogy a vállalat összes eszközét elosztják a saját tőkéjével.
A saját tőke az a maradék érdekeltség, amely egy vállalatban marad, miután az összes kötelezettséget kifizették. A vállalatnak azt az értékét képviseli, amely a részvényeseké. Másrészt az eszközök azok az erőforrások, amelyekkel a vállalat rendelkezik, beleértve a készpénzt, a készleteket, az ingatlanokat és a berendezéseket.
Az eszközök saját tőkéhez viszonyított aránya azt mutatja, hogy a vállalat mekkora összegű idegen tőkét használt fel eszközeinek finanszírozására. A magasabb arány azt jelzi, hogy a vállalat több adósságot használt fel működésének finanszírozására, és magasabb a pénzügyi kockázata. Az alacsonyabb arány viszont azt jelzi, hogy a vállalat nagyobb mértékben támaszkodik a saját tőke finanszírozására, és alacsonyabb a pénzügyi kockázata.
Például, ha egy vállalat teljes eszközállománya 1 millió dollár, saját tőkéje pedig 500 000 dollár, akkor az eszköz-tőke arány 2:1 lesz. Ez azt jelenti, hogy a vállalat minden 1 dollárnyi saját tőkére 2 dollárnyi adósságot használt fel eszközei finanszírozására.
Általánosságban elmondható, hogy az egészséges eszköz-tőke arány az iparágtól és a vállalat méretétől függ. A 2:1 arány elfogadható lehet egyes iparágak számára, de túl magas lehet mások számára. Fontos összehasonlítani az arányt más, ugyanabban az iparágban működő vállalatokkal annak megállapításához, hogy az arány az elfogadható tartományon belül van-e.
A nettó érték az egyén összes eszközeinek és összes kötelezettségének különbsége. Az eszközök közé tartozik minden olyan érték, amellyel egy magánszemély vagy vállalkozás rendelkezik, beleértve a készpénzt, a befektetéseket, az ingatlanokat és a készleteket. A nettó érték és az eszközök szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel az egyén nettó értéke akkor nő, amikor az eszközei nőnek, és akkor csökken, amikor az eszközei csökkennek. Lényegében egy személy nettó értéke az általános pénzügyi egészségi állapotának mérőszáma, és azt mutatja meg, hogy mennyi maradna meg neki, ha eladná az összes vagyonát és kifizetné az összes kötelezettségét. Ezért minél több vagyonnal rendelkezik egy személy, annál magasabb lesz a nettó értéke. A pénzügyi stabilitás biztosítása és a megalapozott pénzügyi döntések meghozatala érdekében fontos, hogy mind a nettó értéket, mind a vagyont nyomon kövessük.