A reklámok világában az észlelés a minden. Az, hogy egy terméket vagy szolgáltatást hogyan keretezünk, nagyban befolyásolhatja, hogyan érzékelik azt a potenciális vásárlók. A keretezés arra utal, hogy az információ bemutatása vagy „keretezése” hogyan befolyásolja az emberek értelmezését. A reklám tele van példákkal a termék vagy szolgáltatás pozitív megítélésének kialakítására használt keretezési technikákra.
Az egyik leggyakrabban alkalmazott keretezési technika a reklámokban a pozitív nyelvezet használata. A hirdetők olyan szavakat használnak termékeik vagy szolgáltatásaik leírására, mint a „csodálatos”, „hihetetlen” és „forradalmi”. Ezek a szavak pozitív keretet teremtenek a termék körül, így az kívánatosabbnak tűnik a fogyasztó számára. A pozitív és vidám nyelvezet használata izgalmat és lelkesedést kelthet egy termék vagy szolgáltatás körül, ami az eladások növekedéséhez vezethet.
Egy másik, a reklámban használt keretezési technika a társadalmi bizonyíték használata. A társadalmi bizonyíték arra az elképzelésre utal, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel tesznek meg valamit, ha látják, hogy mások is megteszik. A hirdetők gyakran használják a társadalmi bizonyítékot, amikor olyan képeket mutatnak, amelyeken boldog vásárlók használják a termékeiket, vagy amikor vásárlói véleményeket és beszámolókat tartalmaznak a hirdetéseikben. Azzal, hogy megmutatják, hogy mások pozitív tapasztalatokat szereztek a termékkel kapcsolatban, a hirdetők biztonságos és megbízható választásnak állítják be a terméket a potenciális vásárlók számára.
A szűkösség egy másik, a reklámokban használt keretezési technika. A szűkösség arra az elképzelésre utal, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel akarnak valamit, ha úgy gondolják, hogy az ritka vagy kevés van belőle. A hirdetők gyakran használnak olyan kifejezéseket, mint „csak korlátozott ideig” vagy „amíg a készlet tart”, hogy sürgősség érzetét keltsék termékeik körül. Azzal, hogy terméküket úgy állítják be, mint ami iránt nagy a kereslet és korlátozottan áll rendelkezésre, a hirdetők képesek növelni termékük érzékelt értékét a fogyasztók szemében.
Végül a félelem egy olyan keretezési technika, amelyet gyakran alkalmaznak a reklámokban. A reklámozók a félelmet arra használják, hogy a sürgősség érzetét keltsék, vagy hogy rávilágítsanak egy olyan problémára, amelyet a termékük megoldhat. Például egy otthoni biztonsági rendszer reklámja a betörés képeit használhatja, hogy félelmet és sürgősség érzetét keltse a nézőben. Azzal, hogy terméküket egy probléma megoldásaként állítják be, a hirdetők a fogyasztók biztonság iránti vágyára tudnak hatni.
Összefoglalva, a keretezés erőteljes eszköz a reklámok világában. A pozitív nyelvezet, a társadalmi bizonyíték, a szűkösség és a félelem használatával a hirdetők képesek olyan képet kialakítani a termékükről vagy szolgáltatásukról, amely egyszerre pozitív és meggyőző. Ezeknek a keretezési technikáknak a megértése segíthet a fogyasztóknak abban, hogy jobban tisztában legyenek azzal, hogy a reklámok milyen módon befolyásolhatják megítélésüket és vásárlási döntéseiket.
A keretezés egy olyan technika, amelyet a reklámban és a marketingben használnak annak befolyásolására, hogy az emberek hogyan érzékelik és értelmezik az információkat. Jó példa a keretezésre az, ahogyan a politikai kampányok a napirendjüknek megfelelő témákat keretbe foglalják. Egy politikai jelölt például egy adócsökkentési javaslatot úgy fogalmazhat meg, hogy az a keményen dolgozó családok megkönnyítését szolgálja. Ez a keretezési stratégia a javaslat pozitív előnyeit hangsúlyozza, és segít támogatást szerezni.
A keretezés másik példája az, ahogyan a vállalatok a termékinformációkat reklámkampányaikban bemutatják. A vállalatok gyakran innovatívnak, kiváló minőségűnek vagy környezetbarátnak állítják be termékeiket, hogy a célközönséget megszólítsák. Egy vállalat például úgy állítja be autóját, mint a piacon kapható legbiztonságosabbat, hangsúlyozva a biztonság fontosságát a családok és az ingázók számára.
A keretezés negatív módon is alkalmazható, például a közvélemény manipulálására irányuló propagandakampányokban. Egy dohányipari vállalat például a szabadság és a személyes választás szimbólumaként állítja be termékét, annak ellenére, hogy a dohányzás közismert egészségügyi kockázatai ismertek.
Összességében a keretezés erőteljes eszköz lehet a reklámozásban és a marketingben, és fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy milyen módon tálalják számukra az információkat.
Az üzenetkeretezés a reklámban és a marketingben alkalmazott kommunikációs stratégia, amely az információ olyan módon történő bemutatását jelenti, amely egy termék vagy szolgáltatás egy adott szempontját vagy perspektíváját hangsúlyozza, hogy befolyásolja a közönség észlelését és viselkedését.
Az üzenetkeretezés egyik példája a nyereség- és veszteségkeretes üzenetek használata az egészségügyi kommunikációban. A nyereség-keretezett üzenetek az egészséges viselkedés elfogadásának előnyeire összpontosítanak, például: „A gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkentheti a krónikus betegségek kockázatát”. Ezzel szemben a veszteségkeretes üzenetek az egészséges viselkedés elmaradásának negatív következményeit hangsúlyozzák, mint például: „A gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellőzése növeli a krónikus betegségek kockázatát”.
A kutatások azt mutatják, hogy a nyereségkeretes üzenetek hatékonyabbak a megelőző magatartásformák, például a védőoltások népszerűsítésében, míg a veszteségkeretes üzenetek hatékonyabbak a felismerő magatartásformák, például a rákszűrések népszerűsítésében. Ez jól mutatja az üzenetek keretezésének fontosságát a reklámozásban és a marketingben, mivel az információ megjelenítésének módja jelentősen befolyásolhatja a közönség viselkedését és döntéshozatalát.
A keretezési torzítás egy olyan kognitív torzítás, amely akkor fordul elő, amikor az emberek az alapján hoznak döntéseket, ahogyan az információt bemutatják nekik, ahelyett, hogy magát a tényleges információt vennék figyelembe. A reklámban és a marketingben a keretezési torzítás gyakori példája a nyelv használata annak manipulálására, hogy a fogyasztók hogyan érzékelnek egy terméket vagy szolgáltatást.
Például egy vállalat a termékét „90%-ban zsírmentesnek”, nem pedig „10%-ban zsírosnak” írhatja le, hogy pozitív fényben tüntesse fel azt. Bár mindkét állítás ugyanazt az információt közvetíti, az első a termék pozitív aspektusát hangsúlyozza, míg a második a negatív aspektust.
Egy másik példa a keretezési torzításra az a mód, ahogyan egy vállalat az árinformációit bemutatja. Például ahelyett, hogy egy termék árát 50 dollárban adná meg, a vállalat úgy fogalmazhatná meg, hogy „csak 1,67 dollár naponta”, hogy megfizethetőbbnek tűnjön.
Hasonlóképpen, egy vállalat használhat képeket, színeket vagy más vizuális jeleket, hogy pozitív fényben tüntesse fel termékeit vagy szolgáltatásait. Például egy bioélelmiszereket gyártó vállalat fitt, egészséges embereket ábrázoló képeket használhat, hogy termékeit egészségesnek és előnyösnek állítsa be.
Összességében a keretezési torzítás egy hatékony eszköz, amelyet a vállalatok a fogyasztói magatartás befolyásolására használhatnak. Az információk bizonyos módon történő bemutatásával befolyásolhatják, hogy a fogyasztók hogyan érzékelik a termékeiket, és végső soron növelhetik eladásaikat és profitjukat.