Az etika az üzleti életben olyan fontos szempont, amelyet a vállalatoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Az etikus viselkedés fenntartása elengedhetetlen a pozitív hírnév kialakításához, valamint az ügyfelek és az érdekelt felek bizalmának elnyeréséhez. Az üzleti életben az etikus viselkedés különböző modelleken keresztül valósítható meg, amelyek mindegyike saját elvekkel és gyakorlatokkal rendelkezik.
Az üzleti etikus viselkedés egyik legelterjedtebb modellje az utilitarista modell. Ennek a modellnek az a célja, hogy a lehető legtöbb ember számára a legnagyobb jót hozza létre. Az üzleti életben ez azt jelenti, hogy a döntéseket az érdekeltek többségére, köztük az ügyfelekre, a munkavállalókra és a részvényesekre gyakorolt hatásuk alapján kell meghozni. Az utilitarista modell azt is hangsúlyozza, hogy a döntések meghozatalakor figyelembe kell venni a hosszú távú következményeket.
Az üzleti életben az etikus viselkedés egy másik modellje a deontológiai modell. Ez a modell azon az elképzelésen alapul, hogy bizonyos cselekedetek eredendően helyesek vagy helytelenek, függetlenül azok következményeitől. Az üzleti életben ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak ragaszkodniuk kell egy sor erkölcsi elvhez és értékhez, például a becsületességhez és a tisztességhez, még akkor is, ha ez a rövid távú nyereségek feláldozását jelenti.
Az erényetika modellje az üzleti etikus viselkedés egy másik megközelítése. Ez a modell a személyes jellem és az integritás fontosságát hangsúlyozza a döntéshozatalban. Az üzleti életben ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak előnyben kell részesíteniük az erős etikai értékekkel és a helyes cselekedetek iránti elkötelezettséggel rendelkező személyek felvételét és előléptetését.
Végül az üzleti etikai magatartás társadalmi szerződés modellje a társadalmi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozza. Ez a modell elismeri, hogy a vállalkozásoknak a profit maximalizálásán túlmenően kötelességük hozzájárulni a társadalom egészének jólétéhez. Ez magában foglalhatja a jótékonysági tevékenységekben való részvételt, a környezeti hatások csökkentését, valamint a sokszínűség és a befogadás előmozdítását.
Összefoglalva, az etikus magatartás az üzleti életben elengedhetetlen a pozitív hírnév kiépítéséhez és az érdekelt felek bizalmának elnyeréséhez. Az etikus viselkedés különböző modelljei, mint például az utilitarista, a deontológiai, az erényetika és a társadalmi szerződés modellje, különböző megközelítéseket kínálnak az etikus viselkedés eléréséhez az üzleti életben. Végső soron a vállalatoknak kell kiválasztaniuk azt a modellt, amelyik összhangban van az értékeikkel és prioritásaikkal, hogy biztosítsák, hogy etikus és fenntartható döntéseket hozzanak.
Az üzleti etikában számos etikai modell létezik, amelyeket a szervezetek elfogadhatnak döntéshozatali folyamataik irányítására. Ezek a modellek a következők:
1. Utilitarizmus: Ez a modell az általános boldogság vagy hasznosság maximalizálására helyezi a hangsúlyt a legnagyobb számú ember számára. A cselekvés következményeire és az érdekeltek számára abból származó előnyökre vagy károkra összpontosít.
2. Deontológiai etika: Ez a modell az egyének vagy szervezetek erkölcsi kötelezettségeire és kötelességeire helyezi a hangsúlyt, függetlenül a cselekedeteik következményeitől. A cselekvés eredendő helyességére vagy helytelenségére összpontosít.
3. Erényetika: Ez a modell az egyének vagy szervezetek jellemére és erényeire helyezi a hangsúlyt. Az olyan jó jellemvonások fejlesztésére összpontosít, mint a becsületesség, a feddhetetlenség és az empátia.
4. Igazságossági etika: Ez a modell az előnyök és terhek igazságos és méltányos elosztására helyezi a hangsúlyt a társadalomban. Az elosztó igazságosság, az eljárási igazságosság és a korrekciós igazságosság elveire összpontosít.
5. Kommunitárius etika: Ez a modell a közösség és a társadalmi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza. Olyan erkölcsi értékek kialakítására összpontosít, amelyek a közösség egészének jólétét segítik elő.
Ezek a modellek keretet biztosítanak a szervezetek számára az etikai kérdések mérlegeléséhez és az értékeikkel és elveikkel összhangban lévő döntések meghozatalához. Fontos, hogy a szervezetek olyan etikai modellt fogadjanak el, amely összhangban van a kultúrájukkal, értékeikkel és céljaikkal.
A 4 etikai modell a következő:
1. Utilitarizmus: Ez az etikai modell az emberek többségének általános boldogságának és jólétének maximalizálására összpontosít. A „legnagyobb jó a legnagyobb számnak” elvén alapul. A HR kontextusában ez a modell a HR-politikáknak és döntéseknek a munkavállalók többségére gyakorolt hatását venné figyelembe.
2. Kötelesség etika: Ez az etikai modell azon az elképzelésen alapul, hogy vannak bizonyos erkölcsi kötelességek, amelyekkel emberként rendelkezünk, mint például a mások jogainak tiszteletben tartásának kötelessége. A HR kontextusában ez a modell a munkavállalók jogainak védelmét helyezné előtérbe, és megkövetelné a HR szakemberektől, hogy integritással és becsületességgel járjanak el.
3. Erényetika: Ez az etikai modell az erények, például a becsületesség, a méltányosság és az együttérzés fejlesztésére és gyakorlására összpontosít. A HR kontextusában ez a modell a pozitív munkahelyi kultúra fejlesztését helyezné előtérbe, amely értékeli az olyan erényeket, mint a tisztelet, a méltányosság és az empátia.
4. Jogok etikája: Ez az etikai modell azon az elképzelésen alapul, hogy minden egyénnek vannak bizonyos alapvető jogai, amelyeket tiszteletben kell tartani. A HR kontextusában ez a modell a munkavállalók jogainak védelmét helyezné előtérbe, mint például a magánélethez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és az egyenlő bánásmód.
Az üzleti etika három modellje a megfelelési modell, az integritásmodell és az érdekelt felek modellje.
1. Megfelelési modell: Az üzleti etika ezen modellje a kormány és más szabályozó szervek által meghatározott szabályok és előírások betartására összpontosít. Hangsúlyozza a törvények betartásának, a magatartási kódexek betartásának és az üzleti gyakorlatra vonatkozó normák betartásának fontosságát. A megfelelési modell elsősorban arra törekszik, hogy elkerülje a vállalat jogi problémáit és felelősségét.
2. Integritási modell: Az üzleti etika ezen modellje az etikus viselkedés és értékek fontosságát hangsúlyozza. Arra törekszik, hogy az etikai megfontolásokat beépítse az üzleti döntéshozatal és működés minden aspektusába. Az integritásmodell arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az alkalmazottakkal, ügyfelekkel, beszállítókkal és más érdekelt felekkel való kapcsolataikban őszintén, tisztességesen és átláthatóan járjanak el.
3. Érdekelt felek modellje: Az üzleti etikának ez a modellje figyelembe veszi a vállalkozásban érintett valamennyi érdekelt fél érdekeit és aggodalmait, beleértve az alkalmazottakat, a vásárlókat, a beszállítókat, a részvényeseket és a közösséget. Arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a különböző érdekelt felek érdekei között, és előmozdítsa a közjót. Az érdekelt felek modellje hangsúlyozza az érdekelt felekkel való hosszú távú kapcsolatok kiépítésének és az összes érintett fél számára értékteremtésnek a fontosságát.