A vállalkozások nem csupán profitorientált vállalkozások, hanem társadalmi keretek között működő erkölcsi szereplők is. Az általuk hozott döntések és tettek nem csak az eredményükre vannak hatással, hanem az érdekelt felekre is, beleértve az ügyfeleket, a munkavállalókat, a részvényeseket, a beszállítókat és a közösség egészét. Az etikai elméletek keretet biztosítanak a vállalkozások számára ahhoz, hogy cselekedeteiket és döntéseiket erkölcsi vonatkozásaik szempontjából értékeljék. Ebben a cikkben az üzleti életben leggyakrabban használt etikai elméleteket és azok jelentőségét a modern üzleti gyakorlatban vizsgáljuk meg.
Az utilitarizmus az egyik legbefolyásosabb etikai elmélet az üzleti életben, amely azt állítja, hogy egy cselekvés helyességét vagy helytelenségét az határozza meg, hogy az képes-e maximalizálni az általános boldogságot vagy hasznosságot. Ezen elmélet szerint a vállalkozásoknak arra kell törekedniük, hogy a lehető legtöbb ember számára a lehető legtöbb jót termeljék. Ha például egy vállalat azt fontolgatja, hogy a profit növelése érdekében kiszervezi a gyártást egy alacsony bérű országba, akkor mérlegelnie kell a megnövekedett profitból származó előnyöket a helyi munkások és családjaik számára esetlegesen okozott kárral szemben. Ha a teljes haszon nagyobb, mint az okozott kár, akkor az intézkedés etikusnak tekinthető.
A deontológia ezzel szemben egy olyan elmélet, amely az egyének eredendő jogait és kötelességeit hangsúlyozza, függetlenül azok következményeitől. Ezen elmélet szerint bizonyos cselekedetek eredendően helyesek vagy helytelenek, és a vállalkozásoknak kötelességük ezen elvek szerint cselekedni. Ha például egy vállalkozónak kenőpénzt ajánlanak fel egy jövedelmező szerződés biztosítása érdekében, a deontológus azzal érvelne, hogy a kenőpénz elfogadása eredendően helytelen, függetlenül a vállalkozás számára jelentkező potenciális előnyöktől.
Az erényetika olyan elmélet, amely az egyének jellemvonásaira összpontosít, nem pedig a konkrét cselekedeteikre. Ezen elmélet szerint az etikus viselkedés nem csupán a szabályok betartása vagy a boldogság maximalizálása, hanem olyan erények ápolása is, mint a becsületesség, a tisztesség és az együttérzés. Egy olyan vállalkozás, amely értékeli ezeket az erényeket, nagyobb valószínűséggel fog etikusan cselekedni az érdekelt felekkel való kapcsolata során.
Végül a gondoskodás etikája olyan elmélet, amely a kapcsolatok és az empátia fontosságát hangsúlyozza az etikai döntéshozatalban. Ezen elmélet szerint a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük cselekedeteiknek az érintett egyénekre gyakorolt hatását, és törekedniük kell a károk minimalizálására, valamint a gondoskodás és az együttérzés előmozdítására. Például egy olyan vállalat, amely a gondoskodás etikáját értékeli, az alkalmazottai és az ügyfelei jólétét helyezné előtérbe a nyereséggel szemben.
Összefoglalva, az etikai elméletek keretet biztosítanak a vállalkozások számára, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek nemcsak nyereségesek, hanem erkölcsileg is igazolhatóak. Azáltal, hogy a vállalkozások különböző etikai szempontok alapján mérlegelik cselekedeteik következményeit, biztosíthatják, hogy az érdekelt felek és a tágabb közösség érdekében cselekedjenek.
Az üzleti életben négy fő etikai elmélet létezik, amelyek keretet adnak az etikus döntéshozatalhoz. Ezek a következők:
1. Utilitarizmus: Ez az elmélet azt sugallja, hogy a legjobb cselekvés az, amely a legnagyobb számú ember számára a legnagyobb jót eredményezi. Üzleti kontextusban ez azt jelenti, hogy olyan döntéseket kell hozni, amelyek az érdekeltek többségének, például az alkalmazottaknak, az ügyfeleknek és a részvényeseknek kedveznek.
2. Deontológia: Ez az elmélet azon az elképzelésen alapul, hogy bizonyos cselekedetek eredendően helyesek vagy helytelenek, függetlenül azok következményeitől. Üzleti kontextusban ez az olyan erkölcsi elvek követését jelenti, mint a becsületesség, a méltányosság és az emberi méltóság tiszteletben tartása, még akkor is, ha ez nem feltétlenül a legjövedelmezőbb vagy legpraktikusabb cselekvés.
3. Erényetika: Ez az elmélet az etikai döntéseket hozó egyén jellemére összpontosít. Azt sugallja, hogy az embereknek törekedniük kell olyan erények kifejlesztésére, mint a bátorság, a becsületesség és az együttérzés, és olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek összhangban vannak ezekkel az erényekkel. Üzleti kontextusban ez azt jelenti, hogy a szervezeten belül az integritás és az etikus viselkedés kultúráját kell ápolni.
4. Igazságossági etika: Ez az elmélet a méltányosság és a pártatlanság fontosságát hangsúlyozza a döntéshozatalban. Azt sugallja, hogy az egyénekkel egyenlően kell bánni, és a döntéseket objektív kritériumok alapján kell meghozni. Üzleti kontextusban ez annak biztosítását jelenti, hogy minden érdekelt fél igazságos bánásmódban részesüljön, és hogy a döntések objektív kritériumok alapján szülessenek, ne pedig személyes elfogultságok vagy érdekek alapján.
Az etikának számos különböző elmélete alakult ki az évek során, de a három legelterjedtebb és legbefolyásosabb a konzekvencializmus, a deontológia és az erényetika.
1. Következményelvűség – Ez az elmélet szerint egy cselekvés erkölcsösségét annak következményei határozzák meg. Más szóval, egy cselekedet akkor erkölcsileg helyes, ha a legtöbb ember számára a legtöbb jót eredményezi. Ezt az elméletet gyakran társítják az utilitarizmussal, amely a konzekvencializmus egy sajátos formája, amely a boldogság vagy az öröm maximalizálására összpontosít.
2. Deontológia – Ez az elmélet a cselekedetek eredendő helyességét vagy helytelenségét hangsúlyozza, függetlenül azok következményeitől. A deontológusok szerint bizonyos cselekedetek eredendően helyesek vagy helytelenek, és ezeket az erkölcsi szabályokat követni kell, függetlenül az általuk kiváltott eredményektől. Például a hazugságot a deontológiai etika szerint eredendően helytelennek tekintik, még akkor is, ha az adott helyzetben pozitív eredményre vezethet.
3. Erényetika – Ez az elmélet az erényes jellemvonások, például az őszinteség, az együttérzés és a bátorság ápolásának fontosságát hangsúlyozza. Az erényetika szerint az erkölcsös viselkedés nem csupán a szabályok követése vagy a jó eredmények elérése, hanem az erényes jellem gyakorlása és megszokása révén történő kifejlesztése. Ezt az elméletet gyakran az ókori görög filozófus Arisztotelészhez kötik, aki úgy vélte, hogy az élet végső célja az eudaimonia, vagyis a virágzás és a jólét állapotának elérése, amely az erényes életből fakad.