A vállalkozások ma a nyilvánosság és a szabályozó szervek fokozott ellenőrzésének környezetében működnek. Ebben a környezetben fontos, hogy a vállalkozások etikus és felelősségteljes magatartást tanúsítsanak. A vállalkozások társadalmi felelősségének irányítását olyan törvények szabályozzák, amelyek célja annak biztosítása, hogy a vállalkozások tisztességesen, becsületesen és felelősségteljesen működjenek.
Az első törvény, amely a vállalkozások társadalmi felelősségét szabályozza, a Fair Labor Standards Act (FLSA). Ez a törvény biztosítja, hogy a vállalkozások tisztességesen megfizessék alkalmazottaikat az általuk végzett munkáért. Szabályozza továbbá az alkalmazottak által ledolgozható munkaórák számát, és előírásokat állapít meg a gyermekmunkára vonatkozóan. Ez a törvény biztosítja, hogy a vállalkozások úgy működjenek, hogy méltányosak legyenek alkalmazottaikkal szemben, és ne használják ki őket.
A második törvény, amely a vállalkozások társadalmi felelősségét szabályozza, a tiszta levegőről szóló törvény (CAA). Ez a törvény szabályozza a vállalkozások szennyezőanyag-kibocsátását a levegőbe. Biztosítja, hogy a vállalkozások úgy működjenek, hogy ne károsítsák a környezetet és a lakosság egészségét. A CAA szabványokat állapít meg a vállalkozások számára, amelyeket be kell tartaniuk, és szankciókat szab ki a jogsértések esetére.
A harmadik törvény, amely a vállalkozások társadalmi felelősségét szabályozza, a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló törvény (OSHA). Ez a törvény szabályozza a munkavállalók biztonságát és egészségét. Biztosítja, hogy a vállalkozások úgy működjenek, hogy a munkavállalók biztonságban legyenek, és ne veszélyeztessék az egészségüket. Az OSHA szabványokat állapít meg a vállalkozások számára, amelyeket be kell tartaniuk, és szankciókat szab ki a jogsértésekért.
A negyedik törvény, amely a vállalkozások társadalmi felelősségét szabályozza, a fogyasztóvédelmi törvény (CPA). Ez a törvény szabályozza, hogy a vállalkozások hogyan lépnek kapcsolatba a fogyasztókkal. Biztosítja, hogy a vállalkozások ne alkalmazzanak csalárd vagy megtévesztő gyakorlatokat. A CPA előírja a vállalkozások számára a követendő normákat, és szankciókat szab ki a jogsértések esetére.
Összefoglalva, a vállalkozások társadalmi felelősségének irányítása a szabályozási keret fontos aspektusa, amelynek célja annak biztosítása, hogy a vállalkozások tisztességesen, becsületesen és felelősségteljesen működjenek. A vállalkozások társadalmi felelősségét szabályozó jogszabályok előírják a vállalkozások számára a követendő normákat, és szankciókat szabnak ki a jogsértések esetére. Az etikusan és felelősségteljesen működő vállalkozások hosszú távon nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek, mivel elnyerik ügyfeleik, alkalmazottaik és más érdekelt felek bizalmát és hűségét.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) olyan fogalom, amely magában foglalja, hogy a vállalkozások és szervezetek felelősséget vállalnak tevékenységük társadalmi és környezeti hatásaiért. Bár a CSR-re vonatkozóan nincsenek külön törvények, vannak különböző előírások és iránymutatások, amelyeket a vállalkozásoknak be kell tartaniuk annak biztosítása érdekében, hogy felelősségteljesen és etikusan járjanak el.
A CSR egyik fő jogi követelménye a helyi és nemzeti törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak be kell tartaniuk a munkaügyi törvényeket, a környezetvédelmi előírásokat és a működésüket szabályozó egyéb törvényeket. A vállalkozásoknak például biztosítaniuk kell, hogy nem sértik meg a helyi környezetvédelmi előírásokat azzal, hogy káros vegyi anyagokat használnak, vagy szennyező anyagokat bocsátanak a levegőbe vagy a vízbe.
A jogi követelményeken kívül léteznek különböző önkéntes iránymutatások és keretek, amelyeket a vállalkozások követhetnek a CSR előmozdítása érdekében. Az egyik legismertebb keretrendszer az ENSZ Globális Megállapodás, amely tíz alapelvet határoz meg a vállalkozások számára az emberi jogok, a munkajogok, a környezeti fenntarthatóság és a korrupció elleni küzdelem területén.
A CSR-re vonatkozó egyéb iránymutatások és keretek közé tartozik az ISO 26000 szabvány, a GRI fenntarthatósági jelentéstételi szabványok és az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok (SDG-k). Ezek a keretrendszerek útmutatást nyújtanak a vállalkozásoknak arra vonatkozóan, hogy miként építsék be a társadalmi és környezeti szempontokat a működésükbe, és hogyan számoljanak be a fenntarthatóság irányába tett előrehaladásukról.
Összességében, bár a CSR-re vonatkozóan nincsenek külön törvények, a vállalkozásoknak különböző jogi követelményeknek és iránymutatásoknak kell megfelelniük annak biztosítása érdekében, hogy felelősségteljesen és etikusan járjanak el. Ezzel bizalmat építhetnek az érdekelt felekkel szemben, és hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb jövőhöz.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) egy vállalat önkéntes tevékenységét jelenti, amelynek célja a vállalat társadalmi és környezeti hatásainak javítása. Bár a CSR-t közvetlenül nem írja elő a törvény, vannak bizonyos előírások, amelyek arra kötelezik a vállalatokat, hogy tegyék közzé CSR-tevékenységeiket és -hatásaikat.
Az Egyesült Államokban például a tőzsdén jegyzett vállalatoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk az Értékpapír- és Tőzsdebizottságnak (SEC), amelyek tartalmazzák a társadalmi és környezeti hatásukra vonatkozó információkat. A SEC azt is előírja a vállalatok számára, hogy tegyék közzé a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos politikáikat és eljárásaikat.
Hasonlóképpen, az Európai Unióban az 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak közzé kell tenniük a nem pénzügyi információkat, beleértve a környezetre gyakorolt hatásukat, a szociális és a munkavállalókkal kapcsolatos kérdéseket, az emberi jogokat, valamint a korrupció és a megvesztegetés elleni politikát.
Emellett egyes országok olyan törvényeket hoztak, amelyek bizonyos területeken felelősségteljes magatartást írnak elő a vállalatok számára. Az Egyesült Királyságban például a modern rabszolgaságról szóló törvény előírja a vállalatok számára, hogy számoljanak be a modern rabszolgaság ellátási láncukban történő megelőzésére tett erőfeszítéseikről.
Bár a vállalati társadalmi felelősségvállalást nem kifejezetten törvény kényszeríti ki, azok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségeiknek, jogi következményekkel, például bírságokkal vagy perekkel szembesülhetnek. Emellett azok a vállalatok, amelyek erős elkötelezettséget tanúsítanak a CSR iránt, a közvélemény pozitív megítélésében, a vásárlói hűség növekedésében és a pénzügyi teljesítmény javulásában részesülhetnek.