Az étkezés rejtett költségei: Mi az étkezési adó?


A vacsorázás népszerű módja a baráti vagy családi étkezéseknek. A vacsorázás azonban drága mulatsággá válhat, különösen akkor, ha nincs tisztában az éttermek által felszámított kiegészítő adókkal. Az egyik ilyen adó az étkezési adó, amely néhány dollárral növelheti a számlát. Ebben a cikkben mélyebben elmerülünk abban, hogy mi az az étkezési adó, és hogyan működik.

Az étkezési adó egy olyan adó, amelyet az éttermi étkezést választó vendégekre vetnek ki. Ez az adó nem szövetségi vagy állami adó, hanem az étterem által kivetett adó. Az étkezési adó általában a teljes számla egy százalékát teszi ki, és más adónemek, például a forgalmi adó és a hozzáadottérték-adó (héa) mellett kerül felszámításra. Az étkezési adó más néven is ismert, például étkezési adó, leülésre kivetett adó vagy asztali szolgáltatási adó.

Az étkezési adó nem új fogalom, és már jó ideje létezik. Azonban nem széles körben ismert, mivel az éttermek nem mindig teszik közzé étlapjukon vagy weboldalukon. Az adó éttermenként is eltérő lehet, egyes éttermek többet számítanak fel, mint mások. Egyes esetekben az éttermek csak csúcsidőben vagy hétvégén vetik ki az étkezési adót.

Az éttermek az étkezési adó kivetését az asztali kiszolgálással járó többletköltségekkel indokolják. Ezek a költségek magukban foglalják a pincérek bérét, az étkezőhelyek karbantartását és az olyan kiegészítő közműveket, mint a világítás és a légkondicionálás. A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy az étkezési adó egyszerűen csak egy módja annak, hogy az éttermek növeljék haszonkulcsukat anélkül, hogy a vendégek ezt észrevennék.

Összefoglalva, ha étteremben tervez vacsorázni, feltétlenül tisztában kell lennie a különböző adókkal, amelyek a számlájára rakódhatnak, beleértve az étkezési adót is. A meglepetések elkerülése érdekében mindig érdemes megkérdezni a kiszolgálót, vagy az étterem weboldalán tájékozódni a további adókról. Bár az étkezési adó kis összegnek tűnhet, idővel összeadódhat, és drágábbá teheti a vacsorát, mint amire számított.

FAQ
Milyen tételek nem adókötelesek Ohióban?

Ohio államban számos olyan tétel van, amely mentesül a forgalmi és használati adó alól. Ezek közé a tételek közé tartoznak a vényköteles gyógyszerek, az orvosi berendezések és felszerelések, bizonyos típusú élelmiszerek és italok, valamint az oktatási anyagok. Ezenkívül bizonyos típusú szolgáltatások, mint például a tereprendezés, a hajvágás és a jogi szolgáltatások szintén nem tartoznak a forgalmi adó hatálya alá. Fontos azonban megjegyezni, hogy e mentességek alól vannak kivételek és korlátozások. Például bizonyos típusú élelmiszerek és italok akkor is adókötelesek lehetnek, ha azokat helyben fogyasztják, és bizonyos orvosi berendezések csak akkor mentesek, ha azokat engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató írja fel. Az adómentességekkel kapcsolatos konkrét útmutatásért mindig ajánlott konzultálni egy adószakértővel vagy az ohiói adóügyi minisztériummal.

Mennyi az étkezési adó Ohioban?

Az ohiói étkezési adó a helytől és a létesítmény típusától függően változik. Általánosságban elmondható, hogy Ohióban az állami forgalmi adó mértéke 5,75%, de a helyi joghatóságok további adókat vethetnek ki. Columbus városában például a teljes forgalmi adó mértéke 8,75%.

Egyes élelmiszer- és italfajták azonban mentesülhetnek az ohiói forgalmi adó alól. Például a helyiségen kívüli fogyasztásra értékesített élelmiszerek és italok, mint például az élelmiszerboltok, mentesek a forgalmi adó alól. Emellett bizonyos típusú élelmiszerek és italok, például gyógyszerek, étrend-kiegészítők és csecsemőtápszerek szintén mentesek az adó alól.

Fontos megjegyezni, hogy az adókulcs és a mentességek idővel változhatnak, ezért a legfrissebb információkért mindig érdemes tájékozódni az ohiói adóügyi minisztériumban vagy egy adószakértőnél.

Milyen tételek nem adókötelesek NY-ban?

New Yorkban számos olyan tétel van, amely mentesül a forgalmi adó alól. Ezek közé tartoznak a következők:

1. Ruházati és lábbeli cikkek, amelyeket darabonként vagy páronként kevesebb mint 110 dollárért adnak el.

2. A vényköteles és nem vényköteles gyógyszerek mentesek a forgalmi adó alól.

3. Élelmiszerüzletekben, szupermarketekben vagy hasonló üzletekben értékesített élelmiszerek és italok, amelyeket nem azonnali fogyasztásra készítenek.

4. Orvosi berendezések és felszerelések, mint például mankók, hallókészülékek és kerekesszékek.

5. Lakossági energiaforrások, például villamos energia, gáz és olaj.

6. Bizonyos mezőgazdasági termékek, mint például vetőmagok, műtrágyák és növényvédő szerek.

7. Bizonyos nyomtatott anyagok, például újságok, magazinok és könyvek.

Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a termékek mentesek a forgalmi adó alól New Yorkban, más adók vagy díjak is kapcsolódhatnak hozzájuk. Mindig a legjobb, ha további információkért konzultál egy adószakértővel vagy New York Állam Adó- és Pénzügyi Minisztériumával.

Adózik-e a WC-papír Kaliforniában?

Igen, a toalettpapír Kaliforniában forgalmi adóköteles. A jelenlegi forgalmiadó-kulcs Kaliforniában 7,25% és 10,25% között mozog, várostól vagy megyétől függően. A toalettpapír tárgyi eszköznek minősül, és Kaliforniában történő vásárlás esetén forgalmi adóköteles. Bizonyos termékek, például a vényköteles gyógyszerek, az élelmiszerek és egyes orvosi eszközök azonban mentesülnek a forgalmi adó alól Kaliforniában. Mindig tanácsos tájékozódni a kaliforniai adó- és illetékügyi minisztériumban, vagy konzultálni egy adószakértővel az Ön egyéni körülményeire vonatkozó konkrét adózási információkért.

Mikor szüntette meg Kalifornia az élelmiszerek adóztatását?

Kalifornia soha nem adóztatta meg az élelmiszereket. Valójában Kalifornia egyike annak a néhány államnak az Egyesült Államokban, amely mentesíti az élelmiszereket a forgalmi adó alól. Ez azt jelenti, hogy minden olyan emberi fogyasztásra szánt élelmiszer vagy ital, amelyet élelmiszerboltban értékesítenek, mentesül az állami és helyi forgalmi adó alól Kaliforniában. A készételek, például az éttermi ételek és a meleg csemegeételek azonban forgalmi adókötelesek. Érdemes megjegyezni, hogy egyes kaliforniai városok helyi adót vetnek ki az élelmiszerekre, de az állam nem.