A zárási költséghitel az ingatlanügyleteknél elterjedt gyakorlat, amikor az eladó vállalja, hogy a vevő zárási költségeinek egy részét vagy egészét kifizeti. Bár ez a vevő számára előnyös üzletnek tűnhet, fontos megérteni az ilyen megállapodásból eredő lehetséges adóvonzatokat.
Először is, lényeges különbséget tenni a hitel és a levonás között. A hitel közvetlenül csökkenti a fizetendő adó összegét, míg a levonás az adóköteles jövedelmet csökkenti. A zárlati költséghitelek a vételár csökkentésének minősülnek, ezért a hitel nem vonható le a vevő adóköteles jövedelméből.
Másodszor, ha az eladó fizeti a zárási költségeket, a vevőnek a hitel összegével csökkentenie kell az ingatlan bekerülési értékét. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan eladásakor az eladónak magasabb lehet a tőkenyeresége, ami magasabb adókötelezettséget eredményez. Ezzel szemben, ha az eladó fizeti a vevő zárási költségeit, az eladó csökkentheti tőkenyereségét, és így kevesebb adót kell fizetnie.
Továbbá, ha az eladó fizeti a vevő zárási költségeit, ezek a költségek értékesítési költségnek minősülnek, és levonhatók az eladó adóköteles jövedelméből. Az eladónak azonban bizonyos feltételeknek meg kell felelnie ahhoz, hogy jogosult legyen erre a levonásra, például az eladást megelőző öt évből legalább két évig elsődleges lakóhelyként használta az ingatlant.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a zárási költségekre állami és helyi adók is vonatkozhatnak, és ezek az ingatlan elhelyezkedésétől függően változnak. A vevőknek és az eladóknak konzultálniuk kell a helyi adószakértőkkel, hogy megértsék a területükre vonatkozó konkrét adóvonzatokat.
Összefoglalva, bár a zárási költséghitel előnyös megoldásnak tűnhet a vevők számára, fontos, hogy gondosan mérlegelje a lehetséges adóvonzatokat. A vevőknek és az eladóknak együtt kell működniük ingatlanügynökeikkel és adószakértőikkel, hogy megértsék a területükre vonatkozó konkrét adótörvényeket, és megalapozott döntéseket hozzanak. A zárási költséghitel adóvonzatainak megértésével a vevők és az eladók elkerülhetik a váratlan adókötelezettségeket, és sikeres ingatlanügyletet bonyolíthatnak le.
A zárási költségek azok a kiadások, amelyek az ingatlan adásvétele vagy eladása során az ingatlan eladójánál vagy vevőjénél merülnek fel. Ezek a költségek magukban foglalhatják az értékbecslések, vizsgálatok, tulajdonjog-keresések, ügyvédi díjak és egyéb költségek díjait. A tőkenyereség viszont egy eszköz, például egy ingatlan eladásából származó nyereségre utal.
Általában a zárási költségek nem vonhatók le közvetlenül a tőkenyereségből adózási célokra. E költségek egy része azonban hozzáadható az ingatlan bekerülési értékéhez, ami csökkentheti az adóköteles tőkenyereség összegét.
Tegyük fel például, hogy Ön 500 000 $-ért adott el egy ingatlant, és 10 000 $-t fizetett zárási költségként. Ha az ingatlan eredeti bekerülési értéke 400 000 $ volt, akkor a tőkenyereség 100 000 $ (500 000 $ – 400 000 $). Ha azonban a 10 000 dollár zárási költséget hozzáadja az eredeti bekerülési értékhez, akkor a korrigált bekerülési érték 410 000 dollár lesz. Ezáltal a tőkenyereség 90 000 dollárra csökkenne (500 000 dollár – 410 000 dollár), ami alacsonyabb adótartozást eredményezne.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden zárási költség adható hozzá az ingatlan költségalapjához. Például az ingatlan vásárlásához vagy eladásához nem kapcsolódó szolgáltatások díjai, például a lakástulajdonosok egyesületi díjai vagy a közüzemi számlák nem adhatók hozzá a költségalaphoz.
Összefoglalva, bár a zárási költségek adózási szempontból nem vonhatók le közvetlenül a tőkenyereségből, e költségek egy része hozzáadható az ingatlan bekerülési értékéhez, ami csökkentheti az adóköteles tőkenyereség összegét. Fontos, hogy konzultáljon egy adószakértővel annak meghatározásához, hogy mely zárási költségek adhatók hozzá a költségalaphoz, és ez hogyan befolyásolhatja az Ön adóját.
A zárási költségek azok a díjak és kiadások, amelyek egy ingatlan vásárlásához vagy eladásához kapcsolódnak. Ezek a költségek általában a tulajdonjog-keresés, az értékbecslés, az ellenőrzés, a jogi szolgáltatások és egyéb adminisztratív költségek díjait foglalják magukban. E költségek ellentételezése érdekében többféle stratégiát is mérlegelhet:
1. Tárgyaljon az eladóval: Bizonyos esetekben az eladó hajlandó lehet kifizetni a zárási költségek egy részét vagy egészét az üzlet gyors lezárása érdekében. Ez jó lehetőség lehet, ha kevés a készpénze, vagy ha megpróbálja minimalizálni a kiadásait.
2. Tekerje bele a költségeket a jelzáloghitelébe: Egy másik lehetőség, hogy a zárási költségeket hozzáadja a jelzáloghitele egyenlegéhez. Ez megnöveli a havi kifizetéseket, de jó lehetőség lehet, ha nincs készpénze előre a zárási költségek kifizetésére.
3. Igényeljen hitelezői hitelt: Egyes hitelezők hitelt kínálnak a zárási költségek ellentételezésére. Ez a hitel általában a hitelösszeg egy bizonyos százalékát teszi ki, és felhasználható a zárási költségek egy részének vagy egészének kifizetésére.
4. Keressen kormányzati programokat: Számos olyan kormányzati program létezik, amely segíthet a zárási költségek kompenzálásában, mint például a veteránok számára a VA hitelprogram és az alacsony jövedelmű hitelfelvevők számára az FHA hitelprogram.
Összességében számos stratégia létezik, amelyet a zárási költségek ellensúlyozására használhat. Az Ön számára legjobb megoldás az Ön pénzügyi helyzetétől és a tranzakcióval kapcsolatos céljaitól függ. Fontos, hogy egy megbízható ingatlanügynökkel vagy hitelezővel dolgozzon együtt, aki segít eligazodni ezekben a költségekben, és megtalálni az Ön igényeinek legmegfelelőbb megoldást.