Az ingatlanügyletek gyakran összetettek, és több fél, köztük vevők, eladók, hitelezők és ingatlanügynökök részvételével zajlanak. Ennek eredményeképpen az ilyen tranzakciókhoz különböző kifejezések és fogalmak kapcsolódnak, amelyek zavaróak lehetnek azok számára, akik nem ismerik ezeket. Az egyik ilyen fogalom az összesített letéti kiigazítás.
Az összesített letéti kiigazítás az ingatlanügyletekben használt kifejezés, amely a letéti számlán tartott pénzösszeg kiigazítására utal. Egyszerűen fogalmazva, a letéti számla egy olyan pénzügyi számla, amely az ingatlanügylet során a vevő és az eladó nevében pénzeszközöket tart. A számlán tartott pénzeszközöket különböző költségek, például az ingatlanadó és a biztosítási díjak kifizetésére használják.
Az összesített letéti módosításra akkor kerül sor, amikor a hitelező vagy a szolgáltató felülvizsgálja a letéti számlát annak megállapítása érdekében, hogy az ott tartott összeg elegendő-e a felmerülő költségek fedezésére. Ha a számlán lévő összeg nem elegendő, a hitelező módosíthatja a tartandó összeget annak biztosítása érdekében, hogy elegendő pénz álljon rendelkezésre a kiadások fedezésére.
A kiigazításra általában évente egyszer kerül sor, és ez a havi jelzáloghitel-fizetés növekedését vagy csökkenését eredményezheti. Ha a kiigazítás növekedést eredményez, a vevőnek magasabb havi jelzáloghitel-törlesztést kell fizetnie a többletköltségek fedezésére. Másrészt, ha a kiigazítás csökkenést eredményez, a vevő havi jelzáloghitel-fizetése csökken.
Fontos megjegyezni, hogy az összesített letéti módosítás nem egyszeri esemény. A jelzáloghitel futamideje alatt minden évben megtörténik. Ennek eredményeképpen a vásárlók számára alapvető fontosságú, hogy megértsék a fogalmat, és azt, hogy ez hogyan befolyásolhatja a havi jelzáloghitel-fizetéseket.
Összefoglalva, az összesített letétbe helyezés fontos fogalom az ingatlanügyletekben. Ez magában foglalja a letéti számlán tartott pénzösszeg kiigazítását annak biztosítása érdekében, hogy elegendő pénz álljon rendelkezésre a közelgő kiadások fedezésére. A vásárlóknak tisztában kell lenniük ezzel a fogalommal, és azzal, hogy ez hogyan befolyásolhatja a havi jelzáloghitel-fizetéseket. Az összesített letéti letétbe helyezés megértésével a vevők megalapozott döntéseket hozhatnak, és ennek megfelelően tervezhetik meg pénzügyeiket.
Az aggregált letéti kiigazítás a letéti számláról fizetendő kiadások becsült összege és az adott időszakban ténylegesen felmerült kiadások közötti különbség. Ezt a kiigazítást jellemzően az év végén vagy a jelzáloghitel refinanszírozása során végzik el.
A letéti letét összesített kiigazításának kiszámításához kövesse az alábbi lépéseket:
1. Határozza meg a következő évre becsült összes kiadást. Ez magában foglalja az ingatlanadót, a lakástulajdonosi biztosítást és a letéti számlán keresztül fizetett egyéb kiadásokat.
2. Adja össze a folyó évben a letéti számláról kifizetett összes tényleges kiadást.
3. Az összesített kiigazítás meghatározásához vonja le a tényleges kiadásokat a becsült kiadásokból.
4. Ha a tényleges kiadások nagyobbak, mint a becsült kiadások, a kiigazítás pozitív szám lesz. Ez azt jelenti, hogy a letéti számlán tartott pénzösszeg nem volt elegendő az összes kiadás fedezésére, és a lakástulajdonosnak kell pótolnia a különbözetet.
5. Ha a becsült költségek nagyobbak, mint a tényleges költségek, a kiigazítás negatív szám lesz. Ez azt jelenti, hogy a letéti számlán tartott összeg több volt a szükségesnél, és a lakástulajdonos jogosult lehet visszatérítésre.
Összefoglalva, a letéti számlára vonatkozó összesített kiigazítást a becsült költségek és a letéti számláról kifizetett tényleges költségek összehasonlításával számítják ki. Ez a kiigazítás segít biztosítani, hogy a lakástulajdonos letéti számlája megfelelően legyen feltöltve, és hogy ne érje meglepetés, amikor eljön a kiadások kifizetésének ideje.
A záróbeszámolón szereplő összesített kiigazítás az ingatlanügyletek könyvelésében használt kifejezés, amely a vevő és az eladó megfelelő költségeinek kiigazítására utal a zárási folyamat során. Ez a kiigazítás annak biztosítására történik, hogy a végleges költségek mindkét fél számára pontosan tükrözzék a ténylegesen fizetendő összegeket.
Az összesített korrekciót a becsült költségek és az ügylet során felmerült tényleges költségek közötti különbségből számítják ki. Ez a kiigazítás számos olyan költséget tartalmazhat, például ingatlanadót, biztosítást vagy közüzemi számlákat, amelyeket az egyik fél túl- vagy alulfizetett.
Ha például az eladó már befizette az ingatlanadót, amely az ingatlan eladása utáni időszakra vonatkozik, a vevőnek ezt az összeget vissza kell térítenie az eladónak. Az összesített kiigazítás tükrözné ezt a kifizetést, és ennek megfelelően módosítaná a vevő által fizetendő végleges összeget.
Összefoglalva, az összesített kiigazítás szükséges lépés az ingatlanügylet lezárási folyamatában, amely biztosítja, hogy mindkét fél tisztességesen és pontosan kapja meg az ügylet során felmerült költségek megtérítését.
A számviteli és könyvelési kontextusban az összesített korrekció az ingatlanügylet becsült és tényleges zárási költségei közötti különbségre utal. Az összesített korrekciót általában a hitelező számítja ki, és azt az összeget jelenti, amellyel a hitelfelvevő zárási költségei eltérnek az eredeti becsléstől.
Az, hogy ki fizeti az összesített korrekciót, az ingatlanügylet feltételeitől és az érintett felektől függ. Egyes esetekben a hitelező átvállalhatja az összesített korrekció költségeit, míg más esetekben a hitelfelvevőnek kell azt megfizetnie.
Ha a hitelező vállalja az összesített kiigazítás költségének fedezését, akkor azt a hitelösszegbe beépíthetik, vagy külön díjként hozzáadhatják a hitelfelvevő zárónyilatkozatához. Másrészt, ha a hitelfelvevő felelős az összesített kiigazítás kifizetéséért, akkor azt levonják az eladásból származó bevételből, vagy külön költségként feltüntetik a zárónyilatkozaton.
Érdemes megjegyezni, hogy az ingatlanügylet feltételeit, beleértve azt is, hogy ki fizeti az összesített korrekciót, egyértelműen meg kell határozni a hiteldokumentumokban és a zárónyilatkozatban. Ezért fontos, hogy minden érintett fél gondosan áttekintse ezeket a dokumentumokat, és ha bármilyen kérdésük vagy aggályuk van, konzultáljanak egy képzett könyvelővel vagy ingatlanjogásszal.