Az osztalék elszámolása során a vállalatoknak számos szabályt és előírást kell követniük. Ezeket az általánosan elfogadott számviteli alapelvek (GAAP) határozzák meg, és azt hivatottak biztosítani, hogy az osztalékfizetések pontosan szerepeljenek a vállalat pénzügyi kimutatásaiban.
Az első dolog, amit meg kell érteni, hogy az osztalék a GAAP szerint működési tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a vállalat folyamatos üzleti tevékenységének rendszeres részének tekintik őket. Mint ilyen, az osztalékot a vállalat pénzforgalmi kimutatásában a működési tevékenységből származó pénzkiáramlásként mutatják ki.
A GAAP szerint a vállalatoknak az osztalékot kötelezettségként kell elszámolniuk a mérlegükben, amikor azt bejelentik. Ez azt jelenti, hogy a vállalat tartozik az osztalékfizetéssel a részvényeseknek, de a kifizetés még nem történt meg. Amint a kifizetés megtörténik, a kötelezettséget kivezetik a mérlegből, a pénzkiáramlást pedig a cash flow kimutatásban rögzítik.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden osztalék egyenlő. A GAAP különbséget tesz készpénzosztalék, részvényosztalék és ingatlanosztalék között. A készpénzosztalék a leggyakoribb típus, és egyszerűen készpénz kifizetése a részvényeseknek. Ezzel szemben a részvényosztalékok további részvények formájában történő kifizetések. A vagyoni osztalék a készpénztől vagy részvényektől eltérő eszközök, például ingatlanok vagy berendezések formájában történő kifizetés.
Végül érdemes megemlíteni, hogy a GAAP megköveteli a vállalatoktól, hogy pénzügyi kimutatásaikban közzétegyenek bizonyos információkat az osztalékpolitikájukról. Ez magában foglalja a kifizetett osztalékok összegére és időzítésére vonatkozó információkat, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó korlátozásokat.
Összefoglalva, annak megértése, hogy a GAAP szerint hogyan számolják el az osztalékot, alapvető fontosságú minden olyan vállalat számára, amely osztalékot fizet a részvényeseinek. Ezen szabályok és előírások betartásával a vállalatok biztosíthatják, hogy pénzügyi kimutatásaik pontosan tükrözzék osztalékfizetéseiket és -politikájukat.
Nem, a kifizetett osztalék nem minősül befektetési tevékenységnek a számvitelben és a könyvelésben. A befektetési tevékenységek általában hosszú távú eszközök vagy befektetések, például ingatlanok, berendezések, részvények vagy kötvények vásárlására vagy eladására vonatkoznak. Az osztalék ezzel szemben a részvényeseknek a nyereség vagy nyereség felosztásaként történő kifizetés.
A kifizetett osztalékokat a cash flow-kimutatás finanszírozási részében pénzkiáramlásként jelentik, a vállalat finanszírozási tevékenységéhez kapcsolódó egyéb tételekkel együtt, mint például részvénykibocsátás vagy adósságtörlesztés. Ez azért van így, mert az osztalék a vállalat nyereségének a részvényesek között történő felosztását jelenti, nem pedig a vállalat eszközeibe vagy működésébe történő befektetést.
Fontos, hogy a vállalkozások pontosan számoljanak be a működési, befektetési és finanszírozási tevékenységből származó pénzáramlásaikról, hogy az érdekelt felek világos képet kapjanak a vállalat pénzügyi teljesítményéről és helyzetéről. A pénzáramlások nem megfelelő osztályozása pontatlan pénzügyi kimutatásokat eredményezhet, és félrevezetheti a befektetőket vagy a hitelezőket.
A US GAAP szerint a működési tevékenységek a napi üzleti tevékenységeket jelentik, amelyek bevételt termelnek és kiadásokat okoznak. Ezek a tevékenységek magukban foglalják az áruk vagy szolgáltatások előállítását és értékesítését, a nyersanyagok és készletek beszerzését, az alkalmazottaknak fizetett bérek és fizetések kifizetését, valamint a vevőktől fennálló követelések behajtását.
Számviteli szempontból a működési tevékenységek az eredménykimutatásban jelennek meg, és magukban foglalják a bevételeket, az eladott áruk költségét, az értékesítési és adminisztratív költségeket, valamint az értékcsökkenési és amortizációs költségeket. A működési tevékenységből származó nettó nyereség vagy veszteség a vállalat pénzügyi teljesítményének egyik legfontosabb mérőszáma.
A működési tevékenységekre példák a következők:
– Termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származó árbevétel
– Vevőktől árukért vagy szolgáltatásokért kapott kifizetések
– Beszállítóknak nyersanyagokért vagy készletekért teljesített kifizetések
– Az alkalmazottaknak fizetett bérek, fizetések és juttatások
– Bérleti díjak, közüzemi díjak és az üzleti tevékenységgel kapcsolatos egyéb általános költségek
– Reklám- és marketingköltségek
– A működés során használt hosszú távú eszközök értékcsökkenési leírása
Összességében a működési tevékenység a vállalat üzleti tevékenységének lényege, és döntő fontosságú a pénzügyi egészség és siker szempontjából.
Az osztalékbevétel azért minősül működési tevékenységnek, mert ez olyan pénzbevétel, amely közvetlenül kapcsolódik a vállalat alapvető üzleti tevékenységéhez. Az osztalékot jellemzően egy vállalat fizeti ki a részvényeseknek a nyereség felosztásaként. Mivel a nyereség a vállalat működéséből származik, az osztalékfizetés a vállalat működési tevékenységének közvetlen eredménye.
A számvitelben a pénzáramlásokat három kategóriába sorolják: működési tevékenységek, befektetési tevékenységek és finanszírozási tevékenységek. A működési tevékenységek azok a pénzáramlások, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vállalat napi üzleti tevékenységéhez, mint például az árbevétel, az eladott áruk költsége és a működési költségek. A befektetési tevékenységek a hosszú távú eszközök, például ingatlanok, gépek és berendezések vásárlásához vagy értékesítéséhez kapcsolódó pénzáramlások. A finanszírozási tevékenységek a vállalat finanszírozási tevékenységeihez kapcsolódó pénzáramlások, mint például a hitelek kibocsátása vagy visszafizetése, illetve a részvények kibocsátása vagy visszavásárlása.
Mivel az osztalékfizetés közvetlenül kapcsolódik a vállalat nyereségéhez, amely a működési tevékenységekből származik, az osztalékfizetés működési tevékenységnek minősül. Ezt a pénzbeáramlást a cash flow kimutatás működési tevékenységekre vonatkozó részében jelentik, a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó egyéb pénzbeáramlásokkal és -kiáramlásokkal együtt.