Az osztalékkal kapcsolatos döntések a vállalati pénzügyek egyik alapvető szempontja, amely közvetlen hatással van a részvényesek vagyonára. A vállalatok kétféleképpen oszthatják fel a nyereséget a részvényesek között: részvényosztalék vagy készpénzosztalék formájában. Mindkét lehetőségnek megvannak az előnyei és hátrányai, de a részvényesek vagyonára gyakorolt végső hatás a vállalat egyedi körülményeitől függ.
A részvényosztalék a vállalat részvényesei számára további részvények kiosztása, általában a már birtokolt részvények száma alapján. Például egy vállalat 5%-os részvényosztalékot bocsáthat ki, ami azt jelenti, hogy a részvényes minden 100 birtokolt részvény után további öt részvényt kap. A részvényosztalék hatása a részvényesek vagyonára nem egyértelmű, mivel a piacnak a bejelentésre adott reakciójától függ. Ha a piac pozitívan értékeli a részvényosztalékot, a vállalat részvényárfolyama emelkedhet, ami a részvényesi vagyon növekedéséhez vezethet. Emellett az új részvények kibocsátása felhígítja a meglévő részvényesek saját tőkéjét, ami negatívan befolyásolhatja részvényeik értékét.
Másrészről a készpénzosztalék a részvényesek részére történő készpénzfelosztás, általában a vállalat nyereségének százalékos arányában. A készpénzosztalék közvetlen és azonnali hatással van a részvényesek vagyonára, mivel növeli készpénzállományukat. A részvényesek a kapott készpénzt más értékpapírokba fektethetik be, vagy tetszésük szerint elkölthetik. A készpénzosztalék kifizetése azonban csökkenti a vállalat készpénztartalékát, ami befolyásolhatja a jövőbeli növekedési lehetőségek finanszírozásának képességét.
Összességében a részvény- vagy készpénzosztalék kibocsátásáról szóló döntés a vállalat pénzügyi helyzetétől és növekedési kilátásaitól függ. Az erős készpénztartalékkal és korlátozott növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalatok a részvényesek jövedelemigényének kielégítése érdekében a készpénzes osztalékfizetés mellett dönthetnek. Ezzel szemben a jelentős növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalatok részvényosztalékot választhatnak, hogy megőrizzék a készpénzt a jövőbeli befektetésekhez. A döntés végső soron az igazgatótanácson és a vállalat jelenlegi helyzetének és jövőbeli kilátásainak értékelésén múlik.
Összefoglalva, az osztalékkal kapcsolatos döntések hatása a részvényesek vagyonára összetett és számos tényezőtől függ. Mind a részvény-, mind a készpénzosztaléknak megvannak az előnyei és hátrányai, és a döntés, hogy bármelyik osztalékot kiadják-e, a vállalat egyedi körülményeitől függ. Végső soron minden osztalékfizetési döntés célja a részvényesi vagyon maximalizálása kell, hogy legyen, miközben biztosítja a vállalat hosszú távú növekedési kilátásait.
A részvényosztalék a vállalat részvényeiből további részvények kiosztása a meglévő részvényesek között. A részvényosztalék hatása az osztalékot fizető vállalat pénzügyi kimutatásaira attól függ, hogy az osztalék kis összegű részvényosztalék vagy nagy összegű részvényosztalék.
Kis összegű részvényosztalék esetén, amelyet általában úgy határoznak meg, hogy a társaság kibocsátott részvényeinek kevesebb mint 20-25%-át osztják ki, a társaság az osztalékot úgy könyveli el, hogy az eredménytartalékból a befizetett tőkébe csoportosít át egy összeget. Ez az átvezetés csökkenti az eredménytartalék összegét a vállalat mérlegében, de nem befolyásolja a saját tőke teljes összegét.
Nagy összegű részvényosztalék esetén, amelyet általában úgy határoznak meg, hogy a társaság kibocsátott részvényeinek több mint 20-25%-át osztják ki, a társaság az osztalékot a kibocsátott további részvények valós értékén fogja elszámolni. Ez a társaság mérlegében a felhalmozott eredmény csökkenését és a befizetett tőke növekedését eredményezi. Emellett a vállalat részvényeinek piaci értékét is befolyásolhatja egy nagy összegű osztalék bejelentése.
Mindkét esetben a részvényosztaléknak nem lesz azonnali hatása a vállalat pénzforgalmára, mivel nem fizetnek ki készpénzt. A további részvények kiosztása azonban felhígíthatja a meglévő részvények értékét, mivel ugyanaz a nyereségösszeg most nagyobb számú részvényre oszlik szét. Ez hosszú távon hatással lehet a vállalat egy részvényre jutó eredményére és a részvények értékére.
A kifizetett osztalék és a bejelentett osztalék két fontos kifejezés, amelyet a vállalati osztalékkal összefüggésben használnak. A kifizetett és a bejelentett osztalék közötti legfontosabb különbség az, hogy a bejelentett osztalék a vállalat igazgatótanácsa által a részvényesek számára történő osztalékfizetésről tett bejelentésre utal, míg a kifizetett osztalék az osztalék tényleges kifizetésére utal.
Amikor egy vállalat igazgatótanácsa úgy dönt, hogy osztalékot fizet a részvényeseknek, hivatalos bejelentést tesz, amelyet osztaléknyilatkozatnak neveznek. Ez a nyilatkozat általában tartalmazza az osztalék összegét, a fordulónapot (az a nap, amikor a részvényeseknek szerepelniük kell a társaság könyveiben ahhoz, hogy megkapják az osztalékot) és a kifizetés napját (az a nap, amikor az osztalékot kifizetik a részvényeseknek). Miután az osztalékot meghirdették, az a társaság kötelezettségévé válik, mivel a társaság köteles a meghirdetett osztalékot a meghatározott kifizetési napon kifizetni a részvényeseknek.
A kifizetett osztalék viszont az osztalék tényleges felosztására utal a részvényesek között. Ez az osztaléknyilatkozatban meghatározott kifizetési napon történik, és azok a részvényesek kapják meg az osztalékot, akik a fordulónapon szerepeltek a társaság könyveiben. A kifizetett osztalék a részvényeseknek ténylegesen kifizetett pénzösszeg.
Összefoglalva, a bejelentett osztalék a vállalat igazgatótanácsa által a részvényesek részére történő osztalékfizetésről szóló bejelentésre utal, míg a kifizetett osztalék az osztalék tényleges kifizetésére utal. Az osztalék bejelentése kötelezettséget keletkeztet a vállalat számára, az osztalék kifizetése pedig csökkenti a vállalat készpénzállományát.