Amikor egy vállalkozás működtetéséről van szó, elengedhetetlen, hogy megértsük a pénzügyi szempontokat annak sikere érdekében. Az S-vállalkozások esetében a közömbösségi pont képlete kritikus eszköz a kiadások fedezéséhez és a nullszaldó eléréséhez szükséges minimális bevétel meghatározásához. Ebben a cikkben elmélyedünk abban, hogy mi a közömbösségi pont képlete, és hogyan segíthet az S Corporation vállalkozásának.
A közömbösségi pont képlete egy olyan számítás, amely segít meghatározni azt a bevételi szintet, amelyet egy S Corporationnek meg kell termelnie ahhoz, hogy nullszaldós legyen. Figyelembe veszi az állandó és változó költségeket, beleértve a bérleti díjat, a fizetéseket, a közüzemi szolgáltatásokat, a készleteket és egyebeket. A képlet a következőképpen fejezhető ki: P = (F + V) / (1 – T), ahol P a közömbösségi pont, F az állandó költségek, V a változó költségek és T az adókulcs.
A közömbösségi pont képlete alapvető fontosságú a vállalkozások számára a nullszaldópont meghatározásához, amely az összes költség fedezéséhez szükséges minimális bevétel összege. A nyereségességi pont meghatározása után a vállalkozások ennek megfelelően határozhatják meg bevételi céljaikat. Ha a vállalkozás a megtérülési pontnál magasabb bevételt ér el, akkor nyereséget termel, ha pedig a bevétel a megtérülési pont alá csökken, akkor veszteséget szenved el.
Az S társaságok esetében a közömbösségi pont képlete különösen hasznos az egyedi adószerkezet miatt. Az S társaságok átmenő társaságoknak minősülnek, ami azt jelenti, hogy a bevételek és veszteségek áthárításra kerülnek a részvényesekre, akik ezeket a személyes adóbevallásukban jelentik. A közömbösségi pont képlete figyelembe veszi az adókulcsot, lehetővé téve az S társaságok számára, hogy meghatározzák a kiadások és adók fedezéséhez szükséges minimális bevételi szintet.
Összefoglalva, a közömbösségi pont képlete kulcsfontosságú eszköz az S társaságok számára a nyereségességi pont meghatározásához és a bevételi célok ennek megfelelő meghatározásához. Az állandó és változó költségek, valamint az adókulcs figyelembevételével a vállalkozások megalapozott döntéseket hozhatnak pénzügyeikről, és a nyereségességre törekedhetnek. Mint mindig, a képlet helyes és pontos használatának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy pénzügyi szakemberrel konzultáljon.
Az ár közömbösségi pont egy fogalom az üzleti életben, amely arra a pontra utal, ahol egy termék vagy szolgáltatás ára megegyezik az előállítási költséggel. Más szóval, ez az a pont, ahol egy vállalat egy terméket vagy szolgáltatást egy bizonyos áron el tud adni anélkül, hogy nyereséget vagy veszteséget érne el.
Az árak közömbösségi pontjának kiszámítása azért fontos a vállalkozások számára, mert ez segít meghatározni azt a lehető legalacsonyabb árat, amelyen egy terméket vagy szolgáltatást el tudnak adni, hogy nullszaldós legyen. Ez az információ azután felhasználható a nyereséget maximalizáló árak meghatározásához.
Az ár közömbösségi pont kiszámításához a vállalatnak figyelembe kell vennie az állandó és változó költségeit. Az állandó költségek, mint például a bérleti díj és a bérek, a termelés szintjétől függetlenül változatlanok maradnak, míg a változó költségek, mint például az anyagok és a munkaerő, a termelés növekedésével nőnek.
Az összköltségek meghatározása után a vállalat ezt az információt felhasználhatja az ár közömbösségi pont kiszámításához úgy, hogy az összköltségeket elosztja az előállított egységek számával. Ez megadja a vállalat számára azt a minimális árat, amelyen veszteség nélkül el tudja adni a termékét vagy szolgáltatását.
A vállalkozások az ár közömbösségi pontját arra is felhasználhatják, hogy összehasonlítsák a különböző termékek vagy szolgáltatások jövedelmezőségét. Például, ha két terméknek különböző ár-közömbösségi pontja van, a vállalat az árkülönbség és a termelési költségek különbségének összehasonlításával meghatározhatja, hogy melyik termék a jövedelmezőbb.
Összefoglalva, az ár-közömbösségi pont hasznos eszköz a vállalkozások számára, hogy meghatározzák azt a minimális árat, amelyen egy terméket vagy szolgáltatást értékesíteni tudnak, hogy a nyereségességüket meg tudják nyerni. Segít a vállalkozásoknak a nyereséget maximalizáló árak meghatározásában és a különböző termékek jövedelmezőségének összehasonlításában.
A közömbösségi pont egy grafikonon az a pont, ahol két görbe metszi egymást, ami azt jelzi, hogy két különböző lehetőség vagy stratégia ugyanazt az eredményt adja. A közömbösségi pont grafikonon történő megtalálásához fel kell rajzolnia a két görbét, amelyek az összehasonlítandó lehetőségeket vagy stratégiákat képviselik. A görbék ábrázolhatják az egyes lehetőségekhez kapcsolódó különböző költségeket, bevételeket vagy nyereséget.
Ha a görbéket ugyanazon a grafikonon ábrázoltuk, a közömbösségi pontot a két görbe metszéspontjának azonosításával találhatjuk meg. Ez a pont a kibocsátás vagy tevékenység azon szintjét jelöli, ahol a két lehetőség vagy stratégia azonos haszonnal jár, és a döntéshozó közömbös a két lehetőség között.
A közömbösségi pont fontos fogalom az üzleti döntéshozatalban, mivel segít azonosítani azt a pontot, ahol két lehetőségnek ugyanaz a gazdasági értéke. Ez az információ felhasználható az árképzéssel, a termelési szintekkel, a marketingstratégiákkal és más fontos üzleti döntésekkel kapcsolatos döntésekhez.
Az EBIT közömbösségi pont a kamat- és adófizetés előtti eredmény (EBIT) azon szintje, amelynél két különböző finanszírozási lehetőség ugyanazt a nyereséget eredményezné. Az EBIT közömbösségi pont kiszámításához az alábbi lépéseket kell követnie:
1. Határozza meg a két finanszírozási lehetőséget: Meg kell határoznia két különböző finanszírozási lehetőséget, amelyet mérlegel. Például fontolóra veheti egy projekt hitelből vagy saját tőkéből történő finanszírozását.
2. Számítsa ki az adósságfinanszírozási lehetőség kamatköltségét: Ha adósságfinanszírozást fontolgat, ki kell számolnia az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadást. Ezt általában úgy számítják ki, hogy megszorozzák a kamatlábat az adósság összegével.
3. Számítsa ki az osztalékköltséget a tőkefinanszírozási lehetőséghez: Ha tőkefinanszírozást fontolgat, ki kell számolnia az adott saját tőkéhez kapcsolódó osztalékköltséget. Ezt jellemzően úgy számítják ki, hogy megszorozzák az osztalékrátát a saját tőke összegével.
4. Számítsa ki a fedezeti fedezetet: A fedezeti hozzájárulás az árbevétel és a változó költségek közötti különbség. Ez az a pénzösszeg, amely az állandó költségek fedezésére és a nyereség biztosítására rendelkezésre áll.
5. Használja a fedezeti fedezetet az EBIT közömbösségi pont kiszámításához: Az EBIT közömbösségi pont kiszámításához el kell osztania az állandó költségeket a fedezeti hozzájárulással. Ez megadja azt az EBIT-szintet, amely mellett a két finanszírozási lehetőség ugyanazt a nyereséget eredményezné.
Tegyük fel például, hogy egy projekt finanszírozását fontolgatja 1 millió dollár hitellel 5%-os kamatláb mellett, vagy 1 millió dollár saját tőkével 10%-os osztalékkamatláb mellett. Az állandó költségei 500 000 USD, a fedezeti hozzájárulás pedig 1,5 millió USD.
Kamatköltség = 1 millió dollár x 5% = 50 000 dollár
Osztalékköltség = 1 millió dollár x 10% = 100 000 dollár
EBIT közömbösségi pont = (500 000 dollár / 1,5 millió dollár) + (50 000 dollár / 1,5 millió dollár) = 366 667 dollár
Ez azt jelenti, hogy ha a projektje 366 667 dollárnál kevesebbet keres EBIT-ben, akkor a hitelfinanszírozási lehetőséget kell választania, ha pedig 366 667 dollárnál többet keres EBIT-ben, akkor a tőkefinanszírozási lehetőséget kell választania.