Az SQL-zárak gyakoriak a relációs adatbázis-kezelő rendszerekben. Akkor fordulnak elő, amikor egy tranzakció zárat tart egy erőforráson, és megakadályozza, hogy más tranzakciók hozzáférjenek vagy módosítsák azt. Ha például egy felhasználó olyan lekérdezést futtat, amely egy rekordot módosít, minden más felhasználó, aki megpróbálja módosítani ugyanezt a rekordot, blokkolva lesz, és várnia kell, amíg az első felhasználó tranzakciója befejeződik. Ez késésekhez és akár leállásokhoz is vezethet, ami a felhasználók számára frusztráló, a vállalkozások számára pedig káros lehet.
1. Optimalizálja lekérdezéseit: Az SQL-zárak eltávolításának első lépése a lekérdezések optimalizálása. A rosszul megírt vagy nem hatékony lekérdezések zárolásokat okozhatnak és lelassíthatják az adatbázisát. Ügyeljen a megfelelő indexek használatára, kerülje a felesleges egyesítéseket, és korlátozza a lekérdezések által visszaküldött sorok számát.
2. Tranzakciók használata: A tranzakciók hatékony eszközt jelentenek az SQL-zárolások kezelésére. Ha a lekérdezéseit tranzakcióba csomagolja, biztosíthatja, hogy az összes lekérdezés egyetlen munkaegységként kerüljön végrehajtásra. Ez segíthet megelőzni a konfliktusokat, és csökkentheti a zárolások előfordulásának valószínűségét.
3. Kerülje a hosszú tranzakciókat: A hosszú tranzakciók az SQL-zárolások egyik leggyakoribb okai. Ha egy tranzakció túl sokáig tart a befejezés, akkor hosszabb ideig tarthat zárolásokat az erőforrásokon, és megakadályozhatja, hogy más tranzakciók hozzáférjenek azokhoz. Ennek elkerülése érdekében igyekezzen a tranzakciókat a lehető legrövidebbre fogni.
4. Használjon zárolási súgókat: A lock hintek segítségével megadható, hogy milyen típusú zárat kell használni egy erőforráson. Például egy NOLOCK súgóval megmondhatja az SQL Server-nek, hogy nem lekötött adatokat olvasson, ami segíthet a zárolások megelőzésében. Legyen azonban óvatos a zárolási súgók használatakor, mivel azok nem kívánt következményekkel járhatnak, ha nem megfelelően használják őket.
5. Holtpont-felderítő eszközök használata: Holtpontok akkor keletkeznek, amikor két vagy több tranzakció egymásra vár a zárak feloldására. Ez az adatbázis leállását okozhatja. A holtpontok észlelésére olyan eszközöket használhat, mint az SQL Server Profiler vagy a Deadlock Graph. Ezek az eszközök segíthetnek azonosítani a holtpontot okozó tranzakciókat, és intézkedéseket hozhatnak a holtpont feloldására.
Összefoglalva, az SQL-torlódások gyakori problémát jelentenek a relációs adatbázisokban, de a fent vázolt tippek betartásával kezelhetők és megszüntethetők. A lekérdezések optimalizálásával, a tranzakciók használatával, a hosszú tranzakciók elkerülésével, a lock hintek használatával és a holtpontok felderítésére szolgáló eszközök használatával zavartalanul működtetheti adatbázisát, és elkerülheti a leállásokat.
SQL-adatbázis-zárak akkor keletkeznek, amikor több tranzakció egyszerre próbál hozzáférni ugyanahhoz az adathoz. A zárolások azért kerülnek bevezetésre, hogy megelőzzék az adatokban fellépő konfliktusokat vagy ellentmondásokat. A záraknak két típusa van: a megosztott zárak és a kizárólagos zárak.
A megosztott zárak akkor kerülnek felhelyezésre, amikor egy tranzakció adatokat akar olvasni. Ez lehetővé teszi, hogy más tranzakciók is olvassák az adatokat, de nem módosíthatják azokat. A kizárólagos zárak akkor kerülnek felhelyezésre, amikor egy tranzakció módosítani akarja az adatokat. Ez megakadályozza, hogy más tranzakciók módosítsák vagy olvassák az adatokat, amíg a zárat fel nem oldják.
Az SQL adatbázis-záraknak számos oka lehet, többek között:
1. Holtpontok: Ez akkor következik be, amikor két vagy több tranzakció egymásra vár a zárak feloldására, ami körkörös függőséget okoz.
2. Hosszan futó lekérdezések: A hosszú ideig tartó lekérdezések hosszú ideig tartó zárak tartását okozhatják, ami megakadályozza, hogy más tranzakciók hozzáférjenek az adatokhoz.
3. Egyidejű tranzakciók: Ha egyszerre több tranzakció fut, nagyobb az esélye a konfliktusoknak és a zárolásoknak.
4. Zárolási eszkaláció: Ez akkor következik be, amikor egy tranzakció túl sok zárat szerez, aminek következtében az adatbázis magasabb szintre eszkalálja a zárakat, ami blokkolást okozhat.
Az SQL adatbázis-zárak elkerülése érdekében fontos, hogy az adatbázisokat és az alkalmazásokat úgy tervezzük meg, hogy minimalizáljuk a konfliktusokat és csökkentsük a tranzakciók zárak tartási idejét. Ez magában foglalhatja a kisebb tranzakciók használatát, a lekérdezések optimalizálását és a megfelelő izolációs szintek használatát.
Az SQL Serverben a táblák zárolhatók, hogy megakadályozzák, hogy más felhasználók hozzáférjenek az adatokhoz vagy módosítsák azokat, amíg egy tranzakció végrehajtása folyamatban van. Néha azonban ezek a zárolások problémákat okozhatnak, és megakadályozhatják, hogy más felhasználók hozzáférjenek az adatbázishoz. Az alábbiakban ismertetjük a zárolt táblák feloldásának lépéseit az SQL Serverben:
1. Azonosítsa a zárolt táblát: A következő lekérdezéssel azonosítsa a zárolt táblákat.
„`
SELECT *
FROM sys.dm_tran_locks
WHERE resource_database_id = DB_ID()
„`
Ez a lekérdezés megjeleníti az adatbázis összes zárolását.
2. Keresse meg a munkamenet azonosítóját: Miután azonosította a zárolt táblát, meg kell találnia a munkamenet azonosítóját, amely a zárolást tartja. Ehhez használja a következő lekérdezést:
„`
SELECT *
FROM sys.dm_exec_sessions
WHERE session_id IN
(
SELECT request_session_id
FROM sys.dm_tran_locks
WHERE resource_database_id = DB_ID()
)
„`
Ez a lekérdezés megjeleníti a zárat birtokló összes munkamenetet.
3. Állítsa le a munkamenetet: Miután azonosította a munkamenet azonosítóját, a következő paranccsal törölheti a munkamenetet:
„„
KILL
„„
Ez megszünteti a munkamenetet és feloldja a tábla zárolását.
Fontos megjegyezni, hogy a munkamenet megállítása adatinkonzisztenciákat okozhat, ezért csak végső esetben szabad használni. Mindig jobb megvárni, amíg a tranzakció befejeződik, vagy megfelelő izolációs szintet használni, hogy a zárolások egyáltalán ne fordulhassanak elő.