Üzlettulajdonosként vagy -vezetőként Ön is tisztában van azzal, hogy a készletgazdálkodás a sikeres működés egyik legfontosabb eleme. A készletgazdálkodás egyik legfontosabb mérőszáma az átlagos napi készlet (ADI), amelyet annak meghatározására használnak, hogy vállalkozásának mekkora készletet kell készleten tartania a vevői igények kielégítéséhez. Az ADI kiszámítása segíthet a készletszintek optimalizálásában, a költségek minimalizálásában és a nyereség maximalizálásában.
Az ADI kiszámításához először meg kell határoznia az átlagos készletszintet. Ezt úgy lehet megtenni, hogy egy adott időszak (pl. egy hónap, negyedév vagy év) teljes készletértékét vesszük, és elosztjuk az adott időszak napjainak számával. Például, ha a teljes készlet értéke január hónapban 100 000 USD volt, és a hónapban 31 nap volt, akkor a januári átlagos készletszint 3 226 USD. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjon a készletszintekről, ajánlott egy héten keresztül minden nap ugyanabban az időpontban méréseket végezni, majd ezeket az értékeket átlagolni.
Amint megvan az átlagos készletszintje, kiszámíthatja az ADI-t úgy, hogy elosztja azt az átlagos napi értékesítéssel. Így megkapja, hogy hány napra elegendő készlete van. Például, ha az átlagos készletszintje 3226 USD, és az átlagos napi eladás 1000 USD, akkor az ADI értéke 3,23 napra elegendő készlet.
Az ADI segítségével meghatározhatja, hogy túl sok vagy túl kevés készlete van. Ha az ADI túl magas, az azt jelenti, hogy felesleges készletet tart, amely leköti a pénzforgalmat és értékes helyet foglal el. Másrészt, ha az ADI túl alacsony, az azt jelenti, hogy fennáll a készletkiesés és az elmaradt értékesítés veszélye. A készletszintek ADI alapján történő kiigazításával megtalálhatja a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy elegendő készlet álljon rendelkezésre a kereslet kielégítésére, és ne legyen olyan sok, hogy az kötelezettséggé váljon.
Az ADI kiszámításán kívül más készletgazdálkodási technikákat is alkalmazhat a készletszintek optimalizálására. Például használhatja a just-in-time (JIT) készletgazdálkodást a pazarlás csökkentése és a hatékonyság javítása érdekében. A JIT azt jelenti, hogy a készletet szükség szerint kis mennyiségben rendelik meg, ahelyett, hogy nagy készletet tartanának készenlétben. Ezzel pénzt takaríthat meg a raktározáson, és csökkentheti az elavulás kockázatát.
Összefoglalva, az ADI kiszámítása értékes eszköz minden olyan vállalkozás számára, amely optimalizálni szeretné a készletszintjét és maximalizálni a nyereségét. Az ADI megfelelő szinten tartásával biztosíthatja, hogy elegendő készlettel rendelkezzen a vevői igények kielégítésére, miközben elkerülheti a felesleges készletekkel járó költségeket. Ha az ADI-t más készletgazdálkodási technikákkal, például a JIT-tel kombinálja, tovább javíthatja az eredményt, és hosszú távon sikeressé teheti vállalkozását.
Az átlagos napi készlet (ADI) annak a készletmennyiségnek a mérőszáma, amelyet egy vállalkozás egy bizonyos időszak alatt naponta átlagosan fenntart. Ezt úgy számítják ki, hogy a teljes készletértéket elosztják a vizsgált időszak napjainak számával.
Az ADI hasznos mérőszám a vállalkozások számára, mert segít meghatározni, hogy mennyi készletet kell készleten tartaniuk ahhoz, hogy kielégítsék a vevői igényeket, miközben minimalizálják a szállítási költségeket. A magas ADI azt jelzi, hogy a vállalkozás sok készletet tart, ami leköti a tőkét, és növeli a készlet elavulásának vagy romlásának kockázatát. Másrészt az alacsony ADI azt jelezheti, hogy a vállalkozás nem tart elegendő készletet a vevői igények kielégítésére, ami forgalomkiesést és elégedetlen ügyfeleket eredményezhet.
A vállalkozások az ADI segítségével optimalizálhatják készletgazdálkodási folyamataikat a megfelelő készletszintek meghatározásával, a megfelelő mennyiségű készlet megfelelő időben történő megrendelésével, valamint a lassan mozgó készletek azonosításával, amelyeket esetleg le kell árazni vagy likvidálni kell. Az ADI rendszeres figyelemmel kísérésével és a szükséges kiigazítások elvégzésével a vállalkozások javíthatják jövedelmezőségüket és vevői elégedettségüket.
Az átlagos készlet kiszámításához használható képlet a következő:
Átlagos készlet = (Kezdő készlet + Végső készlet) / 2
Az átlagos készlet kiszámításához ismernie kell a kezdő készletet, amely a készlet értéke egy adott időszak elején, és a végkészletet, amely a készlet értéke ugyanezen időszak végén.
Ha megvan ez a két érték, egyszerűen összeadjuk őket, és elosztjuk 2-vel, hogy megkapjuk az adott időszak átlagos készletértékét. Ezt a képletet a kiskereskedelemben gyakran használják a készletszintek felmérésére és a beszerzéssel, készletezéssel és árképzéssel kapcsolatos döntések meghozatalára.
Fontos megjegyezni, hogy az átlagos készletérték képlet használata csak egy része a hatékony készletgazdálkodásnak. A vállalkozások tulajdonosainak és vezetőinek rendszeresen elemezniük kell a készletforgalmat is, nyomon kell követniük az értékesítési trendeket, és a vevői kereslet és más tényezők alapján módosítaniuk kell a készletszinteket.
Az átlagos napi módszer egy olyan pénzügyi számviteli módszer, amelyet a vállalkozások arra használnak, hogy kiszámítsák egy kölcsön vagy befektetés kamatát egy meghatározott időszakra vonatkozóan. Más néven napi egyenleg módszer vagy napi átlagos egyenleg módszer.
E módszer szerint a kamatot a hitel- vagy befektetési számla átlagos napi egyenlege alapján számítják ki az adott időszakban. Az átlagos napi egyenleg kiszámítása úgy történik, hogy a számla minden egyes nap végén fennálló egyenlegét összeadják, és elosztják az adott időszak napjainak számával.
Például, ha egy vállalkozásnak van egy 10 000 dolláros kölcsöne, és a kamatláb 5%, akkor az átlagos napi módszer szerinti kamatot egy hónapra a következőképpen számítják ki:
1. Számítsa ki a hónap minden egyes napjára a napi egyenleget
2. Számítsa ki a napi egyenleget
2. Számítsa ki a napi egyenleget a hónap minden egyes napjára. Adja össze a hónap napi egyenlegeit
3. Ossza el az összeget a hónap napjainak számával, hogy megkapja az átlagos napi egyenleget
4. Szorozza meg az átlagos napi egyenleget a kamatlábbal (tizedesjegyben)
5. Adja meg a napi átlagos egyenleget a kamatlábbal
5. Adja meg a kamatlábat (tizedesjegyben). Az eredményt szorozza meg a hónap napjainak számával
Ennek a módszernek a használata biztosítja, hogy a kamat kiszámítása pontosan a számlán minden nap ténylegesen fennálló egyenleg alapján történik, ami mind a hitelezők, mind a hitelfelvevők számára előnyös lehet.