A teljes körű minőségirányítás (TQM) és a Hat Szigma az üzleti teljesítmény javításának két legnépszerűbb megközelítése. Mindkét módszertan célja, hogy segítsen a szervezeteknek javítani folyamataikat és növelni az ügyfelek elégedettségét. A TQM és a Hat Szigma között azonban van néhány alapvető különbség, amelyekkel a szervezeteknek tisztában kell lenniük, mielőtt eldöntik, hogy melyik megközelítést alkalmazzák.
A TQM egy olyan vezetési filozófia, amely a szervezeti folyamatok folyamatos javítására összpontosít, hogy megfeleljen vagy meghaladja az ügyfelek elvárásait. Azon a meggyőződésen alapul, hogy a minőség mindenki felelőssége, és hogy minden alkalmazottat be kell vonni a fejlesztési folyamatba. A TQM magában foglalja a minőségügyi eszközök és technikák, például a statisztikai folyamatszabályozás használatát a folyamatok hibáinak azonosítására és kiküszöbölésére. A TQM célja a minőség kultúrájának megteremtése a szervezeten belül.
A Six Sigma ezzel szemben egy adatvezérelt módszertan, amely a folyamatok eltéréseinek csökkentésére összpontosít a minőség javítása és a költségek csökkentése érdekében. Azon az elven alapul, hogy a hibák alapvető okainak azonosításával és kiküszöbölésével a hibák száma millió lehetőségenként 3,4 alá csökkenthető. A Six Sigma statisztikai eszközök és technikák – például kontrollgrafikonok és hipotézisvizsgálat – alkalmazását foglalja magában a folyamatok variabilitásának azonosítására és kiküszöbölésére. A Hat Szigma célja a folyamatok közel tökéletes minőségének elérése.
A TQM és a Hat Szigma közötti egyik fő különbség a minőségfejlesztés megközelítése. A TQM a folyamatok folyamatos javítására összpontosít, míg a Hat Szigma a folyamatok variációjának csökkentésére. A TQM inkább egy általános filozófia, amely bármilyen folyamatra alkalmazható, míg a Hat Szigma egy specifikusabb módszertan, amelyet jellemzően a gyártó- és szolgáltatóiparban alkalmaznak. A TQM inkább a minőség kultúrájának megteremtésére összpontosít egy szervezeten belül, míg a Hat Szigma inkább a konkrét minőségi célok elérésére.
Egy másik különbség a TQM és a Hat Szigma között az alkalmazottak bevonásának szintje. A TQM az összes alkalmazottat bevonja a fejlesztési folyamatba, míg a Hat Szigma jellemzően egy képzett szakértői csoportot von be. A TQM az összes alkalmazott kollektív tudására és tapasztalatára támaszkodik a folyamatok hibáinak azonosításában és kiküszöbölésében, míg a Hat Szigma néhány szakértő speciális tudására és készségeire támaszkodik a folyamatok variabilitásának azonosításában és kiküszöbölésében.
Összefoglalva, mind a TQM, mind a Six Sigma hatékony megközelítés az üzleti teljesítmény javítására. A kettő közötti választás a szervezet konkrét igényeitől és céljaitól függ. A TQM jobban összpontosít a szervezeten belüli minőségi kultúra megteremtésére, és minden alkalmazottat bevon a fejlesztési folyamatba. A Six Sigma inkább a konkrét minőségi célok elérésére összpontosít, és jellemzően egy képzett szakértői csoportot von be. Mindkét módszertan megköveteli a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséget és a változás elfogadására való hajlandóságot.
A teljes körű minőségirányítás (TQM) és a Hat Szigma egyaránt olyan minőségirányítási technikák, amelyek célja a szervezeti teljesítmény és a vevői elégedettség javítása. Mindkét megközelítés hasonlóságot mutat céljait és elveit tekintve, de van néhány alapvető különbség is.
A TQM és a Hat Szigma egyik hasonlósága, hogy mindkettő célja a termékek és szolgáltatások minőségének javítása. A TQM a szervezet minden aspektusának folyamatos javítására összpontosít, beleértve a folyamatokat, az embereket és a rendszereket is. A Hat Szigma ezzel szemben a hibák csökkentésére és a folyamatok variabilitásának minimalizálására összpontosít a minőség javítása érdekében.
Mindkét megközelítés hangsúlyozza az adatok és az elemzés fontosságát a döntéshozatalban. A TQM statisztikai folyamatszabályozást (SPC) alkalmaz a folyamatok nyomon követésére és javítására, míg a Six Sigma statisztikai eszközöket és technikákat használ a hibák azonosítására és kiküszöbölésére.
Egy másik hasonlóság a dolgozók bevonásának és felhatalmazásának fontossága mindkét megközelítésben. A TQM a munkavállalók szerepét hangsúlyozza a problémák azonosításában és megoldásában, míg a Six Sigma a munkavállalókból álló csapatokat alkalmaz a fejlesztési projekteken való munkához.
Vannak azonban különbségek is a TQM és a Hat Szigma között. A TQM egy szélesebb körű megközelítés, amely a szervezet minden aspektusára kiterjed, míg a Hat Szigma egy fókuszáltabb megközelítés, amely konkrét folyamatokat céloz meg. Ezenkívül a TQM inkább a minőségi adatokra és az ügyfelektől és a munkavállalóktól érkező visszajelzésekre támaszkodik, míg a Hat Szigma a mennyiségi adatokra és a statisztikai elemzésre összpontosít.
Összefoglalva, mind a TQM, mind a Hat Szigma olyan minőségirányítási technikák, amelyek célja a szervezeti teljesítmény és az ügyfelek elégedettségének javítása. Céljaik, elveik, valamint az adatok és a dolgozók bevonásának fontossága tekintetében hasonlítanak egymásra, de alkalmazási körükben és fókuszukban különböznek.
A lean és a TQM (Total Quality Management) mindkettő olyan vezetési filozófia, amely a hatékonyság javítására és a pazarlás csökkentésére összpontosít egy szervezetben. A két megközelítés között azonban van néhány alapvető különbség.
A Lean olyan vezetési filozófia, amely elsősorban a pazarlás minden formájának kiküszöbölésére összpontosít. Ez a megközelítés a Toyota termelési rendszerében gyökerezik, és a folyamatos fejlesztés és a nem hozzáadott értéket termelő tevékenységek megszüntetésének fontosságát hangsúlyozza. A Lean nagy hangsúlyt fektet a vizuális irányítási eszközök használatára és az alkalmazottak felhatalmazására a pazarlás azonosítására és megszüntetésére.
A TQM ezzel szemben egy olyan vezetési filozófia, amely a termékek és szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztési folyamaton keresztül történő javítására összpontosít. Ez a megközelítés az ügyfélközpontúság, a folyamatos fejlesztés és a munkavállalók bevonásának elvein alapul. A TQM emellett hangsúlyozza az adatok és a statisztikai elemzések használatának fontosságát a fejlesztendő területek azonosítása érdekében.
A lean és a TQM közötti egyik fő különbség a fókuszban van. Bár mindkét megközelítés célja a hatékonyság javítása és a pazarlás csökkentése, a lean elsősorban a pazarlás kiküszöbölésére, míg a TQM a minőség javítására összpontosít. Ezenkívül a lean nagyobb hangsúlyt fektet a vizuális irányítási eszközökre és a munkavállalók felhatalmazására, míg a TQM nagyobb hangsúlyt fektet az adatelemzésre és a statisztikai folyamatszabályozásra.
Összefoglalva, bár mind a lean, mind a TQM hatékony vezetési filozófiák, amelyek segíthetnek a szervezeteknek a hatékonyság javításában és a pazarlás csökkentésében, eltérő hangsúlyokkal és megközelítésekkel rendelkeznek. A szervezeteknek gondosan mérlegelniük kell céljaikat és igényeiket, amikor kiválasztják, hogy melyik megközelítést alkalmazzák.