Az osztalékok újrabefektetése népszerű stratégia a hosszú távú befektetők körében, akik maximalizálni szeretnék hozamaikat. Amit azonban sok befektető talán nem tud, az az, hogy az osztalékok újrabefektetett költségalapját is hozzáadhatják befektetési portfóliójukhoz. Íme, hogyan kell ezt megtenni.
Először is definiáljuk, mi az újrabefektetett költségalap. Ez az az összeg, amelyet a befektető idővel újra befektetett egy értékpapírba, és ezt használják a tőkenyereség vagy veszteség kiszámításához, amikor az értékpapírt végül eladják. Az újrabefektetett költségalap hozzáadásával a befektetők potenciálisan csökkenthetik a tőkenyereségre kivetett adójukat, és növelhetik a befektetésük teljes megtérülését.
Az osztalék újrabefektetett költségalap hozzáadásához a befektetőknek először meg kell győződniük arról, hogy brókercégük vagy befektetési számlájuk lehetővé teszi az osztalékok újrabefektetését. Ha ezt megerősítették, beállíthatják az automatikus osztalék-visszaforgatást, amely automatikusan visszaforgatja a megkeresett osztalékot a mögöttes értékpapírba.
Ezután a befektetők nyomon követhetik az újrabefektetett osztalékokat, és kiszámíthatják az újrabefektetett költségalapjukat azáltal, hogy nyilvántartást vezetnek az egyes újrabefektetett osztalékfizetésekkel vásárolt részvények számáról. Ez az információ általában megtalálható a számlakivonaton vagy közvetlenül a brókercéggel való kapcsolatfelvétel útján.
Az újrabefektetett költségalap kiszámításához a befektetőknek az összes újrabefektetett részvény teljes értékét hozzá kell adniuk az értékpapír eredeti költségalapjához. Ez az új költségalap használható az értékpapír eladásakor a tőkenyereség vagy veszteség kiszámításához.
Amellett, hogy potenciálisan növeli a hozamot és csökkenti az adókat, az osztalék újrabefektetett költségalapjának hozzáadása segíthet a befektetőknek abban is, hogy a befektetési portfóliójukat szem előtt tartsák, és tájékozottabb döntéseket hozzanak a jövőbeli befektetésekről.
Összefoglalva, az osztalék újrabefektetett költségalapjának hozzáadása értékes stratégia lehet a hosszú távú befektetők számára, akik maximalizálni szeretnék hozamaikat és minimalizálni adóikat. Az automatikus osztalék-visszaforgatás előnyeinek kihasználásával és az újrabefektetett részvények nyomon követésével a befektetők idővel potenciálisan nagyobb hozamot érhetnek el befektetési portfóliójukon.
Az osztalék újrabefektetésekor a befektetés költségalapja módosul. A bekerülési érték a befektetés eredeti beszerzési árára utal, és a befektetés eladásakor a tőkenyereség vagy -veszteség kiszámítására szolgál.
Az osztalék újrabefektetésekor a befektető ezeket az osztalékokat a befektetés további részvényeinek vásárlására használja fel. Ezeknek a további részvényeknek a bekerülési értéke megegyezik az osztalék újrabefektetésének összegével. Ez azt jelenti, hogy a befektető teljes költségalapja a befektetéshez növekszik.
Például, ha egy befektető 100 részvényt vásárol egy részvényből részvényenként 10 dollárért, akkor a teljes költségalapja 1000 dollár lesz. Ha a részvény részvényenként 0,50 dollár osztalékot fizet, és a befektető az osztalék újrabefektetése mellett dönt, akkor további 20 részvényt kapna (feltételezve, hogy a részvény ára változatlan marad). Ennek a 20 részvénynek a bekerülési értéke 10 dollár lenne (az osztalék összege), és a befektető új teljes bekerülési értéke 1 010 dollár lenne (1 000 dollár az eredeti 100 részvényért plusz 10 dollár az újrabefektetett osztalékkal vásárolt 20 részvényért).
Fontos nyomon követni a költségalapot, amikor az osztalékot újra befektetik, mert ez befolyásolja a tőkenyereség vagy veszteség kiszámítását, amikor a befektetést eladják. Ha egy befektető eladja néhány vagy az összes részvényét, ismernie kell az egyes részvények bekerülési értékét, hogy pontosan ki tudja számítani az adóköteles nyereségét vagy veszteségét.
Az újrabefektetett osztalékok költségalapját úgy lehet kiszámítani, hogy az újrabefektetett osztalék összegét hozzáadjuk a befektetés eredeti költségalapjához.
Tegyük fel például, hogy 100 részvényt vásárolt egy részvényből részvényenként 50 dollárért, aminek a teljes bekerülési értéke 5000 dollár. A részvény részvényenként 1 dollár osztalékot fizet, és Ön úgy dönt, hogy az osztalékot további 20 részvény megvásárlásával újra befekteti.
Az új bekerülési érték kiszámításához az újrabefektetett osztalék költségét hozzá kell adni az eredeti bekerülési értékhez. Ebben az esetben az újrabefektetett osztalék 20 részvény szorozva a részvényenkénti 1 dolláros osztalékkal, összesen 20 dollár. Az új költségalap tehát 5 020 USD lenne (5 000 USD eredeti költségalap + 20 USD újrabefektetett osztalék).
Fontos nyomon követni ezeket a számításokat adózási célokból, mivel a bekerülési érték befolyásolja a befektetés eladásakor jelentett tőkenyereség vagy veszteség összegét.
Igen, az osztalékokat be lehet állítani automatikus újrabefektetésre. Ezt osztalék újrabefektetési tervnek (DRIP) nevezik, és lehetővé teszi a befektetők számára, hogy az osztalékot automatikusan újrabefektessék a vállalat további részvényeibe. Ez nagyszerű módja lehet a portfólió értékének növelésének az idő múlásával, és segíthet a befektetési hozamok halmozásában.
A DRIP létrehozásához a befektetőknek a brókercégüknél vagy befektetési platformjuknál kell ellenőrizniük, hogy van-e ilyen lehetőség. Ha igen, akkor általában ki kell választaniuk a DRIP-be való beiratkozás lehetőségét, és meg kell adniuk, hogy mely részvényekbe kívánják visszaforgatni az osztalékokat. A regisztrációt követően a kapott osztalékokat automatikusan újra befektetik a vállalat további részvényeibe.
Fontos megjegyezni, hogy bár a DRIP nagyszerű módja lehet a befektetési hozamok növelésének az idő múlásával, bizonyos kockázatokkal is jár. A befektetőknek alaposan meg kell vizsgálniuk a vállalat és a részvények teljesítményét, mielőtt az osztalékok újrabefektetését választják. Emellett a DRIP nem biztos, hogy a legjobb választás azoknak a befektetőknek, akiknek rendszeres jövedelemre van szükségük a befektetéseikből, mivel az osztalékot automatikusan újra befektetik, nem pedig készpénzben fizetik ki.