A reklám minden üzleti stratégia lényeges eleme. Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat szélesebb körben népszerűsítsék, és növeljék a márka ismertségét. A reklámnak azonban ára van, és a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a nettó bevételük százalékában kifejezve mennyit kell reklámra fordítaniuk.
Az, hogy egy vállalatnak a nettó bevétel hány százalékát kell reklámra fordítania, számos tényezőtől függ, többek között az iparágtól, a vállalat méretétől és a vállalat marketingcéljaitól. Például egy induló vállalkozásnak a nettó bevételének nagyobb százalékát kell reklámra fordítania a márka ismertségének megteremtése érdekében, míg egy stabil ügyfélkörrel rendelkező, befutott vállalkozásnak a nettó bevételének csak kisebb százalékát kell reklámra fordítania.
Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozásoknak nettó bevételük 2-10%-át kell reklámra fordítaniuk. Ez a százalékos arány azonban a vállalat céljaitól és az iparágtól függően változhat. Például a kiskereskedelmi ágazat jellemzően a nettó bevételük nagyobb százalékát fordítja reklámra, mint az olyan iparágak, mint az egészségügy vagy a feldolgozóipar.
Lényeges megjegyezni, hogy bár a reklám növelheti a márka ismertségét és vonzhatja az ügyfeleket, nem garancia a sikerre. A vállalatoknak a hosszú távú siker érdekében a kiváló termékek vagy szolgáltatások nyújtására és az ügyfelek elégedettségének javítására is összpontosítaniuk kell. Ha a nettó bevétel ésszerű százalékát a reklámra fordítják, miközben a vállalkozás más területeire is összpontosítanak, az segíthet a vállalatoknak elérni marketingcéljaikat, miközben fenntartják a pénzügyi stabilitást.
Összefoglalva, a reklám minden üzleti stratégia kritikus eleme. Az, hogy egy vállalatnak a nettó bevétel hány százalékát kell reklámra fordítania, számos tényezőtől függ, többek között az iparágtól, a vállalat méretétől és a marketingcéloktól. Míg a nettó bevétel ésszerű százalékát a reklámra fordítani alapvető fontosságú a márkaismertség előmozdítása és az ügyfelek vonzása szempontjából, a vállalkozásoknak a hosszú távú siker biztosítása érdekében a kiváló termékek vagy szolgáltatások nyújtására és az ügyfelek elégedettségének javítására is összpontosítaniuk kell.
A reklámozásból származó bevétel összege nagymértékben eltérhet az iparágtól, a vállalattól és a reklám típusától függően. Általánosságban elmondható, hogy a globális reklámipar egy több milliárd dolláros piac, amelynek becsült bevételei 2021-ben meghaladják a 600 milliárd dollárt.
Az Egyesült Államokban a reklámipar jelentős mértékben járul hozzá a gazdasághoz, 2019-ben mintegy 240 milliárd dolláros bevétellel. Az elmúlt években a növekedés egyik fő hajtóereje a digitális reklám volt, az online hirdetésekre fordított kiadások meghaladták a hagyományos médiára, például a televízióra és a nyomtatott sajtóra fordított kiadásokat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden vállalat szerez bevételt közvetlenül a reklámokból. Néhány vállalat, mint például a Google és a Facebook, nagymértékben támaszkodik a hirdetésekre, mint fő bevételi forrásra. Eközben más vállalatok a reklámot eszközként használhatják termékeik vagy szolgáltatásaik népszerűsítésére, de bevételeiket más forrásokból, például termékeladásokból vagy előfizetésekből szerzik.
Összességében a reklámokból származó bevételek összege nagymértékben eltérhet az adott körülményektől és iparágtól függően.
A reklámbevétel kiszámítása úgy történik, hogy a reklámmegjelenítések vagy kattintások számát megszorozzuk a megjelenésenkénti vagy kattintásonkénti költséggel. A reklámmegjelenítések azt jelentik, hogy egy hirdetés hányszor jelenik meg egy weboldalon vagy alkalmazásban, míg a reklámkattintások azt jelentik, hogy egy felhasználó hányszor kattint egy hirdetésre.
Például, ha egy weboldalon 10 000 alkalommal jelenik meg egy hirdetés, és a megjelenésenkénti költség 0,10 $, a hirdetési bevétel 1 000 $ (10 000 x 0,10 $). Hasonlóképpen, ha egy weboldalon 1 000-szer kattintanak egy hirdetésre, és a kattintásonkénti költség 1 dollár, a reklámbevétel 1 000 dollár (1 000 x 1 dollár).
Fontos megjegyezni, hogy a hirdetési bevétel olyan tényezőktől függően változhat, mint a hirdetés típusa, a hirdető költségvetése és a célközönség. Emellett egyes webhelyek vagy alkalmazások különböző árképzési modelleket használhatnak, mint például az ezer megjelenésenkénti költség (CPM) vagy az akciónkénti költség (CPA).
A reklám-értékesítés arány a reklámkampányok hatékonyságának mérésére használt mérőszám. Ezt úgy számítják ki, hogy a reklámköltségeket elosztják az árbevétellel. A jó reklám-értékesítés arány az iparágtól, a vállalat méretétől és az alkalmazott reklámtípustól függően változhat. Általában az 5-10%-os arányt tekintik jó viszonyítási alapnak a legtöbb iparágban. Egyes, magasabb haszonkulccsal rendelkező iparágak, mint például a luxuscikkek vagy a gyógyszeripar, azonban magasabb arányt is elérhetnek. Másrészt az alacsonyabb haszonkulccsal rendelkező iparágak, mint például az élelmiszerüzletek vagy a diszkont kiskereskedők, alacsonyabb arányszámmal rendelkezhetnek. A cél végső soron az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az értékesítés növelését célzó reklámbefektetések és a nyereséges árrés fenntartása között. Fontos, hogy a kampányok hatékonysága és a piaci feltételek változása alapján rendszeresen figyelemmel kísérjük és kiigazítsuk a reklám és az értékesítés arányát.
A válasz arra a kérdésre, hogy mi a jó haszonkulcs a reklámozásban, meglehetősen összetett lehet, és számos tényezőtől függ. A haszonkulcs az a százalékos arány, amellyel a bevétel meghaladja a költségeket, így a magas haszonkulcs azt jelenti, hogy a vállalkozás jelentős nyereséget termel a reklámtevékenységéből.
A reklámok haszonkulcsa a reklámkampány típusától, az iparágtól, a célközönségtől és a kampány céljaitól függően változhat. Például egy olyan vállalkozás, amely nagymértékben befektet egy digitális reklámkampányba, magasabb haszonkulccsal rendelkezhet, mint egy olyan vállalkozás, amely csak a hagyományos nyomtatott hirdetésekre támaszkodik. Továbbá, egy erősen versenyző iparágban működő vállalkozásnak többet kell befektetnie a reklámba, hogy versenyképes maradjon, ami hatással lehet a haszonkulcsára.
Általánosságban elmondható, hogy a reklámozás jó haszonkulcsa általában 25% és 50% között mozog. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a haszonkulcsok jelentősen eltérhetnek a reklámkampány konkrét körülményeitől függően. Végső soron a reklám célja a bevétel generálása és a nyereség növelése, így a magas haszonkulcs pozitívan jelzi a reklámkampány hatékonyságát.