Az üzleti életben az összeolvadások és felvásárlások gyakoriak. Ezek a vállalati tranzakciók vagy felvásárlás vagy felvásárlás útján valósulnak meg. Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, és a vállalatok ezeket használják a kívánt célok elérése érdekében. Létfontosságú azonban megérteni a kettő közötti különbséget, mielőtt belemerülnénk az egyes megközelítések előnyeibe és hátrányaiba.
A felvásárlást és az akvizíciót gyakran felváltva használják, de ezek nem ugyanazok. A felvásárlás olyan helyzetre utal, amikor egy vállalat ellenséges eszközökkel felvásárol egy másik vállalatot. Ilyenkor az egyik vállalat az igazgatótanács beleegyezése nélkül vásárol irányító részesedést egy másik vállalatban. Általában a felvásárló vállalat prémiumot kínál a céltársaság részvényeseinek, hogy megvásárolja részvényeiket. Ezzel szemben az akvizíció barátságos üzletre utal, amikor egy vállalat kölcsönös egyetértéssel vásárol meg egy másik vállalatot.
A felvásárlás elsődleges előnye, hogy lehetővé teszi a felvásárló vállalat számára, hogy gyorsan megszerezze az ellenőrzést a célvállalat felett. Ez a módszer akkor hasznos, ha a felvásárló vállalat ki akarja iktatni a versenytársakat, vagy új piacokhoz vagy technológiákhoz akar hozzáférni. A felvásárlás akkor is előnyös lehet, ha a felvásárló vállalatnak más elképzelései vannak a célvállalat jövőjéről. Másfelől a felvásárlás káros lehet a célvállalat és annak alkalmazottai számára, mivel munkahelyek megszűnéséhez és a vállalati kultúra megváltozásához vezethet.
A felvásárlásokat gyakran barátságos jellegük miatt részesítik előnyben. Lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy együtt dolgozzanak a közös célok elérése érdekében, miközben megtartják kultúrájukat és identitásukat. A felvásárlások akkor előnyösek, ha a felvásárló vállalat diverzifikálni akarja termékpalettáját, vagy új piacra akar belépni. A felvásárlások segíthetnek a vállalatoknak abban is, hogy hozzáférjenek a célvállalat meglévő ügyfélköréhez, ami a bevételek növekedéséhez vezethet. A felvásárlások azonban időigényesek és költségesek lehetnek, és nincs garancia arra, hogy a két vállalat sikeresen integrálódik.
Összefoglalva, mind a felvásárlásoknak, mind a felvásárlásoknak megvannak az előnyei és hátrányai. Az egyik módszer alkalmazása a másik helyett a vállalat céljaitól és a célvállalat helyzetétől függ. A felvásárlás előnyös lehet azon vállalatok számára, amelyek gyorsan szeretnék megszerezni az irányítást, míg a felvásárlás a barátságos üzletet kereső vállalatok számára előnyös. Végső soron minden vállalati tranzakció sikere az átvilágítástól, a tervezéstől és az ügylet végrehajtásától függ.
A felvásárlások két típusa a barátságos és az ellenséges felvásárlás.
Barátságos felvásárlásról akkor van szó, amikor a célvállalat vezetősége és igazgatótanácsa beleegyezik egy másik vállalat felvásárlásába, jellemzően azért, mert úgy gondolják, hogy a felvásárlás előnyös lenne a részvényesek és a vállalat egésze számára. A felvásárló vállalat és a célvállalat tárgyalhat az egyesülés vagy felvásárlás feltételeiről, és együttműködhetnek annak érdekében is, hogy az alkalmazottak és az ügyfelek számára zökkenőmentes átmenetet biztosítsanak.
Másrészt ellenséges felvásárlásról akkor beszélünk, amikor a felvásárló vállalat a vezetőség és az igazgatótanács jóváhagyása nélkül próbálja átvenni a célvállalatot. Ez gyakran azzal jár, hogy a felvásárló vállalat nagy mennyiségű részvényt vásárol a célvállalat részvényeiből a nyílt piacon, vagy vételi ajánlatot tesz a részvényeseknek. Az ellenséges felvásárlások vitásak lehetnek, és jogi csatározásokhoz vezethetnek, mivel a céltársaság különböző taktikákat alkalmazhat a felvásárlás megakadályozására.
Mindkét esetben a felvásárlások jelentős hatással lehetnek az érintett vállalatok szervezeti felépítésére és üzleti modelljére, valamint alkalmazottaikra, ügyfeleikre és részvényeseikre.
A fúzió és felvásárlás és az átvétel és beolvadás az üzleti világban gyakran felváltva használt kifejezések, de jelentésükben van némi különbség.
A fúzió és felvásárlás két vagy több vállalat egyesülésére utal, hogy új egységet alkossanak, vagy arra, hogy egy vállalat felvásárol egy másikat. Az egyesülés során két vagy több vállalat egyesíti eszközeiket, kötelezettségeiket és tevékenységüket, hogy egy új egységet alkossanak. A felvásárlás során egy vállalat felvásárol egy másik vállalatot, és átveszi annak működését és eszközeit. A felvásárolt vállalat működhet továbbra is önálló jogalanyként, vagy beolvadhat a felvásárló vállalatba.
Másrészről az átvétel és az összeolvadás olyan helyzetre utal, amikor egy vállalat átveszi az irányítást egy másik vállalat felett. A felvásárlás során az egyik vállalat egy másik vállalat részvényeinek megvásárlásával irányító részesedést szerez egy másik vállalatban. A felvásárló vállalat ellenőrzést szerez a célvállalat működése és vezetése felett. Összeolvadás esetén két vagy több vállalat egyesül egy új vállalat létrehozása érdekében, ahol az új vállalat átveszi az egyesült vállalatok tevékenységét.
Összefoglalva, a fő különbség az egyesülés és felvásárlás, valamint a felvásárlás és összeolvadás között az, hogy az előbbinél két vagy több vállalat egyesül, hogy új egységet hozzon létre, vagy az egyik vállalat felvásárol egy másikat, míg az utóbbinál az egyik vállalat részvényvásárlás vagy összeolvadás révén átveszi az irányítást egy másik vállalat felett.
A felvásárlás, más néven akvizíció azt a folyamatot jelenti, amelynek során egy vállalat egy másik vállalatot szerez meg, akár a vállalatban való ellenőrző részesedés megvásárlásával, akár annak összes eszközének megszerzésével. A felvásárlás során a felvásárló vállalat ellenőrzést szerez a célvállalat működése, vezetése és eszközei felett.
A felvásárlások lehetnek barátságosak vagy ellenségesek. Barátságos felvásárlás esetén a céltársaság vezetősége beleegyezik a felvásárlásba, és együttműködik a felvásárló társasággal az ügylet elősegítése érdekében. Ellenséges felvásárlás esetén a felvásárló vállalat a célvállalat vezetőségének beleegyezése vagy együttműködése nélkül tesz ajánlatot a célvállalat megvásárlására, gyakran agresszív taktikát alkalmazva az irányítás megszerzése érdekében.
A felvásárlások mindkét érintett vállalat számára előnyösek lehetnek. A felvásárló vállalat új piacokhoz, termékekhez vagy technológiákhoz juthat hozzá, míg a célvállalat a pénzügyi stabilitás javulásából, a megnövekedett erőforrásokból vagy a jobb vezetési gyakorlatból profitálhat.
A felvásárlások azonban ellentmondásosak is lehetnek, és negatív következményekkel járhatnak. Munkahelyek megszűnését, a verseny csökkenését és fokozott konszolidációt eredményezhetnek egy adott iparágban. Ennek eredményeképpen a felvásárlásokat gyakran a kormányzati hatóságok szabályozzák annak biztosítása érdekében, hogy azok ne okozzanak kárt a fogyasztóknak vagy a gazdaság egészének.