Amikor az áruk finanszírozásáról és értékesítéséről van szó, két kifejezést fontos megérteni: a visszkereseti és a visszkereseti jog nélküli értékesítést. Ezek a kifejezések a kockázat és a felelősség átruházására utalnak az eladóról a vevőre, és jelentős hatással lehetnek mindkét fél pénzügyi helyzetére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy mit jelent a visszkereseti joggal és a visszkereseti jog nélkül történő értékesítés, és miért fontosak.
A visszterhes értékesítés jellemzően akkor fordul elő, amikor az eladó finanszírozza az értékesítést, és fenntartja magának a jogot, hogy bizonyos feltételek nem teljesülése esetén visszavegye az árut, vagy követelje a vevőtől a fizetést. Például, ha az eladó árut ad el a vevőnek hitelre, és a vevő nem fizet, az eladó követelheti a vevőtől a fizetést, vagy visszaveheti az árut. Ebben az esetben az eladó megtartja az értékesítés kockázatát és felelősségét, még akkor is, ha az áru tulajdonjogát átruházta a vevőre.
Visszkereseti jog nélküli értékesítésről viszont akkor van szó, amikor az eladó az áru tulajdonjogát anélkül ruházza át a vevőre, hogy fenntartaná magának a jogot a fizetés követelésére vagy az áru visszavételére. Ez azt jelenti, hogy a vevő vállalja az adásvétel minden kockázatát és felelősségét, beleértve a fizetés elmaradásának kockázatát is. Ebben az esetben az eladó előre megkapja a fizetést, és nincs további kötelezettsége a vevővel szemben.
Miért fontosak ezek a feltételek? A fő ok az, hogy jelentős hatással lehetnek mindkét fél pénzügyi helyzetére. A visszkereseti joggal történő értékesítés kockázatosabb lehet az eladó számára, mivel megtartja a fizetés elmaradásának kockázatát, és előfordulhat, hogy vissza kell vennie az árut, vagy követelnie kell a vevőtől a fizetést. Ez pénzforgalmi problémákhoz és potenciálisan akár veszteségekhez is vezethet, ha a vevő nem teljesít. A visszkereseti jog nélküli értékesítés viszont kevésbé kockázatos lehet az eladó számára, mivel előre megkapja a fizetést, és nincs további kötelezettsége a vevővel szemben. Ugyanakkor kevesebb pénzt is kaphat az eladásért, mivel a vevő nagyobb kockázatot vállal.
Összefoglalva, a visszkereseti és a visszkereseti jog nélküli értékesítés a kockázat és a felelősség átruházására utal az eladóról a vevőre. A visszkereseti joggal történő értékesítés lehetővé teszi az eladó számára, hogy megtartsa a jogot a fizetés követelésére vagy az áru visszavételére, míg a visszkereseti jog nélküli értékesítés minden kockázatot és felelősséget a vevőre ruház. A két fogalom közötti különbség megértése mind a vevők, mind az eladók számára fontos, mivel hatással lehet a pénzügyi egészségükre és a végeredményre.
A vállalkozás működtetésével összefüggésben a visszkeresettel és a visszkereseti jog nélkül a finanszírozási megállapodások két különböző típusára utal.
A visszkeresettel történő finanszírozás olyan hiteltípus, ahol a hitelező a hitelfelvevő vagyonát követelheti, ha a hitelfelvevő nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ez azt jelenti, hogy ha a hitelfelvevő nem fizeti meg a kölcsönt, a hitelező lefoglalhatja az ingatlanát a tartozás behajtása érdekében. Ebben az esetben a hitelező a hitelfelvevő vagyonára vagy pénzügyeire támaszkodhat.
A visszkereseti jog nélküli finanszírozás viszont egy olyan hiteltípus, ahol a hitelező nem támadhatja meg a hitelfelvevő vagyonát, ha az nem teljesíti a hitelfelvételt. Ehelyett a hitelező vállalja a kölcsönnel kapcsolatos összes kockázatot, és nem követelheti a visszafizetést a hitelfelvevő egyéb eszközeiből. Ebben az esetben a hitelezőnek nincs joga a hitelfelvevő eszközeire vagy pénzügyeire támaszkodni.
Összefoglalva, a visszkereseti finanszírozás nagyobb biztonságot nyújt a hitelezőnek, míg a visszkereseti jog nélküli finanszírozás nagyobb kockázatot ró a hitelezőre. Üzlettulajdonosként fontos, hogy megértse ezeket a finanszírozási lehetőségeket, és kiválassza az Ön igényeinek és pénzügyi helyzetének leginkább megfelelőt.
Elnézést kérek, de úgy tűnik, a kérdésből hiányzik néhány fontos részlet. Tisztázná, kérem, hogy mit ért a „recourse és a recourse közötti különbség” alatt? További kontextus nélkül nehéz értelmes választ adni.
A visszkeresettel és a visszkereseti jog nélkül értékesített hitelek esetében a különbség a felek által vállalt kockázat és felelősség szintjében rejlik.
A visszkeresettel értékesített hitelek esetében az eladó bizonyos felelősséget visel a hitelért abban az esetben, ha azt a hitelfelvevő nem fizeti vissza. Ez azt jelenti, hogy ha a hitelfelvevő nem fizeti ki a kölcsönt, a kölcsön vevője követelheti, hogy az eladó vásárolja vissza a kölcsönt, vagy kártalanítsa őt a veszteségért. Az eladó lényegében garanciát vállal a hitel minőségére, és ezért nagyobb kockázatot vállal.
Másrészt a visszkereseti jog nélkül értékesített hitel esetében a vevő vállalja a hitelhez kapcsolódó összes kockázatot. Ha a hitelfelvevő nem teljesít, a vevő nem követelheti az eladótól a hitel visszavásárlását vagy a veszteség megtérítését. Az eladó lényegében az összes kockázatot átruházta a vevőre.
Az eladó szemszögéből nézve a visszkereseti joggal rendelkező hitel értékesítése lehetővé teheti számára, hogy magasabb eladási árat kérjen a hitelért, mivel a vevő kevesebb kockázatot vállal. Fel kell azonban készülnie arra, hogy esetlegesen visszavásárolja a kölcsönt, vagy nemteljesítés esetén kártalanítja a vevőt.
A vevő szempontjából a visszkereseti joggal rendelkező hitel megvásárlása bizonyos szintű védelmet nyújt nemteljesítés esetén, mivel követelheti, hogy az eladó vásárolja vissza a hitelt, vagy kártalanítsa őt a veszteségért. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a hozzáadott védelem miatt magasabb árat kell fizetniük a hitelért.
Ezzel szemben a visszkereseti jog nélküli hitelvásárlás azt jelenti, hogy a vevő vállalja az összes kockázatot, de esetleg alacsonyabb árat tud kialkudni a hitelért.
Összességében az, hogy egy hitel eladása vagy megvásárlása visszkeresettel vagy anélkül történik-e, mindkét érintett fél kockázattűrő képességétől és pénzügyi helyzetétől függ.