Egy felhőkarcoló építése nem könnyű feladat. Aprólékos tervezést, koordinációt és kivitelezést igényel. A projekthierarchia kulcsfontosságú minden nagyszabású projekt sikeréhez, így egy felhőkarcoló építéséhez is. Ebben a cikkben egy felhőkarcoló építésére vonatkozó projekthierarchiára mutatunk be egy példát.
A projekthierarchia csúcsán a projektszponzor áll. A projektszponzor általában egy magas szintű vezető, aki érdekelt a projekt sikerében. Ő biztosítja a projekt befejezéséhez szükséges finanszírozást és erőforrásokat. Egy felhőkarcoló esetében a projektszponzor lehet a telek tulajdonosa vagy a felhőkarcolót építeni kívánó építtető.
A hierarchiában a következő a projektmenedzser. A projektmenedzser felelős a teljes projekt felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az a tervezett ütemben haladjon. Szorosan együttműködik a projekt szponzorával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a projekt teljesíti a kitűzött célokat és célkitűzéseket. Egy felhőkarcoló esetében a projektmenedzser felelős a tervező, mérnöki és kivitelező csapatok felügyeletéért.
A tervezőcsoport felelős a felhőkarcoló terveinek és tervrajzainak elkészítéséért. Ez a csapat építészekből, statikusokból és más, a magas épületek tervezésében jártas szakemberekből áll. Szorosan együttműködnek a projektmenedzserrel annak biztosítása érdekében, hogy a tervezés megfeleljen a projekt céljainak és célkitűzéseinek. A tervezőcsapat felelős a szükséges engedélyek és jóváhagyások beszerzéséért is a helyi hatóságoktól.
A mérnöki csapat felelős azért, hogy a felhőkarcoló szerkezetileg szilárd legyen, és ellenálljon a természeti erőknek. Számítógépes szimulációkat és más eszközöket használnak a tervezés tesztelésére és annak biztosítására, hogy az megfeleljen minden biztonsági előírásnak. A mérnöki csapat szorosan együttműködik a tervezőcsapattal annak biztosítása érdekében, hogy a felhőkarcoló terve megvalósítható legyen, és a projekt költségvetésén belül megépíthető legyen.
Végül a kivitelező csapat felelős a felhőkarcoló tényleges megépítéséért. Ez a csapat vállalkozókból, építőkből és más, magas épületek építésében jártas szakemberekből áll. Szorosan együttműködnek a projektmenedzserrel annak biztosítása érdekében, hogy az építkezés az ütemtervnek megfelelően haladjon, és megfeleljen minden biztonsági előírásnak.
Összefoglalva, egy felhőkarcoló építése jól megtervezett projekt-hierarchiát igényel. A projekt szponzora biztosítja a finanszírozást és az erőforrásokat, míg a projektmenedzser felügyeli az egész projektet. A tervezőcsoport elkészíti a terveket és a tervrajzokat, a mérnöki csoport biztosítja, hogy a terv megvalósítható legyen, az építőcsoport pedig megépíti a felhőkarcolót. Egy jól felépített projekthierarchiával a felhőkarcoló építése sikeres és kifizetődő élmény lehet.
A projekthierarchia egy olyan struktúra, amely felvázolja a projektben részt vevő különböző feladatok és tevékenységek közötti kapcsolatot. Ez egy módja a projekt különböző elemeinek fontossági és összetettségi szintjük alapján történő rendszerezésének és kategorizálásának. A projekthierarchia jellemzően három szintből áll: a projektszint, a feladatsík és a részfeladatsík.
A hierarchia csúcsán a projektszint áll, amely a projekt általános célját vagy célkitűzését képviseli. Ez a szint tartalmazza az összes olyan fő feladatot és mérföldkövet, amelyet a projekt sikeres befejezéséhez el kell érni.
A feladatszint a hierarchia második szintje, amely a projektet kisebb, jobban kezelhető feladatokra bontja. Minden feladatot egy adott csapattaghoz vagy a csapattagok egy csoportjához rendelnek, akik felelősek a feladat meghatározott időn belüli elvégzéséért.
Végül a részfeladat-szint a hierarchia legkisebb szintje, amely az egyes feladatokat még kisebb, specifikusabb részfeladatokra bontja. Minden egyes részfeladatot egy adott csapattaghoz rendelnek, aki felelős a részfeladat meghatározott időn belüli elvégzéséért.
A projekthierarchia azért fontos, mert segít abban, hogy a projektben részt vevők koncentráltak és szervezettek maradjanak. Azáltal, hogy a projektet kisebb, jobban kezelhető feladatokra bontja, a csapattagok könnyen átlátják, hogy mit és mikor kell elvégezniük. Ez azt is segít biztosítani, hogy mindenki ugyanazon a célon dolgozik, és hogy minden feladatot időben és a költségvetésen belül végezzenek el.
A célhierarchia a vezetők által a szervezet céljainak és célkitűzéseinek összehangolására használt keretrendszer. A célhierarchia négy szintből áll, amelyek a stratégiai, a taktikai, az operatív és az egyéni célok.
A legfelső szinten a stratégiai célokat a felső szintű vezetés határozza meg, amely irányt ad a szervezetnek. Ezek a célok hosszú távúak, és a szervezet általános küldetésére és jövőképére összpontosítanak. A stratégiai célok jellemzően átfogóak és elvontak, és keretet biztosítanak az alacsonyabb szintek konkrétabb céljainak meghatározásához.
A második szint a taktikai célok, amelyeket a középszintű vezetők határoznak meg. Ezek a célok konkrétabbak, mint a stratégiai célok, és a stratégiai célok elérésére összpontosítanak. A taktikai célokat általában egy-három éves időszakra határozzák meg, és kisebb, elérhető célokra bontják.
A harmadik szint az operatív célok, amelyeket a frontvonalbeli vezetők határoznak meg. Ezek a célok még konkrétabbak, mint a taktikai célok, és a taktikai célok elérésére összpontosítanak. Az operatív célokat általában egyéves vagy annál rövidebb időszakra határozzák meg, és olyan feladatokra bontják, amelyek az adott időkereten belül teljesíthetők.
A negyedik és egyben utolsó szint az egyéni célok, amelyeket maguk a munkavállalók határoznak meg. Az egyéni célok az egyes alkalmazottakra jellemzőek, és az operatív célok elérésére összpontosítanak. Az egyéni célokat általában három-hat hónapos időszakra határozzák meg, és a munkavállaló és a vezetője rendszeresen felülvizsgálja őket.
Összefoglalva, a célhierarchia egy olyan keretrendszer, amelyet a szervezet céljainak és célkitűzéseinek összehangolására használnak. A hierarchia négy szintből áll, amelyek a stratégiai, a taktikai, az operatív és az egyéni célok. Minden szint a fenti szinten meghatározott célok elérésére összpontosít, az egyéni célok pedig végső soron a stratégiai célok eléréséhez járulnak hozzá.