A fagylalt minden korosztály számára kedvelt finomság. A sok fagylaltozó és márka mellett azonban kihívást jelenthet kitűnni a versenytársak közül. Ennek egyik módja a stratégiai árképzési stratégia. Íme néhány tipp, amit a fagylaltozóknak figyelembe kell venniük termékeik árazásakor.
Először is vegye figyelembe az előállítási költségeket. Ez nem csak az összetevőket, hanem a munkaerő- és a rezsiköltségeket is magában foglalja. Lényeges, hogy a fagylalt ára elég magas legyen ahhoz, hogy fedezze ezeket a költségeket, de ne legyen olyan magas, hogy a vásárlók elforduljanak tőle. Egy jó ökölszabály szerint 30% körüli haszonkulcsra kell törekedni.
Ezután vegye figyelembe a helyi piacot. Vizsgálja meg, hogy a környék többi fagylaltozója mennyit kér, és ehhez igazítsa az árakat. Ha az Ön üzlete egy jómódú területen található, lehet, hogy valamivel magasabb árakat számíthat fel. Ezzel szemben, ha alacsonyabb jövedelmű környéken található, alacsonyabb árakra lehet szükség a vásárlók vonzásához.
Egy másik figyelembe veendő tényező a konkurencia. Ha sok más fagylaltozó van a környéken, akkor valamilyen módon meg kell különböztetnie magát. Az egyik lehetőség, hogy olyan egyedi ízeket vagy feltéteket kínál, amelyeket a vásárlók máshol nem találnak. Egy másik lehetőség, hogy kedvezményekkel vagy akciókkal ösztönzi az embereket arra, hogy megkóstolják a fagylaltját.
Végül vegye figyelembe az általános vásárlói élményt. Az emberek gyakran hajlandóak többet fizetni egy minőségi termékért, de emellett kellemes légkört és kiváló ügyfélszolgálatot is elvárnak. Gondoskodjon arról, hogy üzlete tiszta és hívogató legyen, és képezze ki személyzetét, hogy barátságosak és segítőkészek legyenek.
Összefoglalva, a fagylalt árazása trükkös vállalkozás lehet. A termelési költségek, a helyi piaci viszonyok, a verseny és a vásárlói tapasztalatok figyelembevételével azonban a fagylaltboltok olyan árképzési stratégiát alakíthatnak ki, amely vonzza a vásárlókat és nyereséget termel. Egy kis kreativitással és kutatással az Ön üzlete kitűnhet a zsúfolt piacról, és a fagylaltimádók célpontjává válhat.
A Ben and Jerry’s árstratégiája azon az elkötelezettségen alapul, hogy kiváló minőségű, etikusan beszerzett alapanyagokat használnak fagylaltjaikban. Úgy vélik, hogy vásárlóik hajlandóak prémium árat fizetni ezért a minőségi és fenntarthatósági szintért.
Ennek elérése érdekében a Ben and Jerry’s prémium árstratégiát követ, ami azt jelenti, hogy termékeik ára magasabb, mint a versenytársaké. Ezt az árképzési stratégiát erős márkájuk hírneve és hűséges vásárlói bázisuk támogatja, akik hajlandóak többet fizetni a termékeikért.
A Ben and Jerry’s azonban promóciós árakat és kedvezményeket is kínál az új vásárlók megnyerése és a vásárlói hűség fenntartása érdekében. Például minden évben meghirdetik az „Ingyenes fagylaltkehely napot”, amikor a vásárlók ingyen kaphatnak egy gombóc fagylaltot.
Összességében a Ben and Jerry’s árképzési stratégiája a kiváló minőségű és fenntartható termékek biztosítására összpontosít, miközben fenntartja a márka jó hírnevét és a vásárlói hűséget.
A három legnépszerűbb árképzési stratégia a következő:
1. Költségtöbblet-árképzés: Ez a stratégia a termék vagy szolgáltatás előállításának teljes költségének meghatározását, majd a kívánt haszonkulcs fedezésére szolgáló felár hozzáadását jelenti. Ezt a stratégiát általában a feldolgozóiparban és a kiskereskedelemben alkalmazzák, ahol az eladott áruk költsége az elsődleges kiadás.
2. Értékalapú árképzés: Ez a stratégia egy termék vagy szolgáltatás árának a vásárló számára nyújtott észlelt érték alapján történő meghatározását jelenti. Ezt a stratégiát általában a szolgáltatóiparban alkalmazzák, ahol a szolgáltatás értéke gyakran megfoghatatlan és nehezen számszerűsíthető.
3. Penetrációs árképzés: Ez a stratégia egy új termék vagy szolgáltatás alacsony árának meghatározását jelenti a piaci részesedés gyors megszerzése érdekében. Amint a termék vagy szolgáltatás meghonosodik a piacon, az árat egy jövedelmezőbb szintre lehet emelni. Ezt a stratégiát gyakran alkalmazzák a technológiai iparban, ahol folyamatosan új termékeket vezetnek be, és a verseny éles.
Az árképzési stratégiára példa a dinamikus árképzés. A dinamikus árképzés egy olyan rugalmas árképzési modell, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy áraikat a valós idejű piaci kereslet, kínálat és verseny alapján igazítsák ki. Általában olyan iparágakban alkalmazzák, mint az e-kereskedelem, a légitársaságok és a szállodák.
A légitársaságok például dinamikus árképzést alkalmazhatnak, hogy áraikat olyan tényezők alapján igazítsák ki, mint a napszak, a hét napja és az egyes járatok iránti kereslet. Alacsonyabb árakat kínálhatnak olyan járatokra, amelyekre nincs nagy kereslet, például a kora reggeli vagy késő esti járatokra, és magasabb árakat olyan járatokra, amelyekre nagy a kereslet, például a csúcsidőszakokban vagy népszerű úti célokra.
A dinamikus árképzés segíthet a vállalkozásoknak a bevételek és a haszonkulcsok növelésében azáltal, hogy az árakat a keresletnek és a piaci feltételeknek megfelelően optimalizálják. Ez azonban a piaci adatok és az árképzési trendek gondos nyomon követését és elemzését igényli annak biztosítása érdekében, hogy az árak versenyképesek és vonzóak maradjanak az ügyfelek számára.
A legjobb árstratégia meghatározása számos tényezőtől függ, például a termék vagy szolgáltatás típusától, a célpiactól, a versenytől és a termelési költségektől. Számos árképzési stratégia közül lehet választani, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Íme néhány a leggyakoribb árképzési stratégiák közül:
1. Költségtöbblet-árképzés: Ez azt jelenti, hogy az előállítási költséghez hozzáadnak egy felárszázalékot, hogy megkapják az eladási árat. Ez a stratégia biztosítja, hogy a vállalkozás minden költségét fedezze, és nyereséget termeljen. Ugyanakkor nem feltétlenül veszi figyelembe a piaci keresletnek az árra gyakorolt hatását.
2. Értékalapú árképzés: Ez azt jelenti, hogy az árat a terméknek vagy szolgáltatásnak a vevő által érzékelt értéke alapján határozzák meg. A vállalkozásnak ismernie kell a célpiacát és annak fizetési hajlandóságát ahhoz, hogy ezt a stratégiát hatékonyan alkalmazza. Ez a stratégia olyan vállalkozások számára alkalmas, amelyek egyedi vagy kiváló minőségű termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak.
3. Penetrációs árképzés: Ez azt jelenti, hogy kezdetben alacsony árat állapítanak meg a nagyobb piaci részesedés megszerzése érdekében. Ez a stratégia olyan új vállalkozások számára alkalmas, amelyek olyan piacra lépnek be, ahol már meglévő versenytársak vannak. A vállalkozásnak azonban képesnek kell lennie az alacsony árakat fenntartani, amíg megveti a lábát a piacon.
4. Fölösleges árképzés: Ez azt jelenti, hogy kezdetben magas árat állapítanak meg az innovatív vagy egyedi termékek esetében, hogy tőkét kovácsoljanak a korai alkalmazókból. Ahogy a piac telítődik, a vállalkozás csökkenti az árat, hogy szélesebb közönséget vonzzon. Ez a stratégia olyan vállalkozások számára alkalmas, amelyek rövid életciklusú termékeket kínálnak.
5. Versenyképes árképzés: Ennek során az árat a versenytársak árai alapján határozzák meg. Ez a stratégia az erősen versenyző piacon működő vállalkozások számára alkalmas. A vállalkozásnak azonban meg kell különböztetnie magát a versenytársaktól, hogy igazolja az árat.
Végső soron az a legjobb árképzési stratégia, amely összhangban van a vállalkozás céljaival, célpiacával és versenykörnyezetével. Ez magában foglalhatja az árképzési stratégiák kombinációját vagy egy egyedi, a vállalkozás egyedi igényeire szabott megközelítést.