Az iparági osztályozás a vállalkozásoknak az elsődleges gazdasági tevékenységük alapján történő különböző csoportokba sorolását jelenti. Ez egy alapvető eszköz, amely keretet biztosít a gazdaság szerkezetének elemzéséhez és megértéséhez. Lehetővé teszi a vállalkozások, a befektetők és a politikai döntéshozók számára a trendek azonosítását, a teljesítmény összehasonlítását és a megalapozott döntések meghozatalát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy mit jelent az iparági besorolás, és hogyan használják az üzleti világban.
Az osztályozási rendszer általában az észak-amerikai ipari osztályozási rendszeren (NAICS) vagy a szabványos ipari osztályozáson (SIC) alapul. Ezek a rendszerek hierarchikus struktúrát használnak, amely az iparágakat ágazatokra, alágazatokra, iparágakra és alágazatokra osztja. Minden szintet egyedi kóddal azonosítanak, amely megkönnyíti az adatgyűjtést, az elemzést és a jelentéstételt. A NAICS például 20 ágazatot, 102 alágazatot, 311 iparágat és 722 alágazatot tartalmaz.
Az iparágak osztályozása több célt szolgál. Először is, közös nyelvet biztosít a vállalkozások, a befektetők és a politikai döntéshozók számára a gazdasági tevékenység kommunikációjához és összehasonlításához. Másodszor, lehetővé teszi a politikai döntéshozók számára, hogy nyomon kövessék a különböző ágazatok és iparágak teljesítményét, és olyan politikákat tervezzenek, amelyek elősegítik a növekedést és a fejlődést. Harmadszor, segít a vállalkozásoknak azonosítani versenytársaikat, beszállítóikat és vásárlóikat, és olyan stratégiákat kidolgozni, amelyek maximalizálják piaci részesedésüket és nyereségességüket.
Az iparági osztályozást többféleképpen használják az üzleti világban. A vállalkozások például arra használják, hogy azonosítsák a potenciális beszállítókat és vásárlókat saját iparágukon belül és a kapcsolódó iparágakban. Arra is használják, hogy teljesítményüket az iparági szabványokhoz viszonyítsák, és azonosítsák a fejlesztendő területeket. A befektetők arra használják, hogy értékeljék a különböző ágazatok és iparágak teljesítményét és potenciálját, és megalapozott befektetési döntéseket hozzanak. A politikai döntéshozók arra használják, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést és fejlődést az egyes ágazatokban és iparágakban.
Összefoglalva, az ágazati osztályozás olyan kritikus eszköz, amely keretet biztosít a gazdaság szerkezetének megértéséhez. Lehetővé teszi a vállalkozások, a befektetők és a politikai döntéshozók számára a trendek elemzését, a teljesítmény összehasonlítását és a megalapozott döntések meghozatalát. Az osztályozási rendszer és alkalmazásának megértésével a vállalkozások azonosíthatják az iparágukban rejlő lehetőségeket és kihívásokat, és olyan stratégiákat dolgozhatnak ki, amelyek maximalizálják sikerüket. Ezért a vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy naprakészek maradjanak az iparági trendekkel és fejleményekkel kapcsolatban, és sikerük kulcsaként használják az iparági osztályozást.
Az ipar négy osztályozása az elsődleges, a másodlagos, a harmadlagos és a negyedlagos.
1) Az elsődleges ipar a nyersanyagok kitermelését és előállítását foglalja magában, mint például a mezőgazdaság, a halászat, a bányászat és az erdészet.
2) A másodlagos ipar magában foglalja ezeknek a nyersanyagoknak a gyártását és késztermékké történő feldolgozását, mint például a gyárak, az építőipar és az összeszerelő üzemek.
3) A harmadlagos ipar a fogyasztók és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokat foglalja magában, mint például a banki, egészségügyi, oktatási, közlekedési és idegenforgalmi szolgáltatások.
4) A negyedlagos ipar magában foglalja a tudásalapú ágazatot, amely az információs technológiára, a kutatásra és fejlesztésre, valamint a szellemi tulajdonra összpontosít, mint például a szoftverfejlesztés, a tanácsadás és a tudományos kutatás.
Ezeknek az osztályozásoknak a megértése segíthet a vállalkozóknak azonosítani az iparágukat és a versenytársakat, valamint megalapozott döntéseket hozni a marketing-, termelési és beruházási stratégiákról.
Egy vállalat iparági besorolását többféle forrásból is meg lehet találni. Az egyik legelterjedtebb forrás az Észak-Amerikai Iparági Osztályozási Rendszer (NAICS), amelyet az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban használnak. A NAICS egy szabványosított rendszer, amely a vállalkozásokat elsődleges tevékenységük alapján iparágakba sorolja.
Egy vállalat NAICS-kódjának megtalálását kezdheti azzal, hogy megkeresi a vállalat weboldalát, és információt keres az iparágáról. Ha a weboldal nem adja meg ezt az információt, akkor megnézheti a vállalat éves jelentését vagy az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez (SEC) benyújtott üzleti bejelentéseit. Ezek a dokumentumok gyakran tartalmaznak információkat a vállalat iparágáról és NAICS-kódjáról.
Egy másik módja egy vállalat NAICS-kódjának megtalálásának, ha a NAICS-kereső eszközt használja a U.S. Census Bureau weboldalán. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy név vagy kulcsszó alapján keressen egy vállalatot, és megadja a megfelelő NAICS-kódot.
Fontos megjegyezni, hogy egy vállalatra több NAICS-kód is vonatkozhat, különösen akkor, ha a vállalat több iparágban tevékenykedik, vagy diverzifikált tevékenységet folytat. A NAICS mellett más iparági osztályozási rendszerek közé tartozik a Standard Industrial Classification (SIC) rendszer és a Global Industry Classification Standard (GICS).
Számos iparági osztályozás létezik, mindegyik saját egyedi kódokkal és kritériumokkal. A leggyakrabban használt osztályozási rendszer az Észak-Amerikai Iparági Osztályozási Rendszer (NAICS), amelyet az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban használnak. A NAICS 20 ágazatba szervezi a vállalkozásokat, amelyek tovább oszlanak alágazatokra, ipari csoportokra és iparágakra. Minden vállalkozáshoz egy hatjegyű kódot rendelnek, amely tükrözi az elsődleges gazdasági tevékenységét.
Egy másik széles körben használt osztályozási rendszer a Standard Industrial Classification (SIC) rendszer, amelyet az Egyesült Államokban addig használtak, amíg 1997-ben fel nem váltotta a NAICS. A SIC a vállalkozásokat 10 ágazatra osztotta, amelyeket tovább osztottak főcsoportokra, iparágakra és alágazatokra.
Világszerte más iparági osztályozási rendszereket is használnak, mint például az International Standard Industrial Classification of All Economic Activities (ISIC) és az Australian and New Zealand Standard Industrial Classification (ANZSIC). Az iparági osztályozások száma az alkalmazott rendszertől függ, de jellemzően több tucat és több száz között mozog.