Üzlettulajdonosként a készletgazdálkodás a működésének kulcsfontosságú része. Ha tudja, hogy mennyi készlete van, milyen termékek fogynak jól, és mikor kell újrarendelni, az jelentheti a különbséget a sikeres és a küszködő vállalkozás között. Két fontos mérőszám, amelyet nyomon kell követnie, a készlethiány és az átlagos készlet. Ebben a cikkben e mérőszámok kiszámításának képletét tárgyaljuk, és azt, hogy hogyan segíthetnek Önnek megalapozott döntéseket hozni a készletgazdálkodással kapcsolatban.
Készlethiány
A készlethiány azt a készletmennyiséget jelenti, amely készlethiány vagy egyéb problémák miatt nem áll rendelkezésre eladásra. Ez elmaradt eladásokat, elégedetlen ügyfeleket és csökkenő bevételt eredményezhet. A készlethiány kiszámításához ismernie kell a célkészletszintet és a tényleges készletszintet. A készlethiány kiszámításának képlete a következő:
Tegyük fel például, hogy egy bizonyos termék esetében a célkészletszint 100 darab, de csak 80 darab van raktáron. Az Ön készlethiánya a következő lenne:
Ez azt jelenti, hogy 20 darab készlethiánya van, és a készlethiány elkerülése érdekében hamarosan újra kell rendelnie.
Átlagos készlet
Az átlagos készlet egy adott időszak alatt a készlet átlagos mennyiségét jelenti. Ez segíthet meghatározni, hogy mennyi készletet kell rendelnie a kereslet kielégítéséhez és a túlkínálat elkerülése érdekében. Az átlagos készlet kiszámításához össze kell adnia az adott időszak minden egyes napjára vonatkozó készletszinteket, és el kell osztania a napok számával. Az átlagos készlet kiszámításának képlete a következő:
Tegyük fel például, hogy ki akarja számítani a januári hónap átlagos készletét. A január 1-jei kezdeti készlet 200 darab, a január 31-i záró készlet pedig 150 darab volt. Az átlagos leltárkészleted a következő lenne:
Ez azt jelenti, hogy a január havi átlagos készlet 175 egység volt, ami segíthet meghatározni, hogy mennyi készletet kell rendelnie a következő hónapra.
Összefoglalva, a készlethiány és az átlagos készlet nyomon követése segíthet Önnek abban, hogy megalapozott döntéseket hozzon a készletgazdálkodással kapcsolatban. Az ebben a cikkben ismertetett képletek segítségével kiszámíthatja ezeket a mérőszámokat, és lépéseket tehet a készletkimaradások és a túlkínálat elkerülése érdekében. Ne feledje, hogy rendszeresen ellenőrizze készletszintjeit, és szükség szerint módosítsa megrendeléseit, hogy vállalkozása zökkenőmentesen működjön.
Az átlagos készlet kiszámításához használt képlet a következő:
Átlagos készlet = (Kezdő készlet + Végső készlet) / 2
Ezt a képletet arra használják, hogy meghatározzák, hogy egy vállalkozás egy adott időszakban átlagosan mekkora készlettel rendelkezik. A kezdeti készlet a készlet mennyisége az időszak elején, míg a záró készlet a készlet mennyisége az időszak végén. E két összeg összeadásával és kettővel való osztásával meghatározható az időszak átlagos készlete.
Az átlagos készlet fontos mérőszám a vállalkozások számára, mivel segítheti őket a készletszintek megértésében és a jövőbeli készletszükségletek tervezésében. Azzal, hogy a vállalkozások jól ismerik átlagos készleteiket, jobban tudják kezelni készletezési költségeiket, és elkerülhetik a készletek kifogyását vagy a tőkét lekötő felesleges készleteket.
A készlethiány olyan helyzetre utal, amikor egy vállalkozás nem rendelkezik elegendő termékkel vagy anyaggal a vevői igények kielégítésére. Ez többféle okból is bekövetkezhet, például a kereslet váratlan növekedése, az ellátási lánc megszakadása, gyártási késedelmek vagy rossz készletgazdálkodás miatt.
Ha egy vállalkozásnál készlethiány lép fel, az számos negatív következménnyel járhat. A vásárlók frusztrálttá válhatnak, ha nem tudják megvásárolni a kívánt termékeket, és helyette a versenytársakhoz fordulhatnak. A vállalkozás bevételkiesést is szenvedhet az elszalasztott értékesítési lehetőségek miatt.
Emellett a készlethiány működési problémákat okozhat a vállalkozáson belül. Például előfordulhat, hogy az alkalmazottaknak több időt kell eltölteniük a hiányzó termékek vagy anyagok felkutatásával, vagy a beszállítóknál magasabb költségekkel járó sürgős megrendeléseket kell leadni.
A készlethiány elkerülése érdekében a vállalkozásoknak gondosan kell kezelniük készletszintjeiket, és idővel nyomon kell követniük a kereslet alakulását. Az is előfordulhat, hogy jobb ellátási lánc menedzsment eszközökbe és folyamatokba kell befektetniük annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges termékekhez és anyagokhoz akkor férjenek hozzá, amikor szükségük van rájuk. A készletszintek kezelése érdekében tett proaktív lépésekkel a vállalkozások segíthetnek megelőzni a hiányt, és megbízható termékellátást biztosíthatnak ügyfeleik számára.
A hiány vagy többlet méretének kiszámításához a termék vagy szolgáltatás keresletére és kínálatára vonatkozó adatokra van szükség.
Ha egy termék vagy szolgáltatás iránti kereslet nagyobb, mint a kínálat, akkor hiány van. A hiány nagyságának kiszámításához vonja ki a keresett mennyiségből a kínált mennyiséget. Az eredmény egy negatív szám lesz, amely a hiány nagyságát mutatja.
Másrészt, ha egy termék vagy szolgáltatás kínálata nagyobb, mint a kereslet, akkor többlet van. A többlet nagyságának kiszámításához vonjuk ki a keresett mennyiséget a kínált mennyiségből. Az eredmény egy pozitív szám lesz, amely a többlet nagyságát jelenti.
Például, ha egy termék iránti kereslet 100 darab, a kínálat pedig csak 80 darab, akkor 20 darabos hiány áll fenn. A hiány nagyságát a következőképpen kell kiszámítani:
Hiány = Keresett mennyiség – Kínált mennyiség
Hiány = 100 – 80
Hiány = 20
Fordítva, ha egy termék iránti kereslet 80 darab, a kínálat pedig 100 darab, akkor 20 darabos többlet áll fenn. A többlet nagyságát a következőképpen kell kiszámítani:
Többlet = Kínált mennyiség – Igényelt mennyiség
Többlet = 100 – 80
Többlet = 20
A hiány vagy többlet nagyságának ismerete fontos a vállalkozások számára, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak az árképzéssel, a termeléssel és a készletgazdálkodással kapcsolatban.