A készletekkel foglalkozó vállalkozások gyakran foglalkoznak a készlet fenntartásának költségeivel. A nyitott készletköltség egy olyan kifejezés, amely a készlet teljes költségét írja le egy számviteli időszak végén. Ez a költség tartalmazza a tételek árát, valamint a készlet beszerzésével és tartásával kapcsolatban felmerült egyéb költségeket. A vállalkozások számára fontos, hogy megértsék, mi a nyitott készletköltség, hogyan számítják ki, és hogyan befolyásolja a pénzügyi kimutatásokat.
A nyitott készletköltséget úgy számítják ki, hogy a számviteli időszak során beszerzett áruk teljes bekerülési értékét veszik, és hozzáadják az előző időszakból visszatartott készletek költségét. Ezt a költséget ezután csökkentik az adott időszakban eladott készletek költségével. Az így kapott érték az elszámolási időszak végi nyitott készletköltség.
A nyitott készletköltséget számos tényező befolyásolja. Az első maguknak a tételeknek a bekerülési értéke. Ez magában foglalja a készlet beszerzési árát, valamint a tételek beszerzésével kapcsolatos szállítási díjakat vagy egyéb költségeket. A második tényező a készlet tartásának költsége. Ez magában foglalja az olyan költségeket, mint a raktározás, a biztosítás és a karbantartás. Végül a leltárhoz kapcsolódóan további költségek is felmerülhetnek, például adók vagy vámok.
A nyitott készletköltség fontos szempont a vállalkozások számára, mert hatással van a pénzügyi kimutatásokra. A készleten lévő készletek értéke eszközként szerepel a mérlegben. Az eladott áruk bekerülési értéke az eredménykimutatásban költségként szerepel. E két szám közötti különbség a bruttó nyereség. Ha a nyitott készletköltséget tévesen mutatják ki, az hatással lehet e pénzügyi kimutatások pontosságára, és helytelen döntések meghozatalához vezethet az árképzéssel, a beszerzéssel és a készletgazdálkodással kapcsolatban.
A vállalkozások számos módszert alkalmazhatnak a nyitott készletköltségek kezelésére. Az egyik megközelítés a just-in-time (JIT) készletgazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy a készletet csak akkor rendelik meg, amikor szükség van rá, ahelyett, hogy nagy mennyiségű készletet tartanának készleten. Egy másik megközelítés a technológia használata a készletszintek nyomon követésére és a beszerzések ennek megfelelő kiigazítására. A vállalkozások tárgyalásokat is folytathatnak a beszállítókkal, hogy csökkentsék a készletbeszerzés költségeit.
Összefoglalva, a nyitott készletköltség fontos szempont a készletekkel foglalkozó vállalkozások számára. Ez a készlet teljes költsége egy elszámolási időszak végén, és magában foglalja maguknak a tételeknek a költségét, valamint a készlet beszerzésével és tartásával kapcsolatos költségeket. A vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogyan számítják ki a nyitott készletköltséget, és hogyan befolyásolja a pénzügyi kimutatásokat. A nyitott készletköltségek hatékony kezelésével a vállalkozások javíthatják jövedelmezőségüket, és megalapozottabb döntéseket hozhatnak a készletgazdálkodással kapcsolatban.
A nyitott és a záró készlet olyan számviteli kifejezések, amelyek egy vállalat készletének egy adott időszak alatti kezdő és záró egyenlegére utalnak.
A nyitott készlet az a készletmennyiség, amellyel egy vállalat egy időszak vagy egy adott időpont kezdetén rendelkezik. Ezt a készletet általában az előző időszakból vagy az előző számviteli év végéről viszik át. A nyitott készlet azért fontos, mert segít a vállalatnak meghatározni, hogy egy új időszak kezdetén mennyi áruval rendelkezik eladásra vagy termelésre.
A zárókészlet viszont a vállalatnak az adott időszak végén vagy egy adott időpontban meglévő készleteinek mennyisége. Ezt a készletet általában a számviteli időszak vagy az év végén számolják meg és rögzítik. A záró készlet segít a vállalatnak meghatározni az adott időszakban eladott vagy felhasznált áruk értékét.
A nyitott és a zárókészlet közötti különbséget nevezik leltárforgalomnak, amely a vállalkozások számára kulcsfontosságú mérőszám a készletgazdálkodás hatékonyságának mérésére. A nyitott készlet értékének és a zárókészlet értékének összehasonlításával a vállalat meg tudja határozni, hogy mennyi készletet adott el vagy használt fel az adott időszakban, és mennyi készletet kell feltöltenie a következő időszakra.
A nyitott és a zárókészlet megfelelő kezelése elengedhetetlen a vállalkozások számára az egészséges pénzforgalom fenntartásához és a készletkimaradások vagy a készletfeleslegek elkerülése érdekében. A készletszintek pontos nyomon követése segíti a vállalkozásokat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a beszerzésről, az árképzésről és a termelésről, és végső soron hozzájárul az általános nyereségességükhöz.
A nyitott készlet kiszámítása magában foglalja a jelenleg eladásra rendelkezésre álló, de még el nem adott termékek mennyiségének és értékének meghatározását. A nyitott készlet kiszámításához az alábbi lépéseket kell követnie:
1. Határozza meg a készleten lévő készletek teljes mennyiségét: Ez tartalmazza a beszállítóktól kapott és jelenleg készleten lévő összes terméket.
2. Vonja le az eladott készlet mennyiségét: Ezt az értékesítési nyilvántartások áttekintésével és az eladott egységek számának levonásával lehet meghatározni.
3. Számítsa ki a fennmaradó készlet értékét: Szorozza meg a készleten lévő készlet mennyiségét az egyes egységek bekerülési értékével a fennmaradó készlet összértékének meghatározásához.
Tegyük fel például, hogy Ön egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltet, és egy adott termékből 100 darab van raktáron, amelyet darabonként 10 dollárért vásárolt. Ha ebből a termékből 30 darabot értékesített, akkor a nyitott készletre vonatkozó számítás a következőképpen néz ki:
1. Készleten lévő készlet összesen: 100 darab
2. Eladott készlet: 30 db
3. Nyitott készlet: 70 db
4. Nyitott készlet értéke: 70 db x 10 $ = 700 $
Tehát a termék nyitott készlete 70 db, értéke 700 $.