A kisvállalkozókat gyakran foglalkoztatja a kérdés, hogy üzleti jövedelmük hogyan befolyásolja a társadalombiztosítási juttatásokat. Ez jogos aggodalom, mivel sok kisvállalkozó nagymértékben támaszkodik társadalombiztosítási juttatásaira, amelyek a nyugdíjas évek alatt elsődleges jövedelemforrásként szolgálnak. A jó hír az, hogy a kisvállalkozói jövedelem többnyire nem befolyásolja a társadalombiztosítási juttatásokat. Vannak azonban bizonyos körülmények, amikor a kisvállalkozóknak csökkenhet a juttatásuk.
A társadalombiztosítási ellátások esetében a személy által kapott összeg az élethosszig tartó kereseten alapul. A társadalombiztosítás az ellátások kiszámításakor a 35 év legmagasabb keresetét veszi figyelembe. A kisvállalkozók számára ez azt jelenti, hogy üzleti jövedelmüket is figyelembe veszik ezekben a számításokban. Mindaddig azonban, amíg a kisvállalkozói jövedelem egy bizonyos küszöbérték alatt van, ez nem befolyásolja az ellátásaikat.
A 2021-es évre a kisvállalkozói jövedelem küszöbértéke 18 960 USD. Ha egy kisvállalkozás tulajdonosa ennél az összegnél többet keres, akkor a juttatásait minden egyes, a küszöbértéket meghaladó 2 dollár után 1 dollárral csökkentik. Például, ha egy kisvállalkozó 2021-ben 20 000 $-t keres, a juttatásai 520 $-val csökkennek (20 000 $ – 18 960 $ = 1040 $ / 2 = 520 $).
Fontos megjegyezni, hogy ez a csökkentés csak a teljes nyugdíjkorhatár előtt kapott ellátásokra vonatkozik. A teljes nyugdíjkorhatár az adott személy születési évétől függ, és 66 és 67 év között mozog. Amint egy személy eléri a teljes nyugdíjkorhatárt, a keresetének nincs korlátja, és a juttatásai nem csökkennek.
Egy másik fontos tényező, amelyet a kisvállalkozóknak figyelembe kell venniük, az, hogy hogyan fizetik magukat. Sok kisvállalkozó független vállalkozóként fizeti magát, ami azt jelenti, hogy ők felelősek a saját társadalombiztosítási és Medicare adójuk befizetéséért. Ha ezt elmulasztják, az hatással lehet a társadalombiztosítási ellátásaikra a későbbiekben. Fontos, hogy a kisvállalkozók gondoskodjanak arról, hogy megfelelően fizessék az adókat, hogy elkerüljék az ellátásaikkal kapcsolatos problémákat.
Összefoglalva, a kisvállalkozások jövedelme nem feltétlenül befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokat. Mindaddig, amíg a kisvállalkozói jövedelem a küszöbérték alatt van, és az adókat megfelelően fizetik, a kisvállalkozók továbbra is megkaphatják a teljes ellátást. Fontos azonban, hogy a kisvállalkozók megértsék a társadalombiztosítással kapcsolatos szabályokat és előírásokat, hogy biztosítsák, hogy nyugdíjas korukban maximalizálják ellátásaikat.
Igen, a vállalkozás tulajdonlása hatással lehet a társadalombiztosítási ellátásokra. Munkáltatóként Ön köteles társadalombiztosítási adót fizetni alkalmazottai után. Ezek az adók az egyes alkalmazottak bérének egy bizonyos százalékát teszik ki, és az Ön vállalkozása ezt az adót kiegészíti. Ezen adók befizetésének elmulasztása büntetéseket és kamatterheket vonhat maga után a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól.
Ezenkívül vállalkozóként az Ön saját társadalombiztosítási ellátásait is befolyásolhatja a vállalkozásából származó jövedelme. Ha Ön önálló vállalkozó, akkor Ön felelős a társadalombiztosítási adók munkavállalói és munkáltatói részének, az úgynevezett önálló vállalkozói adónak a befizetéséért. Az Ön által fizetett társadalombiztosítási adók összege befolyásolhatja az Ön által nyugdíjasként kapott ellátások összegét.
Fontos, hogy konzultáljon pénzügyi tanácsadóval vagy adószakértővel, hogy megértse, milyen hatással van a vállalkozás tulajdonlása a társadalombiztosítási ellátásokra, és hogy biztosítsa, hogy minden szükséges adót megfelelően fizet.
Az a jövedelemtípus, amely csökkentheti a társadalombiztosítási ellátásokat, „kereset” vagy „munkajövedelem” néven ismert. Ha egy személy munkavégzésből származó jövedelmet szerez, miközben társadalombiztosítási ellátásban részesül, az ellátásai csökkenhetnek. Azoknak az egyéneknek, akik még nem érték el a teljes nyugdíjkorhatárt, a Szociális Biztonsági Igazgatóság (SSA) által meghatározott jövedelemhatár van érvényben. Ha az egyén keresete meghaladja ezt a határt, a juttatásait minden egyes, a határértéket meghaladó 2 dollár után 1 dollárral csökkentik. A kereseti korlát minden évben változik, ezért fontos, hogy nyomon kövesse a keresetét, és tájékozódjon a korlát változásáról. Azt is fontos megjegyezni, hogy amint az egyén eléri a teljes nyugdíjkorhatárt, már nincs kereseti korlát, és annyi jövedelmet szerezhet, amennyit csak akar, anélkül, hogy ez befolyásolná a társadalombiztosítási ellátásait.
Vannak bizonyos jövedelemtípusok, amelyek nem számítanak bele a társadalombiztosítási adóba. A következő néhány példa:
1. Kamatok és osztalékok: A kamatokból és osztalékokból származó jövedelem nem tartozik a társadalombiztosítási adó hatálya alá.
2. Tőkenyereség: A részvények, kötvények és egyéb eszközök eladásából származó tőkenyereség nem tartozik a társadalombiztosítási adó hatálya alá.
3. Bérbeadásból származó jövedelem: A bérbeadásból származó jövedelem nem tartozik a társadalombiztosítási adó hatálya alá, de az önfoglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles lehet.
4. Nyugdíjjövedelem: A nyugdíjjövedelem, például a nyugdíjak, az életjáradékok és az IRA kifizetések nem tartoznak a társadalombiztosítási adó hatálya alá.
5. Rokkantsági jövedelem: A rokkantsági jövedelem, például a munkáskártérítés és a rokkantsági biztosítási ellátások nem tartoznak a társadalombiztosítási adó hatálya alá.
Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a jövedelemtípusok mentesülnek a társadalombiztosítási adók alól, más típusú adók, például a jövedelemadó vagy az önálló vállalkozói adó hatálya alá tartozhatnak.
A válasz erre a kérdésre a kérdéses LLC egyedi körülményeitől függ. Általánosságban elmondható, hogy az LLC egy olyan típusú gazdasági társaság, amely adózási szempontból a tulajdonosoktól elkülönültnek minősül. Így az LLC által szerzett jövedelem az egyéni tulajdonosok számára nem minősül munkajövedelemnek. Ehelyett a jövedelem jellemzően a tulajdonosokra száll át, akik aztán a személyes adóbevallásukban jelentik azt.
Ez alól azonban van néhány kivétel. Ha az LLC adózási szempontból „figyelmen kívül hagyott szervezetnek” minősül, ami azt jelenti, hogy csak egy tulajdonosa van, akkor az LLC által szerzett jövedelem az adott tulajdonos számára jövedelemnek minősül. Továbbá, ha az LLC tulajdonosa is aktívan részt vesz a vállalkozás napi működésében, akkor minden megszerzett jövedelem adózási szempontból keresett jövedelemnek minősülhet.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy az LLC-ből származó jövedelemnek egyéb adóvonzatai is lehetnek, például az önálló vállalkozói adó, ha a tulajdonos önálló vállalkozónak minősül. Ezért mindig érdemes konzultálni egy adószakértővel vagy könyvelővel, hogy megbizonyosodjon arról, hogy adóügyi szempontból helyesen kezeli az LLC jövedelmét.