Vállalkozás tulajdonosaként vagy könyvelőként Ön tisztában van a pontos pénzügyi nyilvántartás fontosságával. Ennek egyik alapvető szempontja a behajthatatlan követelések vagy behajthatatlan számlák könyvelése. Ha az ügyfelek nem fizetik ki tartozásaikat, az jelentős hatással lehet vállalkozása pénzügyi helyzetére. A behajthatatlan számlákra vonatkozó korrekciós tételek szükségesek ahhoz, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalkozás valós pénzügyi helyzetét.
A behajthatatlan követelések könyvelésének első lépése annak megállapítása, hogy mely számlák nem behajthatók többé. Ehhez át kell tekinteni a követelések lejárati jelentését, és meg kell határozni, hogy mely számlák állnak már hosszabb ideje kintlévőségben. Miután azonosította ezeket a számlákat, meg kell becsülnie, hogy ezen számlák hány százaléka nem valószínű, hogy behajtható. Ezt a becslést nevezik a kétes követelésekre képzett értékvesztésnek.
A kétes követelésekre képzett értékvesztés elszámolásához módosító könyvelést kell készítenie. Ez a bejegyzés megterheli a behajthatatlan követelések költségszámlát és jóváírja a kétes követelésekre képzett értékvesztést. A behajthatatlan követelések költségszámlája egy olyan eredménykimutatási számla, amely a várhatóan be nem szedhető bevételek összegét mutatja. A kétes követelésekre képzett értékvesztés egy ellenérték számla, amely csökkenti a követelések értékét, hogy tükrözze azt a becsült összeget, amelyet nem fognak behajtani.
Fontos megjegyezni, hogy a kétes követelésekre képzett értékvesztés becslés, és a körülmények változásával szükségessé válhat annak kiigazítása. Például, ha egy korábban behajthatatlan számla behajthatóvá válik, előfordulhat, hogy vissza kell vonni a korábban elvégzett korrekciós könyvelést a kétes követelésekre képzett értékvesztés megterhelésével és a követelések jóváírásával.
Összefoglalva, a behajthatatlan számlákra vonatkozó helyesbítő tételek a pontos pénzügyi nyilvántartások vezetésének kritikus elemei. A kétes követelésekre képzett értékvesztés és a behajthatatlan követelések költségének elszámolásával biztosíthatja, hogy pénzügyi kimutatásai a vállalkozás valós pénzügyi helyzetét tükrözzék. Ne feledje, hogy rendszeresen ellenőrizze a követelésegyenleg-korrekciós jelentést, és szükség szerint módosítsa a kétes követelésekre képzett értékvesztést, hogy naprakészen tartsa nyilvántartását.
A behajthatatlan számlák a vevők vagy ügyfelek által fizetett olyan pénzösszeget jelentik, amelyet a vállalat valószínűtlennek tart a behajtásra. A számvitelben ezt rossz követelésnek is nevezik. A naplóbejegyzésben a behajthatatlan számlákat az eredménykimutatásban költségként, a mérlegben pedig a követelések csökkentéseként könyvelik.
A behajthatatlan számlák naplóbejegyzésben történő rögzítéséhez a következő lépéseket kell megtenni:
1. Azonosítsa azt a konkrét ügyfelet vagy ügyfeleket, akik nem fizették meg tartozásukat, és a jövőben valószínűleg nem fognak fizetni.
2. A behajthatatlan számlák összegével terhelje meg a Bad Debt Expense számlát, és írja jóvá a Követelések számlán a behajthatatlan számlák összegét.
3. Ha a vállalat az értékvesztés módszerét alkalmazza, akkor a behajthatatlan számlák összegének becslésére képezhet értékvesztést a kétes követelésekre. Ebben az esetben a Bad Debt Expense számla megterhelésre kerül, a Kétes követelésekre képzett céltartalék számla pedig jóváírásra kerül.
4. A kétes követelésekre képzett értékvesztés egy ellenérték számla, amely a behajthatatlan követelések becsült összegét képviseli. E számla egyenlegét levonják a teljes követelésállományból, hogy megkapják a nettó realizálható értéket.
Összefoglalva, a behajthatatlan számlák naplóbejegyzésben történő rögzítése segít a vállalatnak abban, hogy tükrözze a követelései realizálható értékét, és pontos képet ad a vállalat pénzügyi helyzetéről.
A kétes követelésekre vonatkozó helyesbítő bejegyzés rögzítéséhez a következő lépéseket kell követnie:
1. lépés: Becsülje meg a kétes követelések összegét.
A kétes követelésekre vonatkozó helyesbítő tétel könyvelése előtt meg kell becsülnie azon számlák összegét, amelyek behajtása valószínűtlen. Ez elvégezhető a követelések lejárati jelentésének áttekintésével és az ügyfelek fizetési előzményeinek elemzésével.
2. lépés: Készítsen korrekciós könyvelést a becsült összeg rögzítésére.
Miután megbecsülte a kétes követelések összegét, módosító könyvelést kell készítenie, hogy a becsült összeget költségként rögzítse az eredménykimutatásban, és csökkentse a követelések egyenlegét a mérlegben. A helyesbítő bejegyzés jellemzően a behajthatatlan követelés költségszámla megterhelését és a kétes követelésekre képzett értékvesztés számla jóváírását jelenti.
3. lépés: A helyesbítő bejegyzés könyvelése a főkönyvben.
A helyesbítő bejegyzés elkészítése után a főkönyvi könyvelésbe kell könyvelni. Ez frissíti a számlaegyenlegeket, és biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások tükrözzék a kétes követelések becsült összegét.
4. lépés: Figyelje és módosítsa a kétes követelésekre képzett értékvesztés számlát.
A kétes követelésekre képzett értékvesztés számlát rendszeresen ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy az pontos maradjon. Ha kiderül, hogy a behajthatatlan követelések tényleges összege eltér a becsült összegtől, a kétes követelésekre képzett értékvesztés számlát ennek megfelelően ki kell igazítani.
Összefoglalva, a kétes követelésekre vonatkozó korrekciós tételek rögzítése magában foglalja a valószínűleg nem behajtható számlák összegének becslését, egy korrekciós tétel létrehozását a becsült összeg rögzítésére, a tétel főkönyvi könyvelését, valamint a kétes követelésekre képzett értékvesztés számla figyelemmel kísérését és szükség szerinti módosítását.