A számlázás alapvető része minden olyan vállalkozásnak, amely árut vagy szolgáltatást értékesít. A még le nem szállított áruk számlázása azonban trükkös és összetett kérdés lehet. Ezekben a helyzetekben alapvető fontosságú az egyértelmű és következetes számviteli irányelvek kialakítása a bevételek pontos elszámolásának biztosítása érdekében.
A még nem leszállított áruk számlázására vonatkozó számviteli politika kialakításának első lépése a bevétel elszámolásának megfelelő időpontjának meghatározása. Általában a bevételt csak akkor kell elszámolni, amikor a tulajdonjoggal járó kockázatok és hasznok átkerültek a vevőre. Ez azt jelenti, hogy az eladónak teljesítenie kell az értékesítéssel kapcsolatos valamennyi kötelezettséget, beleértve az áruk leszállítását és a fizetés beérkezését.
A bevételek pontos elszámolásának biztosítása érdekében a vállalkozásoknak megbízható becsléseket kell alkalmazniuk a még át nem adott áruk értékének meghatározásához. Ennek során olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a gyártási költségek, a szállítási ütemterv és a piaci kereslet. A megbízható becslések segíthetnek a vállalkozásoknak elkerülni a bevételek túl- vagy alulértékelését, ami pénzügyi hibás állításokhoz és jogi következményekhez vezethet.
Egy másik fontos szempont a még le nem szállított áruk számlázásának időzítése. A számlázásra csak akkor kerülhet sor, ha az eladó az értékesítéssel kapcsolatos valamennyi kötelezettségének eleget tett, beleértve a tulajdonjog és a kockázat átruházását is. Ez biztosítja, hogy a vevő tisztában legyen fizetési kötelezettségeivel, és hogy az eladó érvényes számlával rendelkezzen a bevétel elszámolásának alátámasztására.
Végezetül a vállalkozásoknak belső ellenőrzéseket kell bevezetniük a számlázással és a bevételek elszámolásával kapcsolatos számviteli politikának való megfelelés biztosítása érdekében. Ez magában foglalja a számlázásra vonatkozó egyértelmű eljárások kialakítását, a számlázás időzítésének és pontosságának nyomon követését, valamint annak biztosítását, hogy a számlákat megfelelően rögzítsék a számviteli rendszerben.
Összefoglalva, a még le nem szállított áruk számlázása összetett kérdés lehet a számvitelben. Az egyértelmű és következetes számviteli politikák kialakításával azonban a vállalkozások biztosíthatják a bevételek pontos elszámolását, és elkerülhetik a pénzügyi hibás állításokat és a jogi következményeket. Ez magában foglalja a bevételek elszámolásának megfelelő időpontjának meghatározását, megbízható becslések alkalmazását, a számlázás megfelelő időzítését és a belső kontrollok bevezetését.
Ha az árukat kiszámlázták, de még nem vették át, fontos, hogy azokat helyesen számolják el a könyvelésben. A következő lépéseket kell megtenni:
1. Hozzon létre egy szállítói könyvelési tételt az árukra vonatkozóan: Az áruk elszámolásához a számlakönyvekben létre kell hozni egy szállítói könyvelési tételt. Ezt a szállítói számla megterhelésével és a beszerzési számla jóváírásával kell elvégezni.
2. A szállítói számla nyomon követése: A szállítói számlát rendszeresen ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy az áruk beérkezésekor a kifizetés időben megtörténjen.
3. Kövesse nyomon a szállítót: A szállítóval fel kell venni a kapcsolatot, hogy érdeklődjenek az áruk leszállításáról. Ez segít meghatározni, hogy az áruk várhatóan mikor érkeznek meg.
4. Jegyezze fel az átvett árukat: Az áru beérkezésekor a könyvelésben el kell készíteni a követelés könyvelési tételét. Ezt a beszerzési számla megterhelésével és a szállítói számla jóváírásával kell elvégezni.
5. Egyeztesse a szállítói számlákat: A szállítói számlát egyeztetni kell annak biztosítása érdekében, hogy minden számlát elszámoltak és a kifizetéseket helyesen teljesítették.
E lépések követésével a számlázott, de be nem érkezett áruk pontosan elszámolhatók a könyvelésben. Ez segít biztosítani, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak legyenek, és hogy a vállalkozás hatékonyan működjön.
Igen, akkor kell elhatárolni az át nem vett árukra, ha valószínű, hogy az árukat megkapja, és ha a kötelezettség összege ésszerűen megbecsülhető. Ezt az eredményszemléletű számvitel írja elő, amely kimondja, hogy a kiadásokat és kötelezettségeket akkor kell elszámolni, amikor felmerülnek, függetlenül attól, hogy mikor fizetik ki őket.
Az át nem vett áruk elhatárolására általában akkor kerül sor, amikor a megrendelést leadják, de az árut még nem kapták meg. Ilyen esetekben a kötelezettség összege megbecsülhető a megrendelés és egyéb releváns információk alapján, mint például az áruk ára, a várható szállítási határidő, valamint az alkalmazandó adók és szállítási díjak.
Az át nem vett áruk elhatárolása azért fontos, mert biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét és teljesítményét. Ha az áruk nem kerülnek elhatárolásra, a kiadások alulértékeltek és a kötelezettségek alulértékeltek lesznek, ami félrevezető pénzügyi kimutatásokat eredményezhet.
Fontos megjegyezni, hogy ha nem valószínű, hogy az áruk beérkeznek, vagy ha a kötelezettség összege ésszerűen nem becsülhető meg, akkor az elhatárolás nem megfelelő. Ilyen esetekben a beszerzést inkább kötelezettségvállalásként, mint kötelezettségként kell kezelni mindaddig, amíg az áruk be nem érkeznek, és a kötelezettség összege pontosan meg nem határozható.
A szolgáltatás számlázásának határideje a szolgáltató és az ügyfél között megállapított konkrét feltételektől függően változhat. Általában azonban ajánlott a számlát a szolgáltatás nyújtása után a lehető leghamarabb kiállítani.
Sok esetben a számlát a szolgáltatás elvégzése után azonnal kiállítják. Ez lehetővé teszi a gyors fizetést, és biztosítja, hogy az ügyfél tisztában legyen a fizetendő összeggel és az alkalmazandó feltételekkel. Bizonyos esetekben, különösen a folyamatos szolgáltatások vagy nagy projektek esetében, a számlák rendszeres időközönként, például hetente vagy havonta kerülnek kiállításra.
Fontos megjegyezni, hogy lehetnek olyan jogi vagy szerződéses követelmények, amelyek meghatározzák a számla kiállításának időkeretét. Például egyes joghatóságok a számlakibocsátásra vonatkozóan speciális előírásokkal rendelkezhetnek, például előírhatják, hogy a számlát a szolgáltatás elvégzését követő bizonyos számú napon belül kell kiállítani.
Összességében fontos, hogy egyértelmű számlázási irányelveket és eljárásokat dolgozzanak ki a nyújtott szolgáltatások időben történő és pontos számlázásának biztosítása érdekében.