Amikor egy vállalkozás megvásárlásáról van szó, kétféle tranzakciótípus létezik: eszközvásárlás és részvényvásárlás. Bár a részvényvásárlás egyszerűbb megoldásnak tűnhet, az eszközvásárlás gyakran nagyobb adózási előnyökkel járhat a vevő számára.
Az eszközvásárlás során a vevő a vállalkozás egyes eszközeit és kötelezettségeit vásárolja meg, ahelyett, hogy az egész vállalatot vásárolná meg. Ez lehetővé teszi a vevő számára, hogy a vételárat konkrét eszközökhöz rendelje, amelyeket aztán idővel le lehet értékcsökkenteni. Az értékcsökkenés olyan adókedvezmény, amely lehetővé teszi a vevő számára, hogy egy meghatározott időszakon keresztül minden évben levonja az eszköz költségének egy részét, csökkentve ezzel az adóköteles jövedelmét.
Emellett egy eszközvásárlás során a vevő gyakran a megszerzett eszközök adóalapját is növelheti. Ez azt jelenti, hogy az eszközök adóalapja a vételárra emelkedik, ami nagyobb adómegtakarítást eredményezhet, amikor az eszközöket végül eladják vagy elidegenítik.
Az eszközvásárlás másik előnye, hogy elkerülhető az eladó nem kívánt kötelezettségeinek átvállalása. Részvényvásárlás esetén a vevő átvállalja a vállalat összes kötelezettségét, beleértve az ismeretlen vagy rejtett kötelezettségeket is. Az eszközvásárlás során azonban a vevő gondosan kiválaszthatja, hogy mely eszközöket és kötelezettségeket kívánja megszerezni, így minimalizálva a váratlan pénzügyi terhek kockázatát.
Fontos megjegyezni, hogy míg az eszközvásárlás nagyobb adózási előnyöket biztosíthat a vevő számára, az eladó számára magasabb adókat is eredményezhet. Ennek oka, hogy az eladónak adót kell fizetnie az eszközök eladásából származó nyereség után, míg részvényvásárlás esetén az eladó csak a részvényei eladásából származó nyereség után fizet adót.
Összefoglalva, bár mindkét tranzakciótípusnak vannak előnyei és hátrányai, az eszközvásárlás gyakran nagyobb adókedvezménnyel jár a vevő számára. A megszerzendő konkrét eszközök és kötelezettségek gondos mérlegelésével a vevők maximalizálhatják befektetésüket és minimalizálhatják adóterheiket.
Az eszközök megvásárlásának számos előnye van, többek között:
1. Növekvő érték: Az eszközök megvásárlásakor azok értéke idővel növekedhet. Ez magasabb nettó értéket eredményezhet az eszközök tulajdonosának.
2. Jövedelemtermelés: Egyes eszközök, például a bérbe adott ingatlanok vagy az osztalékot fizető részvények jövedelmet termelhetnek a tulajdonosnak.
3. Adóelőnyök: Bizonyos eszközök, például ingatlanok vagy üzleti célú berendezések vásárlása adókedvezményekkel, például levonással vagy értékcsökkenéssel járhat.
4. Diverzifikáció: A különböző eszközök birtoklása segíthet a portfólió diverzifikálásában és a kockázat eloszlásában.
5. Tőkefelértékelődés: Az eszközök, mint például a részvények vagy ingatlanok, idővel felértékelődhetnek, lehetővé téve a tulajdonos számára, hogy nyereséggel értékesítse őket.
6. Hosszú távú stabilitás: Az eszközök birtoklása hosszú távú stabilitást és biztonságot nyújthat, mivel azok jövedelemforrásként használhatók, vagy eladhatók a váratlan kiadások fedezésére.
Az eszközvásárlásokat jellemzően a megvásárolt eszköz típusa és a felhasználás célja alapján adóztatják. Általánosságban az eszközbeszerzések adóügyi kezelése két kategóriába sorolható: tőkekiadások és működési kiadások.
A tőkekiadások olyan eszközök, amelyek várhatóan egy évnél hosszabb ideig nyújtanak hasznot. A tőkekiadások közé tartoznak például az épületek, berendezések és földterületek. A tőkekiadások általában levonhatók az adóból, de az adólevonás az eszköz hasznos élettartama alatt oszlik meg. Ez az úgynevezett értékcsökkenés. Az évente igényelhető értékcsökkenés összegét az eszköz típusa és az alkalmazott értékcsökkenési módszer határozza meg.
A működési költségek olyan kiadások, amelyek a vállalkozás mindennapi működése során merülnek fel. A működési költségek közé tartozik például a bérleti díj, a közüzemi díjak és a bérek. A működési költségek általában teljes mértékben levonhatók az adóból abban az évben, amikor felmerülnek.
Eszközök vásárlásakor fontos figyelembe venni a vásárlás adóvonzatait. Bizonyos esetekben előnyösebb lehet egy eszközt lízingelni, mint azonnal megvásárolni. Egy adószakértő segíthet meghatározni a legjobb eljárást a vállalkozás konkrét körülményei alapján.
Az eladó több okból is előnyben részesítheti az eszközértékesítést a részvényértékesítéssel szemben.
Először is, az eszközértékesítés során az eladó megtartja a jogi személy tulajdonjogát, és csak a vállalkozás konkrét eszközeit adja el. Ez azt jelenti, hogy az eladó megtarthatja a vállalkozással kapcsolatos valamennyi kötelezettséget és adósságot, a vevő pedig csak az eladott konkrét eszközökkel kapcsolatos kötelezettségeket és adósságokat vállalja át.
Másodszor, az eszközértékesítés lehetővé teszi az eladó számára, hogy a vételárat az eladásra kerülő konkrét eszközök között ossza fel. Ez adózási szempontból előnyös lehet, mivel az eladó magasabb értékcsökkenési leírást igényelhet bizonyos eszközökre, ami alacsonyabb adófizetési kötelezettséget eredményezhet.
Harmadszor, az eszközértékesítést egyszerűbb lehet megtárgyalni és végrehajtani, mivel nem jár magának a jogi személynek a tulajdonjogának átruházásával. Ez csökkentheti az értékesítéssel kapcsolatos jogi és adminisztratív költségeket.
Végül, bizonyos helyzetekben az eszközértékesítés lehet az egyetlen lehetőség, például ha a jogi személy jelentős kötelezettségekkel rendelkezik, vagy ha a vevő nem érdekelt a jogi személyhez kapcsolódó kötelezettségek átvállalásában.
Összességében számos oka van annak, hogy az eladó miért részesíti előnyben az eszközértékesítést a részvényértékesítéssel szemben, és fontos, hogy mind a vevő, mind az eladó gondosan mérlegelje az egyes értékesítési típusok következményeit, mielőtt továbblépne.