A munkaköri leírások hagyományos megközelítése a munkakörhöz kapcsolódó feladatok és felelősségek felsorolása volt. A munkaerőpiac fejlődésével azonban a munkaköri leírásoknak is fejlődniük kell. A kompetenciaalapú munkaköri leírások egyre népszerűbbek, és gyorsan a munkaköri leírások jövőjévé válnak.
A kompetenciaalapú munkaköri leírások a munkakör hatékony ellátásához szükséges készségekre és képességekre összpontosítanak. Ahelyett, hogy csak felsorolnák a feladatokat, ezek a munkaköri leírások felvázolják az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges konkrét kompetenciákat. Ez a megközelítés segít a szervezeteknek abban, hogy jobban meghatározzák a szerepkörben való sikeres munkavégzéshez szükséges képességeket.
A kompetenciaalapú munkaköri leírások egyik fő előnye, hogy lehetővé teszik a munkateljesítmény objektívebb értékelését. Ha a munkavállaló teljesítményét a szerepkörhöz szükséges kompetenciák alapján értékelik, könnyebb azonosítani azokat a területeket, ahol fejlődnie kell. Ez a megközelítés segít annak biztosításában is, hogy az alkalmazottakat igazságosan és következetesen értékeljék.
A kompetenciaalapú munkaköri leírások másik előnye, hogy segítenek a megfelelő jelölteket vonzani a munkakörbe. Ha a munkaköri leírások kompetenciákon alapulnak, könnyebbé válik a szerepkörhöz szükséges készségek és képességek azonosítása. Ezáltal könnyebb olyan jelölteket vonzani, akik rendelkeznek ezekkel a készségekkel és képességekkel.
A kompetenciaalapú munkaköri leírások megkönnyítik a képzési és fejlesztési igények meghatározását is. Ha a munkaköri leírások kompetenciákon alapulnak, könnyebb azonosítani azokat a területeket, ahol a munkavállalóknak további képzésre vagy fejlesztésre van szükségük. Ez a megközelítés segít biztosítani, hogy a munkavállalók megkapják azt a képzést és fejlesztést, amelyre szükségük van ahhoz, hogy szerepükben sikeresek legyenek.
Összefoglalva, a kompetenciaalapú munkaköri leírások gyorsan a munkaköri leírások jövőjévé válnak. Azáltal, hogy az adott szerepkörben a sikerhez szükséges készségekre és képességekre összpontosítanak, ezek a munkaköri leírások segítenek a szervezeteknek abban, hogy jobban meghatározzák a sikerhez szükséges képességeket. Emellett lehetővé teszik a munkateljesítmény objektívebb értékelését, segítenek a megfelelő jelölteket a munkakörbe vonzani, és megkönnyítik a képzési és fejlesztési igények azonosítását.
A kompetenciaalapú munkaelemzés a sikeres munkavégzéshez szükséges készségek, ismeretek, képességek és személyes jellemzők azonosításának folyamata. Ez egy szisztematikus megközelítés, amely segít meghatározni az adott munkakörhöz szükséges konkrét kompetenciákat.
A kompetenciaalapú munkakör-elemzésre példa lehet egy szervezet értékesítési csapatának munkaköri leírásainak kidolgozása. Ennek során meg kell határozni a sikeres értékesítési teljesítményhez szükséges konkrét kompetenciákat, például a kommunikációs készségeket, a tárgyalási készségeket, a termékismeretet, az ügyfélszolgálati készségeket és a nyomás alatti munkavégzés képességét.
A munkakör-elemzési folyamat során több forrásból – többek között a munkakör betöltőitől, a felettesektől és a szakterület szakértőitől – gyűjtenek információkat a munkakörhöz szükséges kritikus kompetenciák azonosítása érdekében. Ezt követően ezeket az információkat felhasználnák egy kompetenciaalapú munkaköri leírás kidolgozásához, amely felvázolja a sikeres munkavégzéshez szükséges konkrét készségeket, ismereteket és képességeket.
A kompetenciaalapú munkakör-elemzési megközelítés alkalmazása segítheti a szervezeteket abban, hogy azonosítsák az egyes munkakörökben a sikerhez szükséges kritikus kompetenciákat, amelyek aztán felhasználhatók az alkalmazottak kiválasztásához, a teljesítménymenedzsmenthez, valamint a képzési és fejlesztési programokhoz.
A hagyományosan megírt munkaköri leírás az adott pozícióhoz kapcsolódó feladatokra és felelősségekre összpontosít. Felvázolja a munkakör betöltéséhez szükséges feladatokat, képesítéseket és készségeket. Ezeket a munkaköri leírásokat gyakran használják ellenőrzőlistaként az alkalmazottak teljesítményének értékelésére és annak megállapítására, hogy megfelelnek-e az elvárásoknak.
Ezzel szemben a kompetenciaalapú munkaköri leírás a munkakör magas szintű ellátásához szükséges tudásra, készségekre és képességekre (KSA) összpontosít. Felvázolja azokat a konkrét kompetenciákat vagy viselkedési formákat, amelyek a szerepkörben való sikeres munkavégzéshez szükségesek. A kompetenciák gyakran a vállalat értékein, kultúráján és stratégiai céljain alapulnak.
A legfontosabb különbség a kétféle munkaköri leírás között az, hogy a kompetenciaalapú munkaköri leírás a szerepkörben való sikeres munkavégzéshez szükséges viselkedést és hozzáállást hangsúlyozza, nem pedig a feladatokat és felelősségi köröket. Holisztikusabb képet nyújt a pozícióról, és segít összehangolni az egyéni teljesítményt a szervezet átfogó céljaival.
A kompetenciaalapú munkaköri leírások egyre népszerűbbé válnak, mivel a szervezetek felismerik a megfelelő hozzáállással és viselkedéssel rendelkező alkalmazottak felvételének és fejlesztésének fontosságát. A kompetenciákra összpontosítva a munkáltatók jobban fel tudják mérni, hogy az állásjelöltek rendelkeznek-e a megfelelő tulajdonságokkal ahhoz, hogy sikeresek legyenek a pozícióban, és célzott képzési és fejlesztési programokat tudnak kidolgozni annak érdekében, hogy a munkavállalók idővel fejleszthessék készségeiket és viselkedésüket.
Az alapkompetenciák 4 típusa a következő:
1. Technikai kompetenciák: Ezek a munkakörhöz vagy szerepkörhöz kapcsolódó konkrét feladatok elvégzéséhez szükséges készségek és ismeretek. A technikai kompetenciák közé tartozhat bizonyos szoftverprogramok, berendezések, eljárások vagy technikák ismerete. A technikai kompetenciák létfontosságú szerepet játszanak a sikeres munkavégzésben.
2. Vezetői kompetenciák: Ezek az emberek, projektek és erőforrások hatékony irányításához szükséges készségek. A vezetői kompetenciák közé tartozhatnak a vezetési, delegálási, döntéshozatali, problémamegoldó és kommunikációs készségek. Ezek a kompetenciák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vezetők vezetni tudják csapataikat és elérjék a szervezeti célokat.
3. Viselkedési kompetenciák: Ezek azok a személyes tulajdonságok és tulajdonságok, amelyek hozzájárulnak a hatékony munkavégzéshez. A viselkedési kompetenciák közé tartozhat az alkalmazkodóképesség, a csapatmunka, a kreativitás, a kezdeményezés és a személyközi készségek. Ezek a kompetenciák döntő szerepet játszanak a kapcsolatok kiépítésében, a másokkal való együttműködésben és a szervezeti célok elérésében.
4. Fogalmi kompetenciák: Ezek az összetett fogalmak megértésének, az információk elemzésének és a stratégiai döntések meghozatalának képességei. A koncepcionális kompetenciák közé tartozhat a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás és a stratégiai tervezési képesség. Ezek a kompetenciák elengedhetetlenek a szervezet minden szintjén a döntéshozók számára a helyzetek elemzéséhez, a lehetőségek és kockázatok azonosításához és a megalapozott döntések meghozatalához.