A próbamérleg egy kulcsfontosságú pénzügyi kimutatás, amelyet a vállalkozások a könyvelési nyilvántartások pontosságának biztosítására használnak. Segít azonosítani az esetleges eltéréseket a nyilvántartásokban, és lehetővé teszi a szükséges kiigazítások elvégzését a végleges pénzügyi kimutatások elkészítése előtt. Vannak azonban olyan tételek, amelyek nem szerepelhetnek a próbamérlegben. Ebben a cikkben néhány olyan tételt tárgyalunk, amelyeknek nem szabadna szerepelniük a próbamérlegben.
1. Nem pénzügyi tranzakciók: A próbamérlegnek csak olyan pénzügyi tranzakciókat kell tartalmaznia, amelyek pénzben mérhetőek. Az olyan nem pénzügyi tranzakciókat, mint az ügyfélpanaszok, a munkavállalói panaszok vagy más nem pénzbeli események nem szerepelhetnek a próbamérlegben. Ezek a tételek nem befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét, ezért nem szabad a próbamérlegben rögzíteni őket.
2. Becslések: A becslések szubjektívek és nem mérhetők pontosan. Ezért nem szabad szerepeltetni őket a próbamérlegben. A becslések közé tartozik például az értékcsökkenés, a behajthatatlan követelések és a készletértékelés. Ezeket a tételeket a végleges pénzügyi kimutatásokban kell szerepeltetni, miután pontosan kiszámították őket.
3. Nem működési bevételek és ráfordítások: A nem működési bevételek és kiadások olyan tételek, amelyek nem kapcsolódnak a vállalat alapvető üzleti tevékenységéhez. A nem működési bevételek közé tartoznak például az eszközök értékesítéséből származó nyereségek, míg a nem működési költségek közé az eszközök értékesítéséből származó veszteségek. Ezeket a tételeket nem szabad szerepeltetni a próbamérlegben, mivel nem adnak pontos képet a vállalat pénzügyi helyzetéről.
4. Évközi osztalékok: Az időközi osztalék a részvényeseknek a pénzügyi év vége előtt kifizetett osztalék. Mivel ezeket a végleges pénzügyi kimutatások elkészítése előtt fizetik ki, nem szabad szerepeltetni a próbamérlegben.
Összefoglalva, a próbamérleg olyan kritikus pénzügyi kimutatás, amely segít biztosítani a vállalat könyvelési nyilvántartásainak pontosságát. Fontos azonban megérteni, hogy mit nem szabad feltüntetni a próbamérlegben annak érdekében, hogy az pontosan tükrözze a vállalat pénzügyi helyzetét. Nem pénzügyi tranzakciók, becslések, nem működési bevételek és kiadások, valamint időközi osztalékok nem szerepelhetnek a próbamérlegben. Ezen irányelvek betartásával a vállalkozások biztosíthatják, hogy próbamérlegük pontos képet adjon a pénzügyi helyzetükről.
A próbamérleg kiegyensúlyozása fontos lépés a könyvelési folyamatban, mivel segít biztosítani, hogy minden számla pontosan kerüljön rögzítésre, és a terhelések és jóváírások kiegyenlítődjenek. A próbamérleg kiegyenlítésekor azonban számos gyakori hibát lehet elkövetni, többek között:
1. Átviteli hibák: Ez akkor fordul elő, amikor a számjegyeket véletlenül felcseréljük, például 18 helyett 81-et írunk be. Ez azt eredményezheti, hogy a terhelések és a jóváírások nem lesznek egyensúlyban.
2. Kihagyási hibák: Ez akkor fordul elő, amikor egy számla teljesen kimarad a próbaegyenlegből. Ez azt okozhatja, hogy a terhelések és a jóváírások nem lesznek egyensúlyban.
3. Hibás számlaegyenlegek: Ez akkor fordulhat elő, ha a számlaegyenleg helytelenül kerül be a próbaegyenlegbe. Ez azt okozhatja, hogy a terhelések és a jóváírások nem lesznek egyensúlyban.
4. Könyvelési hibák: Ez akkor fordul elő, ha egy könyvelési tétel rossz számlára kerül könyvelésre, például ha a kintlévőségek helyett a kötelezettségek számláira írnak be terhelést. Ez azt okozhatja, hogy a terhelések és a jóváírások nem egyeznek meg.
5. Visszaírási hibák: Ez akkor fordul elő, ha egy tranzakciót rossz előjellel írnak be, például ha egy jóváírást terhelésként írnak be. Ez azt okozhatja, hogy a terhelések és a jóváírások nem lesznek egyensúlyban.
Az ilyen hibák elkerülése érdekében fontos, hogy a próbamérleg kiegyenlítésekor minden bejegyzést és egyenleget kétszer ellenőrizzünk. Ezenkívül a könyvelési szoftver használata segíthet a hibák kockázatának csökkentésében és a pontos nyilvántartás biztosításában.
A próbamérleg a vállalat főkönyvében szereplő összes számla és azok egyenlegeinek listája. A próbamérleg célja annak biztosítása, hogy a terhelések összege megegyezzen a jóváírások összegével, ami a kettős könyvvitel egyik alapelve.
A próbamérlegben jellemzően a következő tételek szerepelnek:
1. Számlanév: Ez a számla nevére utal, például készpénz, követelések, kötelezettségek vagy készletek.
2. Számlaszám: Minden számlához jellemzően egyedi számot rendelnek a könnyebb hivatkozás érdekében.
3. Terhelési egyenleg: Ez a számlára terhelt pénzösszeg. A terheléseket az eszközök, a kiadások és az osztalékok növekedésének rögzítésére használják.
4. Hitelegyenleg: Ez a számlán jóváírt pénzösszeg. A jóváírásokat a kötelezettségek, a saját tőke és a bevételek növekedésének rögzítésére használják.
5. Összes terhelés: Ez a próbamérlegben szereplő összes terhelési egyenleg összege.
6. Hitelek összesen: Ez a próbamérlegben szereplő összes hitelegyenleg összege.
A próbamérleg fontos eszköz a vállalat pénzügyi kimutatásai pontosságának biztosításához. Ha az összes terhelés nem egyenlő az összes jóváírás összegével, az azt jelzi, hogy a számviteli nyilvántartásokban hiba van, amelyet ki kell javítani, mielőtt a pénzügyi kimutatások elkészíthetők lennének.