A készletforgási arány egy olyan pénzügyi mutatószám, amelyet annak meghatározására használnak, hogy egy vállalat mennyire hatékonyan kezeli a készleteit. Ezt úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják az átlagos készletértékkel. Ennek az aránynak az elemzésével a vállalkozások felmérhetik, hogy milyen gyorsan értékesítik készleteiket, és meghatározhatják, hogy túl sok vagy túl kevés készletet tartanak-e. A magas készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan és hatékonyan értékesíti a termékeket, míg az alacsony arány azt jelezheti, hogy a vállalat nehezen tudja értékesíteni a készleteit.
1. Kiskereskedelmi ágazat: A kiskereskedelmi ágazatban jellemzően magas a készlet-körforgási arány az üzlet gyors ütemű jellege miatt. Egy ruházati üzlet például 8-as készletfordulási aránnyal rendelkezhet, ami azt jelenti, hogy évente nyolcszor eladják és kicserélik a teljes készletet. Ez a magas fluktuációs arány lehetővé teszi a kiskereskedők számára, hogy lépést tartsanak a változó trendekkel, és fenntartsák a bevételek folyamatos áramlását.
2. Élelmiszeripar: Az élelmiszeriparban a termékek romlandósága miatt gyakran alacsonyabb a készletfordulási arány. Egy élelmiszerboltban a készletfordulási arány 2 lehet, ami azt jelenti, hogy évente kétszer cserélik le a készletet. Ez az alacsonyabb fluktuációs arány annak köszönhető, hogy kezelni kell a lejárati dátumokat és el kell kerülni a pazarlást.
3. Gyártóipar: A feldolgozóiparban jellemzően alacsonyabb a készletfordulási arány a hosszabb termelési ciklusok miatt. Például egy autógyártónak 1 lehet a készletfordulási aránya, ami azt jelenti, hogy évente egyszer cseréli le a készletét. Ez a lassabb forgási arány a magas költségű termékek gyártásához és értékesítéséhez szükséges időnek tudható be.
4. Technológiai ipar: A technológiai iparban az innováció gyors ütemű jellege miatt gyakran magas a készletfordulási arány. Például egy számítógépgyártónak 5 lehet a készletfordulási aránya, ami azt jelenti, hogy évente ötször cseréli le a készletét. Ez a magas fluktuációs arány lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy naprakészek maradjanak a legújabb technológiával és megőrizzék versenyelőnyüket.
Összefoglalva, a készletforgási arányok megértése kritikus fontosságú az üzleti siker szempontjából. E mérőszám elemzésével a vállalkozások meghatározhatják, hogy hatékonyan kezelik-e készleteiket, és azonosíthatják a fejlesztendő területeket. A különböző iparágakban a termékek és a termelési ciklusok jellegéből adódóan eltérő készletforgási arányok fordulhatnak elő. Ezért fontos az azonos iparágon belüli versenytársakkal való összehasonlítás, hogy értékelni lehessen a készletgazdálkodás hatékonyságát.
Az elfogadható készletforgási arány az iparágtól, a vállalkozás típusától, valamint a vállalat konkrét céljaitól és stratégiáitól függően változhat. Általános szabályként azonban elmondható, hogy a magasabb készletforgási arány jobb, mivel azt jelzi, hogy a vállalat hatékonyan kezeli a készleteit és gyorsan értékesíti a termékeket.
A készletforgási arányt úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják az adott időszak átlagos készletével. Például, ha egy vállalatnak 100 000 $ az eladott áruk költsége és 20 000 $ az átlagos készlet egy év alatt, akkor a készletek forgási aránya 5 (100 000 ÷ 20 000 = 5).
Általában az 5 vagy annál magasabb arány jónak, a 10 vagy annál magasabb arány pedig kiválónak számít. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a referenciaértékek az iparágtól és a vállalat egyedi körülményeitől függően változhatnak. Például egy luxuscikkeket értékesítő vállalatnak alacsonyabb lehet a készletfordulási aránya, mivel termékeiknek hosszabb a szavatossági ideje, és nem vásárolják őket olyan gyakran.
Végső soron a vállalat célja az kell, hogy legyen, hogy egyensúlyt teremtsen a vevői igények kielégítéséhez elegendő készlet fenntartása és a készletfelesleg elkerülése között, amely készpénzt köt le és értékes helyet foglal el. A készletek forgási arányának figyelemmel kísérésével és optimalizálásával a vállalkozások javíthatják jövedelmezőségüket, pénzforgalmukat és általános teljesítményüket.
A készletforgási arány egy olyan pénzügyi mutatószám, amely azt méri, hogy egy vállalat készletét hányszor adják el és cserélik ki egy bizonyos időszak alatt, általában egy év alatt. Ez egy hasznos mérőszám a vállalkozások számára, hogy megértsék, milyen gyorsan értékesítik a készleteiket, és mennyire hatékonyan kezelik a készleteiket.
A készletforgási arány kiszámításához az eladott áruk költségét el kell osztani az adott időszak átlagos készletével. A készletek forgási arányának képlete a következő:
Készletforgási arány = eladott áruk költsége / átlagos készlet
Az eladott áruk költségének kiszámításához ki kell vonni az időszak elején eladott áruk költségét az időszak végén eladott áruk költségéből. Az átlagos készletet úgy számítjuk ki, hogy a kezdeti és a záró készletet összeadjuk, és elosztjuk 2-vel.
Tegyük fel például, hogy egy vállalat eladott áruk költsége 500 000 $, az átlagos készlet pedig 100 000 $ az év során. A készletek forgási aránya a következő lenne:
Készletforgási arány = eladott áruk költsége / átlagos készlet
Készletforgási arány = 500.000 $ / 100.000 $
Készletforgási arány = 5
Ez azt jelenti, hogy a vállalat egy év alatt ötször adja el és cseréli ki a készletét. A magasabb készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan és hatékonyan értékesíti készleteit, míg az alacsonyabb arány azt jelzi, hogy a vállalat esetleg túl sokáig tartja a készleteket, vagy nem kezeli azokat hatékonyan.