A részvénybefektetés nagyszerű módja lehet a vagyonépítésnek és a pénzügyi jövő biztosításának. Fontos azonban, hogy megértse a befektetései hozamának különböző számítási módszereit, különösen, ha a készpénzosztalékokról van szó. Az egyik népszerű módszer a tőkemódszer, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy a vállalat nyereségének egy részét osztalékként kapják meg.
A tőkemódszert akkor alkalmazzák, ha a befektető jelentős mennyiségű, jellemzően 20 és 50 százalék közötti részesedéssel rendelkezik a vállalatban. E módszer szerint a befektető a tulajdoni részesedésének arányában jogosult a vállalat nyereségéből való részesedésre. A kapott osztalékot a befektető pénzügyi kimutatásaiban bevételként könyvelik.
A tőkemódszer egyik előnye, hogy lehetővé teszi a befektetők számára, hogy részt vegyenek a vállalat nyereségéből anélkül, hogy aktívan irányítaniuk kellene az üzletet. Ez különösen hasznos azon befektetők számára, akik szeretnének kitettséget szerezni egy adott iparágban vagy vállalatban, de esetleg nincs idejük vagy erőforrásuk arra, hogy maguk vezessék a vállalkozást.
A tőkemódszer másik előnye, hogy pontosabb képet ad a befektető pénzügyi helyzetéről. Mivel a kapott osztalékokat bevételként könyvelik, a befektető pénzügyi kimutatásai a befektetésük által generált tényleges cash flow-t tükrözik. Ez különösen hasznos lehet azon befektetők számára, akik a jövőben finanszírozást szeretnének szerezni vagy eladni a részvényeiket.
A tőkemódszernek azonban van néhány hátránya is. Az egyik legnagyobb kockázat az, hogy a befektető függ a vállalat teljesítményétől. Ha a vállalat visszaesést tapasztal, a befektető osztalékfizetései csökkenhetnek vagy teljesen leállhatnak. Emellett a tőkemódszer nem feltétlenül alkalmas olyan befektetők számára, akik rövid távú nyereséget keresnek, mivel az osztalékfizetések felhalmozása időbe telhet.
Összességében a tőkemódszer hasznos eszköz azon befektetők számára, akik anélkül szeretnének részesedni egy vállalat nyereségéből, hogy aktívan irányítanák az üzletet. A módszer előnyeinek és kockázatainak megértésével a befektetők megalapozott döntéseket hozhatnak befektetéseikről, és erős pénzügyi jövőt építhetnek.
A tőkemódszer egy olyan számviteli technika, amelyet a társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban lévő befektetések elszámolására használnak. Az alábbiakban ismertetjük a tőkemódszer alkalmazásának lépéseit:
1. Határozza meg a tulajdoni hányadot: A tőkemódszert akkor alkalmazzák, ha a befektető jelentős befolyással rendelkezik a befektetést befogadó felett, ami általában akkor fordul elő, ha a befektetést befogadó részvényeinek 20-50%-át birtokolja.
2. A kezdeti befektetés nyilvántartásba vétele: A befektető a kezdeti befektetést bekerülési értéken tartja nyilván, amely tartalmazza a befektetés megszerzéséért fizetett díjakat.
3. A befektetőnek a befektetést befogadó vállalkozás nyereségéből való részesedésének nyilvántartása: A befektető a befektetést befogadó vállalkozás eredményéből rá eső részt bevételként tartja nyilván az eredménykimutatásában. Az elszámolt nyereség százalékos aránya megegyezik a tulajdoni hányaddal.
4. Jegyezze fel a kapott osztalékokat: Ha a befektetést befogadó osztalékot fizet, a befektető az osztalékból rá eső részt bevételként könyveli el.
5. Módosítsa a befektetés könyv szerinti értékét: A befektetés könyv szerinti értékét ki kell igazítani a befektetést befogadó nettó eszközeiben bekövetkezett változásokkal. Ez úgy történik, hogy hozzáadjuk a befektetőnek a befektetést befogadó vállalkozás nyereségéből való részesedését, és levonjuk a kapott osztalékot.
6. Az esetleges értékvesztés elszámolása: Ha a befektetést befogadó nettó eszközei csökkennek, a befektetőnek esetleg értékvesztést kell elszámolnia a befektetésére.
7. Tegye közzé a befektető érdekeltségét a befektetést befogadóban: A befektetőnek közzé kell tennie a befektetést befogadóban lévő érdekeltségét a pénzügyi kimutatásaiban, beleértve a tulajdoni hányadot és a befektetést befogadó pénzügyi eredményeit.
Összességében a tőkemódszer hasznos számviteli technika azon befektetők számára, akik jelentős befolyással rendelkeznek a befektetésükre. Lehetővé teszi számukra, hogy pontosan tükrözzék a befektetést befogadó pénzügyi eredményéből való részesedésüket, és megalapozott döntéseket hozzanak a befektetésükkel kapcsolatban.
A tőkemódszer alkalmazásakor a befektető társaság a befektetést befogadó társaság nyereségéből és veszteségéből rá eső részt a saját eredménykimutatásában tartja nyilván. Ez azt jelenti, hogy a befektető társaság által a befektetést befogadó társaságtól kapott készpénzosztalékot a mérlegben a befektetési számla csökkentéseként kezelik, nem pedig bevételként az eredménykimutatásban.
Szemléltetésképpen tegyük fel, hogy az A vállalat a B vállalat részvényeinek 30%-át birtokolja, és a B vállalat 10 000 dollár készpénzosztalékot fizet. A tőkemódszer szerint az A Társaság 3 000 $-t (10 000 $ x 30%) a B Társaságban lévő befektetésének csökkentéseként könyvelne el a mérlegben. Ez azt eredményezné, hogy a befektetési számla az eredeti egyenlegéhez képest 3 000 dollárral csökkenne, a pénzforgalmi számla pedig 3 000 dollárral növekedne. A kapott készpénzosztalékot nem könyvelnék el bevételként az eredménykimutatásban, mivel a befektető társaság nem bevételre tesz szert az osztalékból, hanem inkább a befektetést befogadó társaságban lévő befektetésének könyv szerinti értékét csökkenti.
Fontos megjegyezni, hogy a tőkemódszert akkor alkalmazzák, amikor a befektető társaság jelentős befolyással rendelkezik a befektetést befogadó társaság felett, de nem ellenőrzi azt. A jelentős befolyást általában úgy határozzák meg, mint a befektetést befogadó vállalat szavazati jogot biztosító részvényeinek 20-50%-os tulajdonlását.
A társult vállalkozásokba történő befektetés elszámolásának bekerülési érték módszere szerint a készpénzosztalék kezelése egyszerű. Amikor a befektetéstől készpénzosztalékot kapnak, azt a befektetés könyv szerinti értékének csökkentéseként számolják el. Ez a csökkenés a mérlegben a befektetési számla csökkenéseként jelenik meg, és nincs hatása az eredménykimutatásra.
A társult vállalkozásokban lévő befektetések tőkemódszer szerinti elszámolásánál a készpénzes osztalék kezelése kissé összetettebb. Ennél a módszernél a befektető a befektetést befogadó vállalkozás nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését az eredménykimutatásban a tulajdoni hányada alapján számolja el. Amikor a befektetés tárgya készpénzes osztalékot hirdet, a befektető az osztalékból való részesedését a befektetés könyv szerinti értékének csökkentéseként számolja el, hasonlóan a bekerülési érték módszerhez. Ugyanakkor a befektető az osztalékbevételt is megjeleníti az eredménykimutatásban a befektetést befogadó nyereségéből való részesedésének részeként.
Összefoglalva, a készpénzes osztalék kezelése a bekerülési érték módszer szerint a befektetés könyv szerinti értékének csökkentése, míg a tőkemódszer szerint a befektetés könyv szerinti értékének csökkentése és az osztalékbevétel elszámolása az eredménykimutatásban.