Munkáltatóként fontos, hogy megértse a különböző adókat, amelyeket az állami és szövetségi előírásoknak való megfelelés érdekében fizetnie kell. Az egyik ilyen adó a munkanélküliségi adó, amely egy olyan állami szintű adó, amelyet a munkáltatóknak kell megfizetniük annak érdekében, hogy a munkanélküli ellátásokat finanszírozzák az állásukat elvesztett munkavállalók számára.
A munkanélküliségi adót általában a munkavállalóknak kifizetett bérek százalékában számítják ki, és ennek az adónak a mértéke államonként eltérő lehet. A legtöbb esetben minél több alkalmazottat kellett egy vállalatnak elbocsátania vagy megszüntetnie, annál magasabb lesz a munkanélküliségi adó mértéke.
Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliségi adó nem egy fix adókulcs, hanem egy változó kulcs, amely számos tényezőtől függően változhat. Ha például egy vállalatnál a múltban magas volt a fluktuáció vagy az elbocsátások aránya, akkor valószínűleg magasabb munkanélküliségi adókulcsot fog fizetni.
A munkanélküliségi adó megfizetése mellett a munkáltatóknak bizonyos információkat is jelenteniük kell az államnak a munkavállalóikról. Ezek közé tartoznak az olyan információk, mint a munkavállaló neve, társadalombiztosítási száma és a megkeresett bérek. Ezeket az információkat arra használják fel, hogy meghatározzák a munkanélküli ellátások összegét, amelyre a munkavállaló jogosult.
Összességében fontos, hogy a munkáltatók megértsék a munkanélküliségi adóval kapcsolatos követelményeket és kötelezettségeket. Ezzel a munkáltatók biztosíthatják, hogy megfelelnek az állami és szövetségi előírásoknak, és elkerülhetik az esetleges büntetéseket és bírságokat.
Kaliforniában a munkáltató munkanélküliségi biztosítási (UI) adójának mértékét számos tényező határozza meg, többek között az iparági besorolásuk, a tapasztalati besorolásuk és az ellenük benyújtott munkanélküliségi kérelmek száma. Amikor egy munkavállaló munkanélkülivé válik, a munkáltató UI-adómértéke az ellene benyújtott kérelmek száma alapján emelkedhet.
Az az összeg azonban, amelyet a munkáltató fizet, amikor egy munkavállaló munkanélkülivé válik Kaliforniában, nem egy fix összeg. Ehelyett a munkáltató és a munkavállaló egyéni körülményei alapján változik. Általánosságban elmondható, hogy a munkáltató által fizetett UI-adó a teljes bérköltség százalékos aránya, és az adó mértéke 1,5%-tól 6,2%-ig terjedhet. A munkáltató által az UI-rendszerbe befizetett összeg nincs közvetlen kapcsolatban a munkavállaló által kapott ellátások összegével.
Fontos megjegyezni, hogy a kaliforniai munkáltatók kötelesek az UI-ellátásokat biztosítani a jogosult munkavállalóknak, és ennek elmulasztása jogi lépéseket vonhat maga után a munkáltatóval szemben. Ezenkívül az UI-rendszer célja, hogy átmeneti pénzügyi támogatást nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik önhibájukon kívül veszítették el állásukat, és az UI-programhoz való munkáltatói hozzájárulásokból finanszírozzák.
Massachusettsben a munkanélküliségi biztosítást a munkáltatói adók és a szövetségi támogatások kombinációjából finanszírozzák. A munkáltatóknak az adóköteles munkabérük egy bizonyos százalékát be kell fizetniük az állami munkanélküliségi alapba, amelyből munkanélküli ellátást fizetnek a jogosult munkavállalóknak, akik elvesztették a munkájukat. A munkáltató által az alapba befizetett adó összege számos tényezőn alapul, beleértve a munkaerő méretét, az iparági besorolást, valamint az elbocsátások és munkanélküliségi kérelmek előzményeit. Ezenkívül a szövetségi kormány támogatást nyújt az államoknak, például Massachusettsnek, hogy segítsen fedezni a munkanélküli ellátások költségeit a magas munkanélküliség idején. Ezeket a támogatásokat általában a munkáltatókra szövetségi szinten kivetett bérjárulékokból finanszírozzák.
A munkanélküliség költségei egy munkáltató számára Michiganben több tényezőtől függően változhatnak, például a munkáltató méretétől, az iparágtól és a korábbi kérelmek előzményeitől függően. A michigani munkáltatók azonban kötelesek állami munkanélküliségi adót fizetni, amelyet a jogosult munkavállalók munkanélküli-ellátásának finanszírozására használnak fel, akik önhibájukon kívül válnak munkanélkülivé. Az állami munkanélküliségi adó mértéke Michiganben az egyes munkavállalóknak évente kifizetett első 9500 dollárnyi bér 0,06% és 10,3% között mozog, az egyéni munkáltatói tapasztalatoktól függően. Azoknak a munkáltatóknak, akik korábban gyakran bocsátottak el munkavállalókat, vagy akiknek magas munkanélküliségi igényeik vannak, általában magasabb munkanélküliségi adókulccsal kell számolniuk, mint azoknak, akik stabil foglalkoztatási múlttal rendelkeznek. Ezenkívül a munkáltatóknak további szövetségi munkanélküliségi adót is fizetniük kell, amelyet a munkanélküli ellátások nemzeti szintű finanszírozására használnak fel. A szövetségi munkanélküliségi adó mértéke jelenleg 6,0% az egyes munkavállalóknak évente kifizetett első 7000 USD bér után, bár a munkáltatók akár 5,4%-os jóváírásra is jogosultak lehetnek, ha időben befizették az állami munkanélküliségi adót. Összességében a munkanélküliség költsége a michigani munkáltató számára számos tényezőtől függ, de általában az egyes munkavállalóknak kifizetett bérek százalékában kerül kiszámításra.
Általánosságban elmondható, hogy ha Ön önként felmond a munkahelyén, nem jogosult munkanélküli ellátásra. A munkanélküli-ellátások célja, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson azoknak a személyeknek, akik önhibájukon kívül veszítették el állásukat, például elbocsátás vagy felmondás miatt.
Vannak azonban bizonyos körülmények, amelyek fennállása esetén Ön jogosult lehet munkanélküli-ellátást kapni, miután felmondott munkahelyén. Ha például ellenséges munkahelyi környezet, nem biztonságos munkakörülmények miatt mondott fel, vagy ha kényszerítő családi okok miatt kellett elhagynia a munkahelyét, például súlyos betegség, családtagja betegsége vagy halála miatt, akkor jogosult lehet munkanélküli-ellátásra.
Ahhoz, hogy felmondás után jogosult legyen munkanélküli-ellátásra, bizonyítania kell, hogy munkahelye elhagyására alapos oka volt, és hogy a felmondás előtt ésszerű erőfeszítéseket tett a helyzet orvoslására. Egyéb jogosultsági feltételeknek is meg kell felelnie, például a munkanélküli-ellátás iránti kérelem benyújtása előtt egy meghatározott időszak alatt meg kellett keresnie egy bizonyos összegű bért.
Fontos szem előtt tartani, hogy a munkanélküli-ellátásokat az egyes államok kormányai kezelik, így a konkrét szabályok és jogosultsági követelmények az Ön lakóhelyétől függően változhatnak. Ha azt fontolgatja, hogy felmond munkahelyén, és nem biztos abban, hogy jogosult lesz-e munkanélküli-ellátásra, érdemes tájékozódnia az állam munkanélküli hivatalánál vagy egy jogi szakembernél.