A könyvvizsgálat minden szervezet pénzügyi jólétének alapvető szempontja, mivel segít azonosítani az esetlegesen felmerülő kockázatokat és problémákat. Az ellenőrzési folyamat azonban összetett és hosszadalmas lehet, és több lépést és fázist foglal magában. Az ellenőrzési folyamat fázisainak megértése segíthet a szervezeteknek felkészülni és hatékonyabban eligazodni a folyamatban.
Az ellenőrzési folyamat első fázisa a tervezési fázis. Ez magában foglalja az audit hatókörének meghatározását, a kulcsfontosságú érdekelt felek azonosítását, valamint az ütemtervek és menetrendek megállapítását. Az auditornak információkat kell gyűjtenie a szervezet pénzügyi és működési folyamatairól, valamint az auditra vonatkozó szabályzatokról vagy szabványokról is. Ez a szakasz kritikus jelentőségű, mivel megalapozza az egész auditálási folyamatot.
A könyvvizsgálati folyamat második fázisa a helyszíni munka fázisa. Ez magában foglalja az adatok gyűjtését és elemzését, a kulcsfontosságú alkalmazottakkal való interjúk lefolytatását, valamint a dokumentáció és a feljegyzések áttekintését. Az auditornak tesztelnie kell a szervezet belső kontrolljait is, és fel kell mérnie az esetlegesen felmerülő kockázatokat vagy problémákat. Ez a szakasz jellemzően a legidőigényesebb, mivel jelentős mennyiségű adatgyűjtést és elemzést igényel.
Az ellenőrzési folyamat harmadik fázisa a jelentéstételi fázis. Ez magában foglalja az audit megállapításainak közlését a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, beleértve a vezetést, a részvényeseket és a szabályozó szerveket. Az auditornak világos és átfogó jelentést kell készítenie, amely felvázolja a lehetséges kockázatokat, problémákat vagy javítandó területeket. Ez a szakasz kritikus jelentőségű, mivel értékes betekintést nyújt a szervezet pénzügyi és működési teljesítményébe.
Az ellenőrzési folyamat utolsó szakasza a nyomonkövetési szakasz. Ez magában foglalja a szervezetnek az audit megállapításaira adott válaszának nyomon követését, és annak biztosítását, hogy a szükséges változtatásokat vagy javításokat megtegyék. Az auditornak azt is fel kell mérnie, hogy a szervezet belső kontrolljai és kockázatkezelési folyamatai hatékonyan kezelik-e a jövőben esetlegesen felmerülő kockázatokat vagy problémákat.
Összefoglalva, az ellenőrzési folyamat fázisainak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezetek felkészüljenek a folyamatra és hatékonyan navigáljanak benne. E lépések követésével a szervezetek biztosíthatják, hogy megfelelnek a vonatkozó szabályozásoknak és szabványoknak, azonosíthatják a potenciális kockázatokat vagy problémákat, és javíthatják pénzügyi és működési teljesítményüket. Végső soron az ellenőrzési folyamat segítheti a szervezeteket céljaik és célkitűzéseik elérésében, miközben megőrzik pénzügyi integritásukat és hitelességüket.
Az audit három fázisa a tervezés, a helyszíni munka és a jelentéstétel.
1. Tervezés: Ez az audit első fázisa, amikor a könyvvizsgáló megtervezi és előkészíti az auditot. Ez magában foglalja az ügyfél üzleti tevékenységének megértését, a kockázati területek azonosítását, a könyvvizsgálati kör meghatározását és egy átfogó könyvvizsgálati stratégia kidolgozását. Ebben a fázisban a könyvvizsgáló az ügyfél belső kontrolljairól is tájékozódik, és értékeli azok hatékonyságát.
2. Terepmunka: A terepmunka fázis a könyvvizsgálat második fázisa, amikor a könyvvizsgáló tesztelést végez és bizonyítékokat gyűjt a könyvvizsgálói vélemény alátámasztására. Ez magában foglalja a minták kiválasztását, az analitikus eljárások elvégzését és a belső kontrollok tesztelését. A könyvvizsgáló ellenőrzi továbbá a pénzügyi kimutatások, tranzakciók és számlaegyenlegek pontosságát és teljességét. Minden azonosított problémát dokumentálnak és közölnek az ügyféllel.
3. Jelentéskészítés: A könyvvizsgálat utolsó fázisa a jelentéstételi fázis, amikor a könyvvizsgáló jelentést készít, amelyben összefoglalja megállapításait és következtetéseit. A jelentés tartalmazza a könyvvizsgáló véleményét a pénzügyi kimutatásokról és a könyvvizsgálat során azonosított kérdésekről. Ha lényeges hibás állítások vagy a belső ellenőrzés hiányosságai merülnek fel, azokat a könyvvizsgálói jelentésben közzéteszik. A jelentést az ügyfélnek és más érdekelt feleknek, például a részvényeseknek és a szabályozó hatóságoknak adják ki.
A 7 könyvvizsgálati eljárás a következő:
1. Tervezés: Az első könyvvizsgálati eljárás a tervezés. A tervezés magában foglalja az ügyfél üzleti tevékenységének megértését, a lehetséges kockázatok azonosítását és a könyvvizsgálat terjedelmének meghatározását.
2. Belső ellenőrzések: A második könyvvizsgálati eljárás a belső kontrollok értékelése. A belső kontrollok azok az irányelvek és eljárások, amelyeket egy szervezet a pénzügyi kimutatások pontosságának biztosítása érdekében alkalmaz.
3. Lényeges eljárások: A harmadik könyvvizsgálati eljárás a lényegi eljárások. Az érdemi eljárások az ügyfél pénzügyi kimutatásaiban bemutatott pénzügyi információk pontosságának és teljességének tesztelését foglalják magukban.
4. Analitikai eljárások: A negyedik könyvvizsgálati eljárás az analitikus eljárások. Az analitikus eljárások a pénzügyi adatok elemzését foglalják magukban olyan összefüggések és tendenciák azonosítása érdekében, amelyek potenciális hibás állításokra vagy hibákra utalhatnak.
5. Tesztelés: Az ötödik könyvvizsgálati eljárás a tesztelés. A tesztelés magában foglalja a tranzakciók vagy számlaegyenlegek mintájának kiválasztását és a bemutatott információk pontosságának ellenőrzését.
6. Felülvizsgálat: A hatodik ellenőrzési eljárás a felülvizsgálat. A felülvizsgálat magában foglalja mások munkájának felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy az teljes és pontos legyen.
7. Jelentés: A hetedik ellenőrzési eljárás a jelentéstétel. A jelentéstétel magában foglalja a könyvvizsgálat eredményeinek közlését az ügyféllel és más érdekelt felekkel, például a részvényesekkel, a hitelezőkkel és a szabályozó hatóságokkal.