A kintlévőségek forgási aránya (ART) egy olyan pénzügyi mutatószám, amely azt méri, hogy egy vállalat milyen hatékonyan hajtja be a vevőktől fennálló tartozásait. Ezt úgy számítják ki, hogy a nettó hitelértékesítést elosztják az adott időszak átlagos kintlévőségeivel. Az ART egy vállalat pénzügyi egészségének és jövedelmezőségének fontos mutatója. A magasabb ART azt jelenti, hogy a vállalat gyorsabban behajtja a követeléseit, ami jobb cash flow-gazdálkodásra és egészségesebb mérlegre utal. Ezzel szemben az alacsony ART azt jelezheti, hogy a vállalat küzd a követelések behajtásával, ami pénzforgalmi problémákhoz vezethet, és negatívan befolyásolhatja a nyereségességet.
Az ART mutató alapvető fontosságú minden olyan vállalkozás számára, amely hitelfeltételeket kínál ügyfeleinek. A magas kintlévőségekkel rendelkező vállalatoknál fennállhat a fizetésképtelenség kockázata, míg az alacsonyabb értékekkel rendelkezőknél nagyobb lehet a készpénzhez való hozzáférés a vállalkozásba történő újrabefektetéshez. Egy vállalat ART-aránya összehasonlítható az iparági referenciaértékekkel, hogy lássuk, hogyan áll a versenytársakkal szemben. Ez segíthet a vállalkozások tulajdonosainak azonosítani azokat a területeket, ahol javítaniuk kell a behajtási folyamataikat a nyereség növelése és a kockázatok csökkentése érdekében.
Az ART arány a hitelezők és a befektetők számára is fontos mérőszám, mivel betekintést nyújt a vállalat pénzügyi egészségi állapotába. A hitelezők jellemzően az ART-arányt használják egy vállalat hitelképességének értékelésekor. A magas ART-arányt pozitív jelnek tekintik, és megkönnyítheti a vállalat számára a hitelfelvételt. Ezzel szemben az alacsony ART-arány azt jelezheti, hogy a vállalatot fenyegeti az adósságok nem teljesítésének kockázata, ami megnehezíti a finanszírozás megszerzését.
Az ART-arány javulása jelentős hatással lehet a vállalat jövedelmezőségére. A magasabb ART-arány azt jelenti, hogy a vállalat gyorsabban behajtja tartozásait, így készpénz szabadul fel, amelyet a növekedési lehetőségekbe való befektetésre vagy az adósságok törlesztésére lehet fordítani. Az ART-arány javítását célzó stratégiák – például a korai fizetések ösztönzése, a behajtási folyamatok ésszerűsítése, valamint a számlázás és behajtás automatizálására szolgáló technológia alkalmazása – megvalósítása segíthet a vállalatoknak, hogy növeljék az eredményüket és versenyképesek maradjanak.
Összefoglalva, az ART-arány fontos mérőszám minden olyan vállalkozás számára, amely hitelfeltételeket kínál ügyfeleinek. Azt méri, hogy a vállalat milyen hatékonyan hajtja be a kintlévőségeit, és a vállalat pénzügyi egészségének és jövedelmezőségének lényeges mutatója. A vállalkozások tulajdonosai az ART-arányt arra használhatják, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol javítaniuk kell behajtási folyamataikat és növelniük kell a nyereséget. Az ART-arány javítása jelentős hatással lehet a vállalat jövedelmezőségére, így a hitelezők, a befektetők és a cégtulajdonosok számára egyaránt lényeges mérőszám.
A követelésforgalmi arány egy fontos pénzügyi mérőszám, amely segít a vállalkozásoknak mérni a vevőktől történő fizetésbeszedés hatékonyságát. Ezt úgy számítják ki, hogy a teljes hitelértékesítést elosztják a követelések átlagos egyenlegével egy adott időszak alatt. Az így kapott arány megmutatja, hogy egy vállalat egy adott időszakban, általában egy év alatt hányszor képes behajtani a követelések átlagos egyenlegét.
Ez az arány több okból is fontos. Először is, betekintést nyújt abba, hogy a vállalat mennyire képes kezelni a pénzforgalmát. Minél gyorsabban képes egy vállalat beszedni a vevőitől a fizetéseket, annál több készpénz áll rendelkezésére a számlák kifizetésére, a növekedésbe való befektetésre és a nyereségtermelésre. Az alacsony követelésforgalmi arány azt jelezheti, hogy a vállalatnak nehézséget okoz a fizetések beszedése, ami pénzforgalmi problémákhoz, sőt akár fizetésképtelenséghez is vezethet.
Másodszor, a követelések forgási aránya segíthet a vállalkozásoknak azonosítani a potenciális hitelkockázatokat. Ha az arány tartósan alacsony, az azt jelezheti, hogy a vállalat olyan ügyfeleknek nyújt hitelt, akik nem hitelképesek, vagy akik pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Ez segítheti a vállalkozásokat hitelpolitikájuk kiigazításában és a bedőlt követelésekből származó veszteségek elkerülésében.
Végül a követelések forgási aránya a vállalat pénzügyi egészségének és teljesítményének fontos mutatója. A magas arány azt jelzi, hogy a vállalat hatékonyan hajtja be a kifizetéseket és erős készpénzpozícióval rendelkezik, míg az alacsony arány a pénzforgalommal, a hitelkockázattal vagy a működési hatékonysággal kapcsolatos problémákra utalhat. Ezért a befektetők, hitelezők és más érdekelt felek szorosan figyelemmel kísérik a mutatót, amikor egy vállalat pénzügyi teljesítményét és kilátásait értékelik.
A követelések forgási aránya azt méri, hogy egy vállalat milyen gyorsan hajtja be a fizetéseket a vevőitől. A magas arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan beszedi a fizetéseket, míg az alacsony arány azt jelzi, hogy a vállalatnak hosszabb időbe telik a fizetések beszedése.
Az ideális követelésforgalmi arány iparágtól függően változhat, de általános szabályként a legalább 6-os arányt tekintik jónak. Ez azt jelenti, hogy a vállalat körülbelül kéthavonta hajtja be a kifizetéseket (azaz 12 hónap osztva a 6-os aránnyal).
Fontos azonban megjegyezni, hogy az ideális arány olyan tényezőktől függően változhat, mint a vállalat mérete, üzleti tevékenységének jellege és az ügyfeleknek kínált hitelfeltételek. Például egy olyan vállalat, amely hosszabb fizetési határidőket kínál ügyfeleinek, alacsonyabb forgalmi aránnyal rendelkezhet, de ez elfogadható, ha a vállalat még mindig képes teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit.
Végső soron a követelések forgási arányát más pénzügyi mutatókkal és tényezőkkel együtt kell értékelni, mint például a pénzforgalom, a nyereségesség és az ügyfélkapcsolatok, hogy meghatározzák a vállalat általános pénzügyi egészségét.