Az összesített tervezés kulcsfontosságú folyamat mind a gyártó-, mind a szolgáltatóiparban. Ez magában foglalja a kereslet kielégítéséhez szükséges termelési, személyzeti és készletszintek meghatározását a költségek minimalizálása mellett. Bár az összesített tervezés alapelvei mindkét iparágban azonosak, van néhány lényeges különbség, amelyet figyelembe kell venni.
A gyártó vállalatok jellemzően tárgyi termékekkel foglalkoznak, amelyeket tárolni, szállítani és kiszállítani lehet. Gyakran meghatározott termelési ütemtervvel rendelkeznek, és esetleg nyersanyagokkal, gyártósorokkal és gépkarbantartással kell foglalkozniuk. Így az összesített tervezésüknél olyan tényezőket kell figyelembe venniük, mint a termelési kapacitás, a munkaerő rendelkezésre állása és a készletszintek.
Ezzel szemben a szolgáltató vállalatok olyan immateriális termékekkel foglalkoznak, amelyeket nem lehet tárolni vagy szállítani. Gyakran támaszkodnak rugalmas munkaerőre, amelyet a kereslet alapján lehet kiigazítani. Összesített tervezésük során olyan tényezőket kell figyelembe venniük, mint a személyzeti szintek, a szolgáltatási kapacitás és az ügyfelek keresleti szokásai.
Az egyik legfontosabb különbség a gyártás és a szolgáltatás összesített tervezése között a szükséges részletesség szintje. A gyártó vállalatok jellemzően részletes gyártási ütemtervekkel rendelkeznek, amelyek meghatározzák az egyes termékek időzítését és mennyiségét. A szolgáltató vállalatok ezzel szemben gyakran általánosabb előrejelzéseket használnak a kereslet kielégítéséhez szükséges létszám meghatározásához.
Egy másik különbség a kereslet mérésének módja. A gyártásban a keresletet gyakran a legyártott egységek vagy a beérkezett megrendelések alapján mérik. A szolgáltatások esetében a keresletet gyakran a kiszolgált ügyfelek számában vagy a szolgáltatás igénybevételének időtartamában mérik.
Összességében, bár az összesített tervezés alapelvei mind a feldolgozóiparra, mind a szolgáltatóiparra vonatkoznak, a figyelembe veendő konkrét tényezők különböznek. A gyártó vállalatoknak figyelembe kell venniük a termelési kapacitást és a készletszinteket, míg a szolgáltató vállalatoknak a személyzeti szinteket és a szolgáltatási kapacitást kell figyelembe venniük. Ezen különbségek megértésével és az összesített tervezés megfelelő alakításával a vállalatok biztosíthatják, hogy képesek legyenek hatékonyan és eredményesen kielégíteni a vevői igényeket.
Az összesített tervezés az operációmenedzsment egyik alapvető fontosságú folyamata, amely egy szervezet számára az optimális termelési szintek meghatározására szolgál egy adott időszakban. Ez a szervezet működését befolyásoló keresleti és kínálati tényezők elemzésével érhető el. Számos olyan összesített tervezési stratégia létezik, amelyet egy vállalkozás a kívánt termelési szintek elérése érdekében alkalmazhat. Az alábbiakban a leggyakoribb és legjelentősebb stratégiák közül néhányat mutatunk be:
1. Szintstratégia – Ez a stratégia a kereslet változásától függetlenül egy állandó termelési ráta fenntartását jelenti a tervezési horizonton keresztül. Ez a legmegfelelőbb a stabil keresleti feltételekkel és a termelési szintek kiigazításának magas költségeivel rendelkező vállalkozások számára.
2. Chase stratégia- Ez a stratégia a termelési ráta kiigazítását jelenti a kereslet mértékének megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás csak annyit termel, amennyire kereslet van, és nincs készletfelhalmozás vagy hiány. Ez a legmegfelelőbb az erősen változó keresleti feltételekkel és a termelési szintek kiigazításának alacsony költségeivel rendelkező vállalkozások számára.
3. Hibrid stratégia – Ez a stratégia egyesíti a szint- és az üldözési stratégia elemeit. Magában foglalja az alacsony kereslet időszakaiban az állandó termelési ráta fenntartását, a magas kereslet időszakaiban pedig a termelés növelését. Ez a stratégia a legmegfelelőbb a mérsékelten változó keresleti feltételekkel rendelkező vállalkozások számára.
4. Visszarendelési stratégia – Ez a stratégia magában foglalja az összes vevői megrendelés elfogadását, még akkor is, ha ez a szervezet termelési kapacitásának átmeneti túllépését jelenti. Ez a legmegfelelőbb a magas keresleti feltételekkel és a visszarendelés alacsony költségével rendelkező vállalkozások számára.
5. Készletezési stratégia- Ez a stratégia magában foglalja az állandó ütemű termelést és a készlet felhalmozását az alacsony keresletű időszakokban, hogy a magas keresletű időszakokban kielégítse a keresletet. Ez a legmegfelelőbb a stabil, de ingadozó keresleti feltételekkel rendelkező vállalkozások számára.
Összefoglalva, a legmegfelelőbb összesített tervezési stratégia kiválasztása számos tényezőtől függ, mint például a vállalkozás keresleti feltételei, a termelési kapacitás és a termelési szintek kiigazításának költségei. Ezért lényeges, hogy a vállalkozások értékeljék a lehetőségeiket, és kiválasszák azt a stratégiát, amelyik a legjobban megfelel a céljaiknak és célkitűzéseiknek.
Az összesített tervezés egy kulcsfontosságú folyamat a szolgáltatási iparban, amely magában foglalja a teljes termelési szintek és az erőforrások elosztásának meghatározását egy adott időszakra. Ez a folyamat elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások hatékonyan és eredményesen gazdálkodhassanak erőforrásaikkal az ügyfelek igényeinek kielégítése és a nyereség optimalizálása érdekében. Íme néhány példa az összesített tervezésre a szolgáltatási ágazatban:
1. Egészségügyi szolgáltatások: A kórházak és egészségügyi intézmények az aggregált tervezést a betegek keresletének előrejelzésére és az erőforrások megfelelő elosztására használhatják. Ez magában foglalhatja a személyzet beosztását, a kórházi ágyak kezelését és annak biztosítását, hogy a betegek igényeinek kielégítésére megfelelő orvosi készletek álljanak rendelkezésre.
2. Vendéglátóipar: A szállodák és üdülőhelyek felhasználhatják az összesített tervezést a munkaerő és az erőforrások kezelésére, hogy biztosítsák a szálláshelyek és szolgáltatások iránti kereslet kielégítését. Ez magában foglalhatja a személyzet ütemezését, a készletgazdálkodást és a csúcsidőszakokban a vendégkereslet előrejelzését.
3. Közlekedési szolgáltatások: A szállítási vállalatok az összesített tervezés segítségével meghatározhatják a járművek, sofőrök és útvonalak optimális elosztását az ügyfelek keresletének kielégítése érdekében. Ez magában foglalhatja az útvonalak optimalizálását az utazási idő és az üzemanyagköltségek csökkentése érdekében, miközben biztosítja az áruk és szolgáltatások időben történő kiszállítását.
4. Kiskereskedelmi és szolgáltató vállalkozások: A kiskereskedelmi és szolgáltató vállalkozások felhasználhatják az összesített tervezést a munkaerő és a készletszintek szezonális ingadozásoknak megfelelő kezelésére. Egy étteremnek például az ünnepi étkezések iránti kereslethez igazítania kell a személyzeti létszámot és a készletet.
5. Közszolgáltatások: A kormányzati szervek felhasználhatják az összesített tervezést erőforrásaik és szolgáltatásaik irányítására, hogy megfeleljenek a választópolgárok igényeinek. Ez magában foglalhatja a katasztrófaelhárításhoz szükséges erőforrások elosztását, a tömegközlekedési rendszerek irányítását, és annak biztosítását, hogy a közszolgáltatások ott és akkor álljanak rendelkezésre, ahol és amikor szükség van rájuk.
Összességében az összesített tervezés alapvető eszköz a szolgáltatóiparban működő vállalkozások számára erőforrásaik hatékony és eredményes kezeléséhez. A kereslet előrejelzésével és az erőforrások megfelelő elosztásával ezek a vállalkozások optimalizálhatják nyereségüket, miközben kielégítik ügyfeleik igényeit.